Ki jár jobban: aki a 11 ezer kilométerről szállított orosz gázzal fűt 102 forintos rezsicsökkentett áron, és a részben gázzal előállított, 37 forintos rezsicsökkentett áramot használja a hálózatról, vagy az, aki helyben, a háztetőn megtermeli az energiát saját magának? Az Energiaügyi Minisztérium (EM) még nem hirdetett végeredményt, Lantos Csaba miniszter egyelőre csak annyit jelentett be egy mosolygós videóban, hogy tényleg vége az éves szaldó elszámolásnak, helyette a havi szaldó jön, a 2024-től, az újonnan telepítőknek pedig a bruttó elszámolás.
Hogy mennyiért veszik majd át a napelemesektől a tavaszi-nyári többlettermelést, és mennyiért kell majd megvenniük az áramot a téli hónapokban, amikor alig süt a nap, illetve hogyan fest a bruttó elszámolás, arról nem közölt részleteket.
Ott pusztuljon ez a kormány, ahol van
– ez a legenyhébb hozzászólások egyike a napelemesek Facebook-csoportjában látott, első indulatból írt kommentek között. Írója a GINOP-program keretében, az állami bank, az MFB Zrt. nulla százalékos kamatú hitelével a napelemprojektbe beleugrott tulajdonos. A hitelt, amelynek feltételei most is olvashatók a honlapon, az ajánlat szerint nagyjából akkora összeggel lehet törleszteni, mint amennyi a villanyszámla volt eredetileg. Azzal kecsegtet, hogy a hitelfelvevő lenullázhatja a villanyszámláját, teljes mértékben kiválthatja a háztartás számára szükséges villamos energiát. A felhívás szerint a felvett összeg 9-10 év alatt törleszthető és azután a rendszer még 22-25 évig termeli az energiát.
Ez januártól másképp fest majd a számára: a havi szaldó bevezetése minden bizonnyal azt jelenti, hogy fizeti a korábbi villanyszámláját (vagyis a hitel törlesztőjét), és a téli hónapokban vesz még mellé áramot a szolgáltatójától. Ezt azért tartja felháborítónak, mert a GINOP-os projektnek csak az éves szaldóval volt értelme, amúgy soha meg nem térülő befektetés. „Persze jól felemelték a hálózati díjakat, ami korábban ugyan furcsa volt, de most nyer értelmet az egész” – utal arra, hogy szolgáltatási területenként más-más, de 5 forint körüli árra leszorított áron veszik át jelenleg a többlettermelést, és a napelemesek által kötelezően beszolgáltatott áramot azután a 23,4 forintos rendszerhasználati díjjal (és mindezekre felszámítva a 27 százalékos áfát) adják tovább. A lakossági rezsicsökkentett rendszerben 37 forintért, az átlag felett fogyasztóknak 70 forintos lakossági piaci áron adják az áramot, a vállalkozásoknak pedig ennek többszöröséért.
Havi szaldóban tőled ezen a nettó áron ellopják a túltermelt energiát nyáron és eladják a vállalkozóknak,
most mi például nettó 180 forint/kWh áron kapjuk” – írja a saját példáját.
Aki teljes egészében önerőből ruházott be, annak ha lehet, még rosszabb a szájíze. „Arra fog ösztönözni, hogy mindenképpen használjuk el a megtermelt energiát az adott hónapban, és ez fölöslegesen terheli még nagyobb mértékben a rendszert” – hívta fel a figyelmet egy mellékhatásra egy másik kommentelő. „Pont hogy most éri meg túlméretezni egy rendszert majd, hogy télen is hozza a minimumot – említett egy elemet a környezetvédelmi megfontolásokat keresztbeverő elképzelésből. Megvan még a régi turbós kazán, ami zabálja az orosz gázt, majd szépen azzal fűtünk megint 3 hónapot 100 forintos áron, a bolygó meg így járt. Nyáron meg igyekszem elpazarolni vagy lekapcsolni. 3000 kWh plusz ugye pont 13 000 forint lenne nekik tőlem, amit vehetek majd vissza 210 000-ért, mivel így is volt a rendszerben mínusz 2000 kWh”.
Van, aki úgy véli, „épp most konzerválják, hogy a tömegek gázzal fűtsenek, ha már tavaly nyáron a legdrágább áron sikerült a fürkészeinknek lekötni a gázt”.
„Kidobtam az összes spórolt pénzemet”
„Nálunk a havi fogyasztás 1100-1500 kWh. Erre fizettem 50-60 ezer forintot. Aztán hirtelen megugrott a duplájára az áram díja. Jöttek a számlák 70-100 ezer forintról. Gondoltam, akkor befektetek. Fogtam az összes spórolt pénzem, plusz kértem kölcsön a családtól. Összesen majdnem 5,5 milliót fektettem be, mert minden média, napelemes cég azt hangoztatta, 10 év alatt megtérül. Hollandiában például ez így is volt. Gondoltam, miért lenne itthon máshogy. Ha ezt az 5,5 milliót beteszem kötvényekbe, ami évi 10 százalékot hoz, az elég lett volna 6 havi villanyszámlámra és megmarad az 5,5 millióm (összes spórolt pénz + kölcsön ). Így
- Jól járt, aki a napelemet telepítette, mert szépen keresett rajtam.
- Jól jár az MVM (Mészáros), mert továbbra is fizetnem kell.
- Jól jár, aki az államkasszát kezeli, mert minden kiadott forintom után valaki adót fizet be.
Egyedül én … rá. És ez az ami nincs rendben” – erre jutott.
De nézzük, mire számíthatnak a különböző méretű napelemes rendszerbe beruházók a havi szaldós rendszerben, ha a többletáramot jelenlegi, 5 forintos tarifával számoljuk, illetve, ha a 70 forintos lakossági piaci árral kalkulálunk.
Az első ábra egy elképzelt átalánydíjas átlagfogyasztóról készült, aki ugyanannyit termel a napelemével, mint amennyit éves szinten elhasznál áramból. Tapasztalati adatok és napelemes szerződések alapján berajzoltuk, hogyan viszonyul átlagban a havi megtermelt mennyiség és az elszámolt fogyasztás.
Jól látszik, hogy a nyári hónapokban a termelés meghaladja a fogyasztást, a téli hónapokban pedig alulmúlja. De mivel éves szinten pont annyi a fogyasztás, mint a termelés, eddig az éves szaldó elszámolás mellett nem kellett áramdíjat fizetnie a fogyasztónak, hanem kizárólag a havi elszámolói alapdíjat, ami éves szinten mindössze 1838 forint. És amit ezzel megspórolt, azzal cirka 10 év alatt megtérülhetett volna a napelemberuházása.
A következő két ábrán az látható, hogy ugyanez az átalánydíjas fogyasztó a havi szaldó elszámolással nem ússza meg fizetés nélkül. Ha rezsicsökkentett áron kell fizetnie a többletfogyasztását, bruttó 36,208 forint/kWh-ért (azokban a hónapokban, jellemzően télen, amikor többet fogyasztott az adott hónapban, mint amennyit megtermelt), akkor havi 64 és 5933 forint közötti számlákra számíthat.
És ha szintén rezsicsökkentett áron, nettó 5,11 forint/kWh-ért veszik meg tőle a túltermelését (a nyári hónapokban), akkor havi 102–609 forint közötti visszatérítésre lehet jogosult. Összességében pedig évi csaknem 16 ezer forintot fizethet januártól, a havi szaldó miatt. Ami rezsicsökkentett áron majdnem 2,5 havi villanyszámlának felel meg számára. Holott úgy lőtték be a nem kevés pénzébe került napelem-telepítését, hogy nulla legyen a számlája végösszege.
Ha pedig versenypiaci áron történne a vételezés és a fölös áram átvétele is, akkor a havi fizetendője 397 és 11 486 forint közötti lehet, miközben a túltermelős hónapokban 636–3851 forint közötti összeget kaphat vissza. Összességében éves szinten hozzávetőleg 20 ezer forintot veszíthet. Ez versenypiaci áron csaknem 1,5 havi áramszámlának felel meg esetében.
A következő ábrán egy konkrét fogyasztó egyik évi adatait néztük meg, akinek már évek óta van napeleme. Ő éves szinten 5948 kWh-t termelt, és 252 kWh túlfogyasztásba került – a túltermelés után 5,11 forint kWh-s rezsicsökkentett áramáron 1787 forint visszatérítésre lehet jogosult most. A havi szaldó elszámolással az egyes hónapokat összegezve kell vásárolnia 1004 kWh áramot azokban a hónapokban, amelyekben mínuszban volt a termelése a fogyasztásához képest. Amikor pedig többet termelt, mint fogyasztott, 1256 kWh gyűlt neki össze pluszban. Összességében mégis fizetnie kell, 29 941 forintot éves szinten – ez nála mintegy 1,5 havi villanyszámlának felel meg, amit eddig nem kellett fizetnie. Havi bontásban pedig 191 és 11 235 forint közötti fizetendők, és 341–1812 forint visszatérítések lehetnek a havi szaldós számláin.
Végül nézzünk egy képzeletbeli fogyasztót, aki hőszivattyút is telepített (télen fűtésre, nyáron hűtésre használja), 10 ezer kWh-t termel, és ennyit el is fogyaszt 100 négyzetméteres lakásában, ebből 8 ezer kWh-t a hőszivattyú vesz fel a téli és nyári hónapokban. Tetemes beruházásával eddig ő is kijött nullára az áramnál, fűtéssel, hűtéssel együtt. Viszont a havi szaldó számára igazi bukó lehet. Télen többször is kaphat 50–70 ezer forint feletti számlákat, persze tavasszal ősszel elvileg lesz visszatérítése is (ha szépen süt a nap), összességében pedig 105 ezer forint körüli lehet éves szinten az egyenlege – mármint ennyivel lehet több a befizetendője, mint amennyit visszakap.
Az árakat cikkünk leadásáig nem hirdették ki, addig csak spekuláció az 5 forintos és a 31 forintos áramátvételi ár. Akármekkora azonban az összeg, a kiszámíthatatlanság reklamálása jogos.
Többen azt vetették fel, hogy egyszerűen kikapcsolják az invertert, ha a nyári hónapokban elérték a havi fogyasztásuknak megfelelő mennyiséget. Előállhat az a helyzet, hogy mondjuk májustól szeptemberig 1-1 hetet működik a rendszer, 3 hétig áll. Jelenleg a minisztérium közlése szerint 2000 megawatt kapacitást ért el a napelemes termelés, ez már a Paksi Atomerőműhöz fogható teljesítmény, ilyen alapon vélik, hogy a háztartási erőművek leállítása okozhat némi bonyodalmat. Legalább annyit, hogy a jelenlegi állás szerint az atomerőmű 12 forintos termelésénél is olcsóbb, 5 forintos áramforrás kiesik a rendszerből.
200 milliárdos kártérítési igény is lehet belőle
Az egyik kommentelő egyoldalú szerződés-módosítást említ, mások ennél is messzebb mennek, egyik olvasónk egyenesen lehetséges pertársaság kártérítési követeléséről ír. Ha csak 1 millió forint/háztartás kárigénnyel számolunk, az is 200 milliárd forint lenne, hiszen a minisztérium napokban kiadott közleménye szerint már 215 ezer felett van a háztartási kiserőművel termelők száma. Egy aktív, agilis, hosszú távra tervező és anyagilag érdekelt rétegbe rúgnak éppen bele – írja olvasónk.
Szerinte egyébként szó sincs támogatásról a háztartási napelemeseknél, sőt. Az általuk feltermelt áram semmiben sem különbözik más áramtermelők áramától (ideértve a nem háztartási méretű naperőműveket, vagy éppen a szélerőműveket is), a hálózatos szolgáltatókon keresztül az áram eljut a fogyasztókhoz, a temporális többletek és hiányok a nemzetközileg összekapcsolt nemzeti áramhálózatokon keresztül normál időszakban kiegyenlítődnek (és elszámolódnak), a HMKE (háztartási méretű kiserőmű) forrású áram nem „macerásabb”, mint bármely más nemzsinórüzemű áramtermelés. A hálózatos szolgáltató is és az áramtermelő is az áram fogyasztójától kapja meg a bevételét, azzal a „furcsasággal”, hogy jelenleg a HMKE áramtermelő a nettó feltermelési többlete után is fizet hálózati díjat, miközben annak a fogyasztója is megfizeti azt. Levezetése szerint a hálózati szolgáltatók jelenleg a HMKE feltermelési többlet alapján kétszeres hálózati díjat szednek be, az MVM pedig a „rezsicsökkentett” áron kalkulált, de hálózati díjakkal is csökkentett megszerzett áramot különböző, ennél nem alacsonyabb, sőt magasabb áron értékesíti a rezsicsökkentett sávból kicsúszott természetes személyek, illetve cégek esetében.
Máshonnan közelít az a napelemes, aki azt írta: „Úgy gondoltam, hogy win-win a helyzet, hiszen vannak időszakok, amikor nagyon kell az áramom (és ekkor jó áron el is adták), és van, amikor valamit kezdeni kell vele. De nem gázt égetek télen, nem lukas bakanccsal meg ablakmaradékokkal fűtök, hanem befektettem elektromos fűtésbe meg szigetelésbe (ami tolta a gazdaságot, kifizettem az áfát, a vállalkozó díját), így nemcsak nekem jó, de mindenképp érdekem fűződött hozzá. És itt, ebben az országban változtatgatják a normákat úgy, hogy már nekem ne érje meg. Másnak viszont jó nagy hasznot hozzon.
Nem adom 5 forintért az áramot, mert nem azért tettem bele milliókat, hogy hozzájáruljak egy újabb jachthoz.
Mások azt hozzák fel az EU-s követelmények emlegetésére reagálva, hogy a kormány azért adta a kedvezményes hitelt és társait napelemes rendszerekre, mert meg kellett felelni az EU előírásainak, „ezért kecsegtetett minket a szaldóval is”. Arra utalt, hogy az energiatermelés egy részét alternatív forrásokból kell megtermelni. Az elvárások teljesültek, sőt túl is futottak a terven, hiszen a kormány 2030-ra tervezett 200 ezer napelemes háztartással. 2000 megawattóra körüli a termelés évente, ez nem sokkal kevesebb a napelemparkok által termelt 3000 megawattóránál. Nagy különbség, hogy a háztartási erőművek részben saját felhasználásra termelnek, és gyakori érv, hogy nem is terhelik annyira a hálózatot, termelésüket a közvetlen közelükben mindjárt ki is osztják az áramszolgáltatók, míg az erőművek kifejezetten kereskedelmi célra termelnek.
A posztok között van arra is utalás, hogy a naperőműveket nem csapták agyon, az ő megtérülésüket nem nullázta le a kormány. Az év elejétől a magyarországi megújuló erőművek – azon belül a nap- és szélerőművek – jelentős részét magába foglaló kötelező átvételi (KÁT) rendszer keretében a Mavir által meghirdetett kötelező átvételi ár a 2008 előtt telepített parkoknál idén januártól nettó 40,75 forintról 46,66 forintra emelkedett, a legfeljebb 20 megawattos erőművek esetében 35,54 forintról 40,34 nőtt a tarifa. A Portfolio cikke szerint a 14,5, illetve 13,5 százalékos, rekordmértékű emelést az indokolja, hogy a 2008. január 1-jét megelőzően jogosultságot szerző megújulós termelők számára a szabályozás szerint az átvételi ár évente az előző évi infláció mértékével megegyezően változik, míg az ez után jogosultságot szerző erőművek esetében az előző évi infláció egy százalékponttal csökkentett értékével.
Nemcsak a napelem-tulajdonosok, de a napelemet tervezők is tanácstalanok. Azok, akik még tavaly nyáron adták be az igényüket napelem-telepítésre, abban a reményben, hogy beleférnek az éves szaldó elszámolásba, hiszen ezt ígérte Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az október 31-ig igényüket bejelentőknek. Vannak köztük olyanok, akik éppen most kapták meg az értesítést, hogy csatlakozhatnak a hálózatra, de fogalmuk sincs, hogy rájuk mi vonatkozik, havi szaldó elszámolásra számíthatnak, mint tavaly október 31-ig jelentkezők, érdemes-e a hátralévő szűk néhány hónapban nekifutni a telepítésnek. Vagy a bruttó elszámolás vár rájuk, mint újonnan telepítőkre.
Érdeklődtünk a minisztériumnál, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
