Az MNB „elkötelezett az euró sikeres és biztonságos magyarországi bevezetése mellett” – írta válaszában Matolcsy György jegybankelnök Balassa Péter országgyűlési képviselőnek. A jobbikos honatya azt kérdezte a monetáris politika vezetőjétől, milyen feltételek szükségesek az euró bevezetéséhez, amelyeket Magyarország nem tud teljesíteni – olvasható az mfor.hu-n.
A válaszban az MNB első embere kifejtette, szerintük az euróövezethez csatlakozás feltételeit nem elegendő a hagyományos maastrichti kritériumokkal mérni. Ezért – tette hozzá Matolcsy – a magyar jegybank kidolgozta és 2020-ban publikálta is a Maastricht 2.0-nak nevezett feltételrendszert, mely „az eredeti nominális kritériumok finomhangolásán túl új reálkritériumokat is figyelembe vesz”. A jegybankelnök úgy látja, ezt a kritériumrendszert figyelembe véve
Magyarország még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén.
Hozzáteszi, az elmúlt évek magas inflációs környezetében még a nominális maastrichti kritériumok sem teljesülnek, ugyanis mind az inflációs, mind a hosszú távú hitelek kamatlábára vonatkozó mutatóink túllépik a felső korlátot.
Az euró bevezetését alapvetően négy feltételhez, az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumokhoz kötik:
- az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátája átlagánál
- a hosszú lejáratú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező ország kamatlábátlagát
- a költségvetési hiány legfeljebb 3, a bruttó államadósság pedig legfeljebb 60 százaléka lehet az ország bruttó hazai termékének (GDP).
- az adott ország nemzeti devizája két évig nem lépheti át a meghatározott árfolyamsávot, ami azt is jelenti, hogy az országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam-mechanizmus (ERM) rendszerébe.
Matolcsy György szerint az euró bevezetéséhez jóval több feltételt kellene teljesítenie egy országnak, mint amennyit a maastrichti kritériumrendszer meghatároz. Az MNB kiadványa (amely itt érhető el.) alapján a jelenlegi konvergenciakritériumokat is kiigazítanák.
például az inflációs mutatónál és a hosszú lejáratú hitelek kamatlábának mutatójánál csak a három legalacsonyabb pozitív inflációval rendelkező ország átlagát tekintené. Az MNB szerint tartósan alacsony inflációs környezet esetén egyes referenciaországokban ez a mutató negatív lehet, ám – mint fogalmaznak – „az eurozónához való csatlakozás tekintetében azonban sem a túl magas, sem a túl alacsony infláció nem kívánatos”.
Az adósságcélt 50 százalékra csökkentené, a költségvetési hiányt pedig a GDP-arányos államadósság mértékétől függően, 50 százalék alatt 2 százalékban, 50 és 90 százalék között 1 százalékban, 90 százalék fölött nulla százalékban maximálná.
Matolcsyék a fenti változtatások mellett további makrogazdasági mutatókat is kívánatosnak tartanának figyelembe venni, mielőtt egy ország csatlakozna az euróövezethez. Egyebek közt olyan ambiciózus célt is kitűztek, hogy
A kiadvány empirikus adatokkal mutatja be, hogy e szint fölött a felzárkózásból fakadó inflációs többlet elhanyagolható mértékű.
