Az MVM nagyot hibázott, ami szakmailag megbocsáthatatlan
– mondta a 24.hu-nak az állami energiaszolgáltató számlázási gyakorlatáról Meleghegyi Tamás József informatikai szakértő. Arra utalt, hogy az átalánydíjasok brutális új részszámlákat kaphattak, amennyiben március-áprilisban vagy utána volt az éves gázóra-leolvasásuk. Mint írtuk, egyik érdi olvasónknak hiába csökkent a havi átalányköbmétere, mégis a korábbi másfélszeresére rúgó, 150 ezer forintos számlák vártak rá, Dunakeszin élő olvasónk pedig hiába fért be az átlagfogyasztás alá, neki is küldtek ki piaci áras számlát, 78 ezer forintost, holott addig havi 17–19 ezer forintot kellett fizetnie. Ismerősei, rokonai, illetve a közelében lakók mind hasonlóról panaszkodtak, köztük kispénzű nyugdíjasok is, akik számára a kiugró számla kifizetése lehetetlen vállalás lett volna.
Az MVM oldaláról az is világosan kiderült, hogy azonos fogyasztás mellett is előfordulhat, hogy az egyik fogyasztó kap emelt összegű számlákat az éves elszámolás után, a másik nem –
A szakértő szerint ennek a kaotikus számlázásnak az lehet az oka, hogy az MVM-nél nem végezhették el megfelelően az új rezsiszabályok tavaly augusztusi bevezetése óta a „házi feladatot”. Vagyis a vállalatirányítási rendszeren belül működő számlázáson nem kellő gondossággal vezethették át a rezsicsökkentésben 2022 augusztusától történt változásokat, amikortól bevezették az átlagfogyasztás alatti és feletti fogyasztásra a hétszeresen eltérő díjakat. Nem megfelelően végezhették el a felparaméterezést, a tesztelést, az auditálást – ezek nélkül pedig nem garantálható, hogy a számlázás – ami egy nagyon összetett és bonyolult funkció – hiba nélkül működjön. Hogy valóban így volt-e, azt nem tudjuk, mert az MVM nem válaszolt azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy miként végezték a rezsiváltozással kapcsolatos átállást.
A szakértő abban biztos, hogy a tesztelés nem az elvárható „legjobb üzleti gyakorlatnak” megfelelően történt, mert annak során mindenképpen ki kellett volna bukniuk azoknak a számláknak, amelyek jóval meghaladják az egyes fogyasztók szokásos havi fizetendőit. Ha ezek a számlák kiszelektálódtak volna a tesztelés során (amit szerinte akár az összes korábbi számlán is el lehetett volna végezni néhány gombnyomásra), akkor javítani lehetett (és kellett) volna a rendszert. Akkor nem készülhettek volna kiugróan magas összegű számlák, stresszelve a fogyasztókat – magyarázta. Ami a megfelelőségi vizsgálatot illeti, magára valamit is adó cég ilyen hibás rendszert nem auditálna – tette hozzá. Ami felveti azt a kérdést is, hogy volt-e egyáltalán auditálás.
Informatikai baki lehet
A vállalatirányítási rendszeren belül a számlázás is nagyon összetett részterület, nincs ez másként az MVM-nél sem, különösen a lakossági területen. Gondoljunk csak
- a jelleggörbére,
- a területi éghajlati tényezőkre,
- az átlag alatti, feletti fogyasztás eltérő díjazására,
- az éves leolvasásra,
- a havi diktálásra,
- a részszámlákra,
- az elszámoló számlákra,
- a havi fogyasztás alapján kiállított számlákra,
- a kedvezményekre,
- a korrekciós tényezőre,
- a számviteli törvényre
- és a gázszolgáltatással kapcsolatos jogszabályokra, fogyasztóvédelemre, stb.
A jó hír az, hogy a szakértő szerint ezek mindegyike „nagyon jól algoritmizálható”, vagyis könnyen lefordítható informatikai nyelvre, pontosan programozható.
Akkor hogyan fordulhat elő, hogy brutális, a korábbinál jóval magasabb összegű, sokak számára kifizethetetlen számlákat kaptak az átalánydíjas fogyasztók az éves elszámolás után? Úgy véli, azért, mert nem vették figyelembe, hogy a jelleggörbe mikor van a legmagasabb és a legalacsonyabb ponton, valamint a kedvezményes árú gázt teljes egészében az első számlákban „használják föl” az új részszámláknál. Ahelyett, hogy a fogyasztási szokásoknak és az azokat meghatározó egyéb feltételeknek megfelelően a teljes, éves időszakban érvényesítenék, ezzel megkímélve a lakosságot a mára kialakult helyzettől – fejtette ki.
szögezte le, ami szerinte korrigálható lenne, ha meg akarnák csinálni. Ám nem kizárt, hogy nem akarják, mert nem érdekük, hogy ne szedjék be előre egy még meg sem történt fogyasztás ellenértékét – véli a szakértő.
Természetesen az MVM-et is megkérdeztük, elvégezték-e a fent részletezett, szakmailag kötelező műveleteket, auditáltatták-e, tesztelték-e a rendszert az árváltozások alkalmával, illetve kiszűri-e a rendszerük a kiugró számlákat, illetve visszatartja-e azokat felülvizsgálat céljából, de választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
Sovány vigasz
Az MVM védelmében meg kell említeni, hogy nem sok idejük lehetett az átállásra – Németh Szilárd ugyanis 2022. július 21-én jelentette be, hogy augusztus 1-jétől változik az árképzés. Másrészt viszont, ha bő tíz nap alatt nem tudtak is felkészülni, az azóta eltelt időben is lehetett volna finomítani a rendszeren, hogy mire a márciustól júniusig tartó éves leolvasások következtek, kibukjon a probléma, és meg lehessen azt oldani.
Az MVM tájékoztató oldalán írják, hogy előfordulhatnak magasabb összegű számlák, és mit lehet tenni (például 12 havi részletfizetést kérni, vagy átmenetileg visszaállni a diktálásra). Ám sokan nincsenek tisztában azzal, hol kell megnézni, megkérdezni, mit lehet tenni, ha pedig meg is találják a szolgáltatói tájékoztatást, azzal sem mennek sokra. Annak is számosan hangot adtak, miért nekik kell ezzel az egésszel foglalkozniuk, amikor semmi nem változott náluk, ami ilyen magas összegű számlákat indokolna. Többen is jelezték, a kiugró összegű számla befizetése a megélhetésüket veszélyezteti. Aki nem tudja kifizetni a szokatlanul magas számlát, az aggódik, hogy két hónap után kikapcsolhatják a szolgáltatást. Aki kiszorította valahogy, az meg nem tudja, miként számolják el majd neki a következő éves elszámolásnál, amit mostanában pluszban szedtek be tőle.
Egy jól felépített rendszer nem küld ki ilyen kiugró számlákat
Sokan nem is értik, mitől hízott meg a számlájuk, és rettegnek tőle, hogy a következő hónapban vajon mekkora összegről szól majd. Ilyen terhet nem szabad a fogyasztók nyakába akasztani a szakértő szerint. A szolgáltató kötelessége lett volna elébe menni a problémának, hiszen tisztában kellett lennie azzal, hogy hibák vannak a rendszerben. Ha nem frissítették a számlázási rendszert, akkor tudhatták, hogy emiatt gond lesz. Ha frissítették, tesztelték, auditálták, akkor meg a hibának ki kellett volna buknia.
Nincs olyan hivatkozási alap, ami alapján hónapról hónapra jogosan állítanának ki piaci áras számlát rezsicsökkentésre jogosult fogyasztónak vagy másnak, akinek szintén járna a rezsicsökkentett díj a havi átlagfogyasztásig
– jelentette ki. Hozzátette, egy jól működő rendszerben kell lennie olyan féknek is, amely például a számlázásban kiszűri a szokásosnál jóval magasabb összegű számlákat, biztosítva, hogy azokat ki se küldjék, hanem vizsgálják meg, mi az oka.
– szögezte le. A hiba ugyanakkor orvosolható lenne. A javítás részeként azonnal korrigálni kellene a már kiküldött extra magas összegű számlákat, készíteni egy új elszámolást, visszatéríteni a beszedett fölös pénzeket – fogalmazott Meleghegyi Tamás József.
