Belföld

Marad a kormány–MNB-vita a szegények adójáról

Kummer János / 24.hu
Kummer János / 24.hu
A jegybankelnök kritikájára érdemben nem reagált a kormány.

Igaza van-e az MNB elnökének, miszerint a »kalandor gazdaságpolitikájuk« eredménye a 3-4 százalékponttal nagyobb infláció és az, hogy Magyarország a legsérülékenyebb országok egyikévé vált?

Ezúttal a pénzügyminisztert kérdezte az MSZP két országgyűlési képviselője.

Tóth Bertalan és Vajda Zoltán korábban Matolcsy György véleményét kérte ki arról, hogy Varga Mihály szerint a magas magyar inflációért, a tavalyi jelentős forintgyengülésért az MNB a fő felelős.

Ezúttal az MNB-elnököt idézték. Ő az egri Közgazdász Vándorgyűlésen arról beszélt, a kormány másfél évig nem csatlakozott a jegybank inflációt letörő intézkedéseihez. Az MNB a fékre, a kormány a gázra lépett, amikor pedig végre realizálta, hogy valamit tennie kell, olajat öntött a tűzre. Matolcsy György számítása szerint csak az ársapkákkal 3-4 százalékkal emelte az inflációt, ami kalandor gazdaságpolitika.

Matolcsy szerint az Európa-bajnok inflációnak növekedési ára is van, ráadásul az infláció (a szegények adója) éppen a szegényektől és a nyugdíjasoktól vette el a legtöbb forrást. Úgy vélte, Magyarország kockázati megítélése nem jó, pénzügyi szempontból a legsebezhetőbb öt ország között vagyunk. A hitelminősítésekben a régióban a második leggyengébbek vagyunk. Az MNB adatai szerint az elmúlt években meghatározó területeken nőtt a gazdaság külső kitettsége 2014 óta, ami sértette a magyar gazdaság és gazdaságpolitika függetlenségét is.

Az ellenzéki képviselők Varga Mihálytól arra vártak választ, mit gondol a komoly kritikáról. A pénzügyminiszter nem válaszolt. Államtitkárára, Tállai András pedig érdemben nem reagált, de megismételte, a kormány szerint a magas infláció év végére egyszámjegyű lehet, annak több külső tényező mellett (háború, szankció) oka volt az aszály, illetve felsorolta, mi mindent tettek az infláció csökkentésére (kötelező akciózás, árfigyelő rendszer, rezsicsökkentés, kamatstop).

A vita nem tűnik lefutottnak, de az biztos, hogy a magyarok a legborúlátóbbak az áremelkedések miatt, ami érthető, hiszen Magyarországon egy év alatt csaknem 20 százalékponttal nőtt azok aránya, akiknek a havi jövedelme nem fedezi megélhetési költségeiket. Az infláció miatt 2023-ban a magyar fogyasztók 53 százalékának nem volt elég megtakarított pénze egyhavi kiadásainak fedezésére.

Kapcsolódó
Matolcsy György írásba adta, nem ért egyet Varga Mihállyal
Szerinte az infláció nagymértékű emelkedését és forint tavaly őszi gyengülését sem az MNB intézkedései okozták.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik