A 2022-es energiaár-robbanás után az idei gázbeszerzési időszak már sokkal kellemesebben alakult a versenypiaci fogyasztók, vagyis a vállalatok és a közintézmények számára. A tavaly nyári-őszi gázpiaci pánik óta jelentősen csökkentek a tőzsdei árak, és az úgynevezett fixáras szerződések esetén is jóval kedvezőbb feltételekkel, alacsonyabb kereskedelmi felárral kaptak szerződést a cégek. A lakossági fogyasztók a magyar egyetemes gázszolgáltatóval, vagyis az MVM Zrt.-vel állnak szerződésben, velük ellentétben a vállalatok több tucatnyi piaci kereskedő ajánlatait is versenyeztethetik, s velük alkudhatnak ki egy díjat egy adott időszakra. Van lehetőségük arra is, hogy az állandóan változó tőzsdei árat lekövető indexált szerződést kössenek, ezzel szemben állnak a fix szerződések, amelyek keretében rendszerint egy évig, rögzített áron fizetnek meghatározott mennyiségű gázért, leggyakrabban az adott év október 1-én kezdődő gázévre vonatkozóan.
Az idei gázévet megelőző beszerzési időszakban fontos trend volt, hogy az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. a kisebb, 200 ezer köbméter alatti éves fogyasztású felhasználók körében – ami egy nagyon jelentős méretű kör a kkv-szektorban – némi túlzással élve „dömpingárazási gyakorlatot” folytatott – számoltak be lapunknak az egyik gázkereskedő cégnél. Vagyis,
Az MVM alacsony áron, teljes rugalmasságot biztosított a kisebb felhasználóknak a fixáras szerződések keretében. A beszerzési időszak vége felé már nettó 250-300 forint/köbméter körüli árakkal kínáltak egyéves szerződéseket, korlátlan toleranciasávval. Ez azt jelenti, hogy semmiféle mennyiségi megkötés nincs a szerződésekben: a felhasználó egységáron, teljesen szabadon fogyaszthat bármekkora mennyiségű gázt a fixált mennyiségen felül is, ellenkező esetben pedig amikor a lekötött földgázmennyiség egy részét nem használja fel, akkor nem kell kötbért fizetnie. Az új MVM-es fix szerződések másik jellegzetessége volt, hogy nem írtak elő tárgyhón túli fizetést, vagyis a fogyasztóknak nem kell előre fizetniük a következő havi földgázmennyiségért.
Egy piaci szereplő nem tud ilyen rugalmas feltételeket nyújtani, mert a kockázatokat le kéne fedeznie, ami szinte lehetetlen. Vagy legalábbis nagyon költséges tranzakciókat igényel – vélekedett forrásunk. A kereskedők ugyanis éves fix szerződés esetén egy évvel előre megvásárolják azt a földgázmennyiséget, amit továbbadnak a cégeknek. A vásárlást vagy a gáztőzsdén bonyolítják határidős ügyletek keretében, vagy az erőművek kapacitásait kötik le előre.
A gázpiacon azonban még mindig van akkora turbulencia, hogy egy piaci szereplő számára vállalhatatlan kockázatot jelentsen ekkora energiamennyiségek lekötése.
A nagy állami cég viszont úgy árazott, mintha ezekről a kockázatokról nem is venne tudomást
– vélekedett forrásunk.
2022 augusztusa és 2023 augusztusa között a gázpiaci fixárak körülbelül a harmadára, de egyes esetekben a negyedére estek vissza. A 200 ezer köbméternél kisebb fogyasztású szegmensben rugalmasság és ár tekintetében lényegében egyetlen versenytársa akadt az MVM-nek, ez egy kisebb szereplő, az EMoGÁ Észak-Magyarországi Gáz Kereskedelmi Kft. volt. Az MVM ugyanakkor a 200 ezer köbméter alatti szegmensben csak fixáras szerződéseket kínált, spotáras, vagyis tőzsdeindex-követő konstrukciókat nem – magyarázta lapunknak Hrustinszki Balázs, az energiabeszerzéssel foglalkozó Sourcing Hungary Kft. termékmenedzsere.
A 200 ezer köbméter fölötti fogyasztói körben viszont már az MVM sem vállalt ekkora kockázatokat, fix ár esetén például jellemzően negyedéves 25 százalékos toleranciasávot határozott meg. Ennek magyarázata, hogy a nagy fogyasztás jelentősebb rizikót jelent, nagyobb gázmennyiségeket vélhetően már az állami cégnél sem akartak lefedezni. Egy több millió köbmétert felhasználó nagyvállalat esetében, ha éppen beüt a krach és a cég nem fogyasztja el azt a gázmennyiséget, amit a szerződésben lefedeztek, adott esetben akár komoly forintmilliárdok éghetnek el – példálózott. Hrustinszki ugyanakkor nem kívánta kommentálni az MVM árazási gyakorlatát, és a hazai különleges földgázkészletre sem tért ki, mondván, ezekről nincsenek biztos információi.
Összességében az MVM piacszerzésre használhatta modelljét: kkv-körben új ügyfeleket szerzett, vagy sikeresen tartotta meg a régieket. Ez általában lefelé nyomta az árakat, a beszámolók szerint pedig komoly fejtörést okozott ezzel a többi szereplő számára.
Hogy csinálja ezt az MVM?
Más gázpiaci forrásaink szerint az állami cégnek nem is kellett előre lekötnie a fix áron eladott földgázt, hanem az Oroszországtól vásárolt úgynevezett különleges gázkészlet terhére volt képes nagylelkű ajánlatokat adni.
Szijjártó Péter külügyminiszter 2022. július 21-én, orosz kollégájával Szergej Lavrovval folytatott tárgylásai után jelentette be, hogy a kormány különleges földgázkészletet hoz létre Magyarország 1,2 milliárd köbméternyi stratégiai gázkészletén felül. A bejelentésre azután került sor, hogy a Kreml az Ukrajna megtámadása miatt bevezetett EU-s szankciókra válaszul több uniós tagállam – köztük Lengyelország és Bulgária – gázellátását megszüntette. „Földrajzi elhelyezkedésünk miatt kell Oroszországtól vásárolni gázt… Szeretnénk, hogy magyar emberek ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy ne tudjanak fűteni, meleg vizet használni vagy főzni” – hangzottak Szijjártó minden kétséget eloszlató érvei.
Az ügylet keretében a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) számára azt írták elő, hogy az MVM-en keresztül, hitelből 733 millió köbméternyi földgázt vásároljon a Gazpromtól. A hitel visszafizetésére a kormány 1,85 milliárd euró készfizető kezességet vállalt. A különleges földgázkészletet a kormány tavaly októberben 739 millió köbméterre, a jótállást pedig 2 milliárd euróra – mintegy 800 milliárd forintra – emelte. Ez azt jelenti, hogy a MSZKSZ körülbelül az ország hosszú távú orosz gázvásárlási szerződésében meghatározott mennyiségen felül, 1141 forintos köbméteráron vásárolt biztonsági készletet.
Amennyiben a földgáz havi átlagárát tekintjük,
Mint a 24.hu többször is megírta, a hosszú távú orosz gázszerződésünk keretében az Európában meghatározó holland gáztőzsde (TTF) irányadó árát két hónapos csúszással követi le az orosz importgáz ára, amelyet némi felárral fejelnek meg. Ez a felár tavaly megközelítőleg 10 százalékot tett ki, forintban számolva.
Tavaly júniusban – a Szijjártó bejelentését megelőző hónapban – 425,5 forint volt a földgáz havi átlagára a TTF-en, ehhez képest sikerült több mint két és félszeres áron beszerezni a különleges gázkészletet. De még júliusban is csak 720,2 forint/köbméterre rúgott a hollandiai átlagár – sőt, a gázpiaci pánik csúcspontján, augusztusban is csak mintegy 999 forint/köbméterre lőtt ki a havi átlagár, amely mindenkori rekordnak számít. Utóbbi két hónapos csúszással jelentkezett az orosz importgáz árában: októberben az ország mintegy 1084,3 forintot fizetett köbméterenként az energiahordozóért, vagyis a valaha volt legmagasabb havi orosz átlagárat is némileg sikerült felülmúlni a különleges gázkészlet-beszerzéssel. Tegyük hozzá, az illetékeseknek sikerült hellyel-közzel jól belőni ezt a csúcstarifát. (Az egy napon belüli árakat nézve persze volt ennél magasabb érték is: tavaly augusztusban 1400 forint/köbméter fölé is emelkedett a TTF gázárfolyama.)
Mint lapunknak egybehangzóan állították,
Vagyis a döntéshozókon kívül senki nem tudja, hogy ez az ár milyen irányadó rátát, és milyen költségeket tükröz, továbbá miért szakadt el a versenypiaci áraktól. Lapunk ennek kapcsán közadatigénylést küldött a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, válaszukat közölni fogjuk.
Jelenleg annyit tudhatunk az ügyletről, amennyi a vonatkozó Magyar Közlönyökben megjelent. Ennek alapján gázkészlet-vásárlásra felvett hitelt nem a magyar állam, hanem a hazai kőolaj-, és gáztárolókat üzemeltető MSZKSZ fogja visszafizetni, ami abból a szempontból lényeges, hogy nem gyarapítja az adósságállományt. Az MSZKSZ tömöríti az összes hazai olaj-, és gázipari céget – köztük a legnagyobb befizető Mol-t, valamint az MVM-et, és az E.ON-t is – és az általuk befizetett díjakból gazdálkodik, fontosabb döntéseit ugyanakkor a kormány, illetve a minisztériumok hozzák meg. A hitelképességéhez tehát nem férhet kétség. A szövetség 11 kereskedelmi bank részvételével kötött szindikált hitelszerződést a földgázkészlet beszerzésére, ám a kamat mértékét üzleti titoknak minősítették. A készletet tavaly augusztus és október között teljes egészében felhalmozták.
Csakhogy a különleges gázkészletre hivatkozva az MSZKSZ megemelte a tagi hozzájárulást: tavaly októbertől a szövetség bevezette a biztonsági készletezési díjat, amelyet 726,4 forint/megawattórában (MWh) határoztak meg. Ezt idén januártól 754,7 forint/MWh-ra emelték, majd áprilistól 537,7 forint/MWh-ra csökkentették. Jelen állás szerint 2024. március 1-ig fizetniük kell a tagvállalatoknak.
Ez a díjköltség minden nem lakossági gázszerződésbe beépült, vagyis
Forrásaink szerint a különleges gázkészlet pénzügyi fedezetének egy másik oszlopa lehet az, hogy a kormány a rezsicsökkentés korlátozása mellett döntött. Ennek a vonatkozó jogszabályokban nem találni a nyomát. Különös egybeesés azonban, hogy Németh Szilárd országgyűlési képviselő és rezsibiztos napra pontosan tavaly július 21-én jelentette be, hogy a lakossági fogyasztói körben a földgáz esetében csak 1729 köbméteres éves fogyasztásig marad meg a kedvezményes 102 forintos tarifa, az e feletti szinten azonban 747 forint/köbméter lesz az új lakossági ár augusztustól. Ez több mint hétszeres növekedés volt.
Az is kiderült, hogy a kormány egy ízben a költségvetés terhére, a rezsivédelmi alapból is megtámogatta az MSZKSZ-t. A különleges földgázkészlettel kapcsolatosan „rezsivédelmi készletezési szolgáltatási ellentételezést” fizettek ki idén áprilisban, 31 milliárd forint értékben.
Hatalmas bukóban a készletérték
Az MSZKSZ lapunknak megküldött válasza alapján ez idáig nem került sor a különleges földgázkészlet felhasználására. A hatályos rendelkezések szerint a szövetség 2024. április 1-jéig tartja fent a különleges készletet, az energiaügyi miniszter legkésőbb 2024. január végéig vizsgálja meg a további fenntartás szükségességét.
A meglévő szabályok alapján a különleges készlet beszerzési ár alatt nem értékesíthető, ám e kitétel a későbbiekben változhat. Ezt technikailag úgy történhetne meg, hogy az MVM átvenné az MSZKSZ-től a gázt bekerülési áron (1141 forint körül), majd azt továbbértékesítené a saját ügyfeleinek. Október derekán a piaci gázárak 50 euró/megawatt környékén mozogtak, ami átszámítva körülbelül 210 forintos árat jelent köbméterenként. Ha az állami cég a mostani áron adná el az üzleti szereplőknek a gázt,
És ehhez még nem számoltuk hozzá a nem ismert kamatkiadásokat. Amennyiben 102 forintos rezsicsökkentett áron adná tovább az energiahordozót, akkor ez a veszteség, még súlyosabb lenne.
Hogy jelenleg milyen feltételek mellett és milyen alapon diszponálhat az MVM a különleges földgázkészlet felett, arra a jogszabályok nem adnak magyarázatot. A lapunknak nyilatkozó gázpiaci szakértők egyöntetű állítása azonban, hogy az állami cég ennek a készletnek a terhére tudott „házalni” a kkv-knál a kedvezőbb gázszerződésekkel.
A különleges készletet rekordáron vették meg, miközben tavaly augusztus óta folyamatosan csökkentek a gázpiaci árak. A tavalyi enyhe tél és a gázfogyasztás visszafogása miatt a különleges készlethez nem kellett hozzányúlni – a csúcs lakossági gázfelhasználásnál majdnem 1 milliárd köbméterrel kevesebb energiahordozóra volt szükség. De mivel a készlet elkülönítésre került, eladási oldalról nem lett lefedezve, s jelen állás szerint csak töredékáron lehetne túladni rajta.
Forrásunk szerint ez „időzített bombát” jelent, s a rezsicsökkentési szigorítás kivezetésére éppen azért nem kerül sor, mert akkor a teljes készletátértékelést veszteségként kellene leírni. Hiába zuhantak a gázárak, mégsem lehet az 1729 köbméteres limit feletti lakossági gáz árát letörni, ami összefügg azzal, hogy magas áron van bekészletezve gáz. Ezért az MVM várhatóan csak lassú ütemben, időben elnyújtva fogja mérsékelni a rezsicsökkentett rész feletti lakossági gázárakat, egészen addig, amíg ez a különleges készlet kitart. A vállalatnak ily módon vissza kell realizálnia a magas készletértéket.
De míg az MVM a lakossági körben monopolhelyzetet élvez, a kkv-szektorban versenykörnyezetben van, ahol a konkurens gázkereskedők az olcsóbb szabadpiaci gáz alapján áraznak. Tehát ahol erősebb a verseny, ott hamarabb érvényesülnek a direkt piaci árhatások, mint ahol gyengébb – érvelt.
Egyes feltételezések szerint az állami cég politikai okokból is igyekszik mérsékelni a kkv-s gázárakat, így kompenzálva a tavalyi árrobbanást.
Minden más forrásból jóval olcsóbb lett volna
Ami történik, az durva beavatkozás a piaci folyamatokba: az MVM-et lényegében úgy igyekeznek versenyelőnybe hozni, hogy a kockázatokat nem a cég futja, miközben a készletben lévő nagy mennyiségű gáz költségeit a többi piaci szereplővel fizettetik meg – értékelt lapunknak Holoda Attila energiaszakértő. Hozzátette, hogy az MVM veszteségeit ráadásul a 2580 milliárdos rezsivédelmi alapból térítik meg, amelyet az extraprofitadókból – többek közt az energiaszolgáltatók különadójából és a kiskereskedelmi különadóból – duzzasztott fel a kormány. Így közvetve a vállalkozásokra – s tegyük hozzá a fogyasztókra – hárul az állami cég veszteségfinanszírozásában.
A különleges gázkészlet kapcsán megjegyezte: tavaly Magyarország esetében semmiféle fenyegetettség nem állt fent amiatt, hogy Moszkva a hosszú távú gázszerződésünket esetleg felmondaná. Sőt, Bulgáriával és Lengyelországgal ellentétben hazánk kiváló kapcsolatot ápol az oroszokkal. A kormányzati üzenetekben ugyanakkor erősen felnagyítva jelent meg ez a fenyegetettség. Németh Szilárd például a rezsiemelés részleteinek bejelentésekor azt mondta: „Ma már azon kell gondolkodnunk, hogy lesz-e egyáltalán gáz és kőolaj ősszel és télen Európában”.
A döntéshozók logikája tehát lényegében az volt: azért kell beszerezni Oroszországtól a piaci árnál vaskosan drágábban biztonsági gáztartalékot, hogy abban a kritikus helyzetben is legyen elég gáz, ha Oroszország neadjisten a hosszú távú szerződést felrúgva felfüggeszti a gázszállítást Magyarországra.
Ennek az ügyletnek a modellje azonban inkább emlékeztet a külügyminisztérium 2020-as, 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-bizniszére, semmint arra a törekvésre, hogy a hazai gázellátás-biztonságot fenntartsák. Vagyis a kabinet a veszélyhelyzeti fenyegetettség ürügyén olyan ügyletet kezdeményezett, amelyben gigantikus túlárazások jelentek meg, miközben az ügylet veszteségét szétterítik a társadalmon, a kifizetett felár pedig – különféle közvetítőkön keresztül – magánzsebekbe vándorolhat.
Amennyiben ugyanis valóban az orosz gázszállítások leállása jelentette volna a fenyegetést, akkor a kabinet úgy cselekedett volna, ahogyan a környező országok kormányai, amelyek tavaly óta fokozatosan függetlenítették magukat az orosz forrásoktól. Csehország például az idei első fél évben már egyáltalán nem hozott be Oroszországból földgázt, míg a kiszolgáltatottabb Szlovákia 2023 tavaszára már 70 százalékban levált az orosz gázról.
Holoda Attila szerint amennyiben tavaly nyáron a különleges gázkészletet alternatív forrásokból – például norvég gázból, vagy amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányokból – töltötték volna fel, az jelentősen olcsóbb megoldás lett volna, mint a rendkívüli orosz gázbeszerzés. Az Európába érkező gázszállítmányok árazása ugyanis erősen konvergál a TTF árfolyamához – beleértve a tengerentúli LNG-t is, lényegében az irányadó piaci árhoz közelítő árfolyamon kereskednek a gázmolekulákkal.
Ez esetben a tavaly júniusi átlagárak alapján számolva 800 milliárd forint helyett akár 320 milliárdból is megoldható lett volna a különleges gázkészlet beszerzése.
