A nyugdíjasok elvárnák, hogy a nyugdíjából mindenki meg tudjon élni

Novemberben volt az Országház épületében az Országos Nyugdíjas Parlament VI. ülése, ahol a megyei nyugdíjas parlamenteken és az Országos Nyugdíjas Parlamenteken (ONYP) elhangzottak alapján határozatban foglalták össze, mit javasolnak a nyugdíjasok többek között azért, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható és méltányos legyen.

Az ONYP elnökével, Karácsony Mihállyal beszéltük át azokat a javaslatokat, amelyek valamilyen formában kötődnek a nyugdíj összegéhez. Íme, mit szeretnének elérni a nyugdíjasok, és mivel indokolják kéréseiket.

• A közfinanszírozott állami nyugdíjkiadás (a továbbiakban nyugdíj) minden évben érje el az adott év GDP-jének 12–13 százalékát.

Arra hivatkozva kérik ezt, hogy az EU 27-eknél átlagban a GDP 13,6  százaléka a nyugdíjkiadás, és például a mintának tekintett Ausztriában 15,4  százalék jut a bruttó hazai termékből nyugdíjcélú kiadásra. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009-ben a GDP 11,3 százaléka, míg 2022-ben már csak 8 százaléka jutott nyugdíjra, ezen belül korbetöltött öregségi nyugdíjra mindössze 7 százalékot költöttek.

• A nyugdíjra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra az egy ellátottra jutó átlagos összeg érje el az adott év nettó átlagkereset 65–70 százalékát.

A KSH adatai szerint míg 2008-ban a nettó átlagkereset 69,1 százalékát fizették ki átlagban nyugdíjra és járandóságra, addig 2022-ben már csak 54,5 százalékát.

• A közfinanszírozott állami nyugdíjrendszer számára megállapított összegből csak az öregségi nyugdíjra, és a hátramaradottaknak fizessenek.
• Ne lehessen a legalacsonyabb saját jogú öregségi teljes nyugdíj összege kisebb, mint amennyi a tárgyévi öregségi nyugdíj átlagösszegének 60 százaléka.

2023. januárban a KSH adatai szerint 208 168 forint volt az átlagnyugdíj, aminek 60 százaléka 125 ezer forint/hó. Ez lehetne az alapnyugdíj, vagy másképp fogalmazva a legkisebb nyugdíj. Ezt a kérést több oldalról is alátámasztották. Az egyik, hogy a minimálbérnél is az az irányelv (és a cél), hogy érje el legalább az átlagkereset 60 százalékát. A nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) is ezt tekinti alapelvnek.

A másik, hogy a KSH adataiban 2023-ra például a kétszemélyes 65 év feletti háztartásokra fejenként 117,3 ezer forintot írnak a nagyon szűkös megélhetésre – ez is indokolja, hogy ennél kisebb nyugdíj ne legyen. (Egy személyes, 65 év feletti háztartásra ennél magasabb a szűkös megélhetés minimuma, havi 153 600 forint.) De Karácsony Mihály szerint ha Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban tett népjóléti bizottsági kijelentésére gondolunk, miszerint amennyiben valaki 40 évet ledolgozott Magyarországon, mindig minimálbéren, akkor annak a nyugdíja ma 121 ezer forint, akkor valahol az is azt jelenti, hogy ennél kevesebb nyugdíj nem indokolt.

• Amennyiben a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 500 ezer forintnál több volt, akkor az e feletti rész 30 százalékát kelljen csak figyelembe venni a nyugdíjszámításnál.

Nyugdíjplafon jelenleg is van, a nyugdíjtörvény szerint 2013 óta a 372–421 ezer forint közötti átlagkeresetből csak 90 százalékot kell figyelembe venni a nyugdíjszámításnál, a 421 ezer forint feletti átlagkeresetből pedig csak 80 százalékot. Az ONYP valorizálta a 2013 óta érvényben lévő 372 ezer forintot, ezért javasolják 500 ezer forintnál meghúzni a határt. Az e feletti átlagkeresetből pedig azért csak 30 százalékot javasolnak figyelembe venni, hogy – mint Karácsony Mihály fogalmazott – „feküdjön le a görbe”, vagyis csökkenjenek a megállapított nyugdíjak közti különbségek, illetve hogy ne állapíthassanak meg irritálóan magas összegű, akár milliós induló havi nyugdíjakat.

• Mindig a tárgyév március 1-jétől legyen nyugdíjemelés, de ne inflációkövető, hanem akkora, mint amekkora a KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos bruttó keresetnövekedés.

Inflációkövetés helyett javasolják ezt, a képviselői tiszteletdíjak mintájára. Azért márciustól, mert akkorra derül ki, mennyi volt a bruttó keresetnövekedés. Vagyis vissza akarnak térni a nyugdíjnál az 1997 előtti bérindexálásra, hogy a nyugdíj megőrizze reálértékét.

Nézzük, mit jelenthet ez az utóbbi pár évben. 2019-ben az átlagos keresetnövekedés 11,3 százalékos, 2020-ban 9,8 százalékos, 2021-ben 8,9 százalékos, 2022-ben 17,4 százalékos volt, vagyis a következő években márciustól ennyivel kellett volna emelkedniük a nyugdíjaknak, ha már ez a rendszer élt volna. Ehhez képest 2020-ban 2,8+1,2 százalékos emelés volt (januárban és novemberben), 2021-ben 3+0,6+1,2 százalékos emelést adtak (januárban, júniusban és novemberben), 2022-ben 5+3,9+4,5 százalékkal nőttek (januárban, júliusban és novemberben), idén pedig 15+3,1 százalékkal (januárban és novemberben).

Ha megnézzük a táblázatot, akkor az látszik, hogy 2020-ban és 2021-ben jóval magasabb lehetett volna a nyugdíjemelés, ha a keresetnövekedést veszik alapul. 2022-ben (választási év) azonban nem, és 2023-ban sem (az előző év augusztusától mínuszban volt a reálkereset).

• A közfinanszírozott öregségi nyugdíjra jogosító életkort a KSH által hivatalosan közzétett „születéskor egészségesen várható élettartam” tárgyévre vonatkozó életkorában határozzák meg.

Most egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár, „nők40”-nel lehet csak hamarabb nyugdíjba vonulni. (A nők40 azt jelenti, hogy 40 év jogosító idő szükséges, amin belül legalább 32 év szolgálati idő kell. A jogosító időbe beleszámíthat a gyerekneveléssel töltött idő is, meghatározott feltételekkel.) Ha az egészségesen várható élettartam lenne a kiindulópont, akkor korábban lehetne nyugdíjba menni, hiszen 2020-2022-ben a férfiaknál ez 61,5-61,7 év volt, a nőknél pedig 63,5-64,1 év. A NYOSZ ezzel egyben elejét venné annak is, hogy egyáltalán szóba kerüljön a korhatár emelése.

• Szeretnék, ha a nyugdíj megállapításkor figyelembe vett szolgálat idő meghatározásakor a heti 40 órát meghaladó többletmunkavégzés igazolt időtartamát kiegészítő szolgálati időként vennék figyelembe.

Ma ez nem lehetséges.

• Elvárnák, hogy jelentősen megemeljék a méltányos nyugellátás megállapítására, méltányossági nyugellátás emelésére és az egyszeri segély folyósítására biztosított költségvetési keretösszeget, illetve növelnék az igénylések maximumát.

Jelenleg a három méltányossági kategóriára 600, 900, illetve 300 millió forint összeget különítenek el a költségvetésben Karácsony Mihály szerint, és a kereteket az igénylők kimerítik. Mi több, a jelenlegi keretekből csak az igénylők 60-65 százalékának igényét tudják kielégíteni. Ezért javasolják a keretösszegek megemelését, illetve a kritériumok lazítását, hogy többen kapjanak segítséget azok közül, akiknek nagyon alacsony a nyugdíja.

• Amennyiben a fenti javaslatok együttes hatása nem enyhíti az alacsony nyugdíjak problémáját, továbbá a területek-, nemek-, illetve a nyugdíjba vonulás eltérő időpontjából adódó hátrányos helyzeteket, akkor külön és pluszforrásból célzott intézkedéseket szeretnének a kívánt felzárkóztató hatás eléréséhez.
• Ha a fenti kérések teljesülnek, ám ennek ellenére is marad igény a rugalmas nyugdíjba vonulásra, akkor szeretnék, hogy ez legyen lehetséges, bonus-malus elv alkalmazásával.

Ma felfelé rugalmas a nyugdíjba vonulás (a többség dolgozhat, ameddig akar, kivéve néhány közszolgálati jogviszonyt). A „nők40”-nel a nőknél van rugalmasság lefelé is – szeretnék, ha ez változatlan formában meg is maradna. A férfiaknál azonban nincs lefelé rugalmasság, nekik jelenleg muszáj 65 éves korukig dolgozni. Ehhez képest megoldást jelenthetne Karácsony Mihály szerint már az is, ha a várható egészséges élettartamhoz kötnék a nyugdíjba vonulás lehetőségét.

Karácsony Mihálytól megtudtuk, az OECD – mint nemzetközi szakértő – év végéig készíti el a magyar nyugdíj megreformálására vonatkozó javaslatát. 2024 elején pedig társadalmi vita indul a nyugdíjreformról.

A Nyugdíjas Parlament a határozattal összefoglalt javaslatait elküldte a döntéshozóknak azzal, hogy konzultálnának – volt aki erre már válaszolt is, hogy nyitott rá. Varga Mihállyal beszélt a meghallgatáson, ő visszajelzést ígért, illetve hogy a Nyugdíjas Parlament is megismerheti majd, ami az OECD javaslatában lesz.

Az ismert adatok szerint majdnem 74 ezren kapnak 60 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, és mintegy 255 ezer idősnek kell beérnie kevesebb mint 100 ezer forinttal. Ami, mint láttuk, a szűkös megélhetésre sem elég.

Kapcsolódó

Szélsőséges lett a nyugdíjemelés: havi 1240 forinttól 62 ezerig terjed skála

A nyugdíjemelés durván tovább növeli a nyugdíjasok közötti szakadékot.