Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását. A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd azt májustól minden kamatdöntő ülésen 100 bázisponttal csökkentette – emlékeztet az MTI.
Egy hónappal ezelőtti ülésén a testület döntött az egynapos betéti gyorstender kivezetéséről, amivel 11 hónap után ismét az alapkamat vált az effektív jegybanki kamattá, és szimmetrikussá vált a kamatfolyosó az alapkamat körül +/- 100 bázispontos sávval.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának döntése megfelel a piaci várakozásoknak, amelyek hónapról hónapra nagyjából 50-100 bázispontos kamatcsökkentést várnak az idén, és azt feltételezik, hogy az év végére 11 százalék körül alakul majd az alapkamat – olvasható a Bank360.hu kommentjében.
A kamatcsökkentést több tényező is indokolja. Magyarország külső pénzügyi egyensúlya egyre jobb, ezt az MNB több ízben is publikálta az elmúlt hónapokban. Az infláció is folyamatosan csökken, a kormányzat új intézkedéseit – a kötelező akciózást és az árfigyelő honlapot – pedig már az MNB is dicsérte szemben a korábbi árstopokkal, amelyek a jegybank szerint fokozták az áremelkedés ütemét. A forint árfolyama is stabilizálódott, és az uniós megállapodásról is ismét kedvező híreket hallani. Kedvezőtlen belföldi hírt csak a magas költségvetési hiány, és ebből fakadóan a deficitcél megemelése jelentett, de ez már nem lepte meg a piacot.
A jegybank a pénzügyi portál várakozásainak megfelelően egy utolsó 100 bázispontos csökkentéssel befejezte az egynapos betéti kamat normalizációját, amivel az összeért az alapkamattal. A jegybanki eszköztár átalakításának első mozzanata a mai lépés, amellyel szimmetrikussá vált az irányadó kamat körüli kamatfolyosó alsó és felső széle a 13 százalékos alapkamat körül
Másként értékeli a lépést Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója, aki szerint az MNB némiképp meglepte a piacot, amely ennél óvatosabb kamatcsökkentésre számított. A forint azonnal gyengüléssel – de nem drasztikus gyengüléssel – reagált a hírre, mert a piacok arra számítottak, hogy a jegybank már most pozitív reálkamatot alakít ki a forint befektetéseken. Erre most még várni kell, de a következő hónapok várhatóan gyors infláció csökkenése decemberre így is értelmezhető szintű reálkamatot alakíthat ki.
Ami a következő hónapokat illeti, a mai döntést igazolhatja az EU-s források esetleges felszabadítása, ellene szólhat viszont az energiaárak további emelkedése, ami érzékenyen érintheti a magyar inflációcsökkentési erőfeszítéseket – írta lapunknak Kiss.
A kamatstop marad még egy ideig
A Bank360.hu összegzése szerint egy számjegyű alapkamatra legkorábban 2024-ben számít a piac. Ez utóbbi fontos mérföldkő a kamatstopban lévő, változó kamatozású lakossági jelzáloghitelesek számára is, a kormány ugyanis azt közölte, a hiteleken lévő kamatsapka addig marad meg, amíg az alapkamat 10 százalék alá nem csökken. A szintén kamatstopos kkv-hiteleknél is befolyásolhatják a korlát januárra tervezett megszünetését az MNB addig végrehajtott kamatvágásai.
Az alapkamat szintje másokat is érint, néhány banknál ehhez kapcsolódik egyes lekötött betétek kamata, és a 2024-től felvett babaváró támogatásoknál is ezzel a kamattal kell kalkulálniuk azoknak, akik valamilyen ok miatt elveszítik a kamattámogatást, és büntetőkamattal kell majd törleszteniük a kölcsönt.
A pénzügyi portál szakértői úgy látják, hogy a lazítás kedvező hatással lehet a magyarországi hitelpiacra, csökkenhet a lakossági és vállalati forint kölcsönök kamata. A lakáshitelek piacára is élénkítő hatása lehet az intézkedésnek, de itt számolni kell azzal is, hogy az október 9-től élő kamatplafon teljesítése érdekében a bankok előrehozták a kamatcsökkentéseiket, így a következő ilyen lépésük későbbre tolódhat.
