A KSH 2022 szeptemberében „innovatív” megoldást talált a megváltozott lakossági energiakiadások mérésére – írja a GKI közleményében.
- Míg a többi reprezentánsnál (986 termék és szolgáltatás) az árindex az előző (vagy az azt megelőző) év fogyasztási súlyával kerül a fogyasztói kosárba, és így számítják az átlagos árindexet, addig
- erre az energiatermékek egy részénél (a földgáz és az elektromos energia áraknál) a KSH szerint nem volt mód.
A KSH tájékoztatója alapján így számolnak a rezsiáraknál
„..a KSH arra vonatkozóan készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon. A hivatal fogyasztóiárindex-számítási módszeréből adódóan a bázisidőszakon rögzített mennyiségű fogyasztás után fizetendő régi és új árakon számított összegek hányadosa adja a fogyasztóiár-indexben megjelenő, a gázra, illetve az áramra vonatkozó árindexet.”
A megadott számítási elv (ténylegesen az adott hónapban kifizetett összeg) részben árindex változást, részben azonban mennyiségi változást tartalmaz. Erre a KSH korábbi vezetői, Mellár Tamás és Katona Tamás is felhívták már a figyelmet, és a 24.hu-nak ugyanígy értékelt korábban Petschnig Mária Zita közgazdász.
Ez azt jelenti, hogy amikor a fogyasztott mennyiség csökkenése a drágább (a rezsicsökkentés szerinti kedvezményes mennyiség feletti) terméket érinti, akkor az egyben az árindexet is csökkenteni fogja (az ilyen torzítás elkerülése érdekében számol a KSH a többi termék esetében 1 naptári évig állandó súllyal). A számítás következménye, hogy a valóságban változatlan árú lakossági elektromos energiánál és földgáznál a KSH árcsökkenést mutat ki.
A következő ábrán is ez látszik, ami az elektromos energia és a vezetékes gáz árának változását mutatja a KSH adatai alapján (2022. január = 100). Főleg a gáznál látványos a kimutatott árcsökkenés.
A KSH adatai alapján tehát 2022. novemberhez képest az elektromos energia ára 3,5 százalékkal, a vezetékes gázé pedig 36 százalékkal csökkent 2023 novemberére. Mindez jól mutatja, hogy ez a számítási mód erős torzítást jelent az árindexnél.
A GKI azt is írja amúgy, hogy nem lehetetlen a KSH adatok alapján egy másik, a többi termékhez hasonló árindexszámítást elvégezni. Ehhez csak azt az arányt kellene tudni, hogy 2021-ben mennyi volt a kormányrendelet szerinti, a rezsicsökkentett mennyiséget meghaladó (túl) fogyasztás súlya az egyes energiatermékeknél. Ehhez támpontot kapunk a KSH 2022. szeptemberi adatából. Az árak adottak,
- az elektromos energia 35,293 forint/kWh átlagfogyasztás alatt, rezsicsökkentett áron, illetve 70,104 forint/kWh átlagfogyasztás felett, piaci áron,
- a vezetékes gáz pedig 102 forint/m3 rezsicsökkentett áron, illetve 747 forint/m3 piaci áron.
És adott a súlyozott átlagár is,
- 128,9% az elektromos áramra, illetve
- 221% a vezetékes gázra, így a súlyok kiszámíthatók.
Így jutott arra a GKI, hogy a túlfogyasztás az elektromos energiánál 29,5%, a vezetékes gáznál 19,1% volt.
Ha a valósághoz közelebb álló feltételezéssel élünk (a rezsicsökkentett energia és a túlfogyasztás árai nem változtak a vizsgált időszakban), akkor a 2022. szeptemberi adatok megfelelnek a 2022. október-decemberi adatoknak is (mivel a súlyok rögzítettek). Eszerint
- a szeptemberi teljes fogyasztói árindexet a rezsicsökkentés csökkentése 3,8 százalékkal emelte meg, és ez kitartott az év végéig is.
- 2023. január-augusztus között már 4,1% a többlet inflációs hatás (a nagyobb súly miatt), amely szeptembertől 0 lett.
Összességében a hó/előző év azonos hó teljes fogyasztói fogyasztói árindexet a KSH módszere 2022 decemberétől térítette el jelentősen a GKI által számított (valós) indextől (akkor 0,4 százalékponttal), majd folyamatosan tágult a rés (szinte csak a vezetékes gáz miatt) 2023. júniusig (akkor már csaknem 1,4 százalékpont volt az eltérés). Szeptembertől az eltérés 0,6 százalékpont a havi indexekben. Ez azt is jelenti, hogy valójában novembertől lett egyszámjegyű a teljes fogyasztói árindex, illetve a novemberi index érték 7,9% helyett 8,5%. Ezzel az éves fogyasztói árindex KSH által számított értéke közel 1 százalékponttal lenne magasabb.
Frissítünk!
A Központi Statisztikai Hivatal a GKI közleményére négy óra után közleménnyel reagált. Az alábbiakat tartják fontosnak megjegyezni.
A KSH munkatársai a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági áráról szóló szabályozás 2022 nyarán történt módosítását [259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet] követően dolgozták ki a háztartási energia árindexének mérésére szolgáló, a rendeletmódosítás következtében szükségessé vált új módszertant. Ez a módszer bizonyítottan teljes mértékben megfelel az európai sztenderdeknek és szakmai elvárásoknak, és a KSH a módszert transzparens módon haladéktalanul elérhetővé tette a szakmai szervezetek és a nyilvánosság számára – írják. Hozzátették, a KSH a tárgyban az elmúlt hetekben folytatott párbeszéd során további közlemények nyilvánosságra hozatala révén segítette a téma alaposabb megértését.
Szerintük a GKI Gazdaságkutató Zrt. által publikált írás ezen információk korlátozott mértékű ismeretéről tesz tanúbizonyságot, és több tárgyi tévedést tartalmaz, amelyek közül az alábbiakat tartották lényegesnek kiemelni.
A vezetékes gáz és az elektromos áram a többi reprezentánshoz hasonlóan a legutolsó elérhető 7 negyedév fogyasztási adatai alapján meghatározott súllyal kerül figyelembevételre a fogyasztói árindexben, amely súly a naptári év során állandó marad (2023-ban a vezetékes gáz súlya 2,24%, az elektromos áramé 1,56%).
A vezetékes gáz és az elektromos áram fogyasztói árindexének számítása során a KSH számol a fogyasztásváltozással, hiszen ez az állami árszabályozás közvetlen következménye. A KSH – a cikkben foglaltaktól eltérően – azt számítja ki, hogy a fogyasztó átlagosan mennyit fizet egy köbméter gázért vagy egy kilowattóra elektromos energiáért. Ez a megközelítés analógiát mutat azzal, amikor egy kilogramm csirkemell vagy egy liter tej árát számolják ki – jelentették ki. A KSH szerint amennyiben a GKI-közleményben foglalt megközelítést alkalmaznák, úgy jóval pontatlanabb mutatót kapnának, amely nem ragadja meg jól, hogy a lakosságnak átlagosan mennyit kell fizetnie egy egységnyi energiáért.
Végül érdemes szerintük kitérni a KSH által alkalmazott módszertan „innovatív” minősítésére is, amelynek célja szerintük a hivatal hitelességének csorbítása. Megjegyezték, hogy a KSH az idei évben esett át az Eurostat független és objektív külföldi szakértőinek auditján (Peer Review Report), amelynek eredményei a nyilvánosság számára is elérhetők. A jelentés többek között megállapítja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal megbízható és köztiszteletben álló független intézménynek számít, továbbá az általa előállított statisztikákat objektívnek, magas színvonalúnak, megbízhatónak és időszerűnek, a KSH-t pedig a problémamegoldásra érzékenynek és a szakmai vitákra nyitottnak tartják – írták.
