A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az első félév végén 13 522 milliárd forint volt befektetési alapokban Magyarországon, egyetlen év leforgása alatt nagyjából 4 ezer milliárd forinttal nőtt az állomány – írta a Bank360. Ennek egyik oka az árfolyamok emelkedése volt, de a gigantikus volumenű tőkebeáramlás is szerepet játszott benne. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) adatai szerint az idei első hét hónapban csaknem 2 ezer milliárd forintnyi friss pénzzel gyarapodott az alapok állománya.
Az első negyedévben csak 500 milliárd, a második negyedévben további 632 milliárd forintért vettek a háztartások befektetési jegyeket. A háztartásoknál lévő befektetési alapok állománya ennek köszönhetően először lépte át a 8 ezer milliárd forintot.
Az is jól látszik a statisztikákból, hogy sokan vásárolhattak befektetési alapokat a meglévő készpénzállományukból vagy folyószámlabetétjükből, ráébredtek ugyanis arra, hogy a jelenlegi inflációs környezetben nagy hiba nem kamatozó eszközben tartani a megtakarításokat.
Az alapok iránti kereslethez júniusban hozzájárulhatott a kamatokra és hozamokra kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) bevezetése is, ezt ugyanis a júliustól végrehajtott befektetésekre kell megfizetniük a magánszemélyeknek. Azok viszont, akik még június végéig vásároltak befektetési alapokat, megússzák ezt a sarcot.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban kijelentette, hogy a 13 százalékos szocho-kötelezettség kiterjesztésével nem az volt a céljuk, hogy az adóbevételeket növeljék, hanem az, hogy a jellemzően bankbetétekben szunnyadó lakossági megtakarításokat az állampapírpiac irányába tereljék. A 2024-es büdzsétervezet alapján a személyijövedelemadó-bevételek előirányzata 15 százalékkal nő, a szochóé pedig 22 százalékkal.
