Július elsején kell elindulnia a 35 éves hulladékkoncessziónak, amit a Mol nyert el, és a MOHU Mol fog vinni, vagyis ez a cég fogja országos szinten szervezni a hulladékok begyűjtését, elszállítását és hasznosítását. A társaság már másfél hete magabiztosan kijelentette, hogy felkészültek, és hogy szerintük semmi sem állhat a július elsejei elindulás útjába. Viszont a kormány úgy tűnik, még nem készült el mindennel, hiszen számos, az induláshoz szükséges alapdologról az utolsó pillanatban döntött (kilenc rendeletben). Plusz született egy energiaügyi miniszteri rendelet is a hulladékkezelésről. A június 29-i kormányrendeletek zöme július 1-től hatályos, de vannak köztük olyanok is, amelyek kicsit kitolják egyes részfeladatoknál a koncessziós tevékenységek indulását.
Kártalanítás, ha mégsincs szombaton indulás
Megjelent az a kormányrendelet, amelyről a tervezet alapján már írtunk, hogy a koncesszort (MOHU Mol) kártalanítania kell az államnak, ha valami (a Molon kívül álló ok) miatt mégsem indul el július elsején a hulladékkoncesszió. A rendeletet a hulladéktörvény vonatkozó passzusa alapján kellett megalkotni, amely szintén kimondja, hogy a koncesszor kártalanításra jogosult, ha nem indul időben a koncesszió (kivéve, ha ez saját hibája miatt történik).
Együttműködési kötelezettség
Egy másik kormányrendelet lefekteti, hogy az állami hulladékgazdálkodási közfeladat-ellátás érdekében hogyan kell együttműködnie a koncesszornak, és az állami tulajdonú koordináló szervnek (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.) a következő területeken:
- a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) megvalósítása,
- a kölcsönös adatszolgáltatás, adatátadás körének, rendjének meghatározása,
- a hulladékgazdálkodási eszközök fejlesztési irányának és tartalmának meghatározása,
- a hulladéktörvény szerinti jelentéstételi kötelezettség határidőn belüli teljesítése, illetve az ehhez szükséges információk előállítása,
- az ügyfélszolgálat működtetéséhez kapcsolódó feladatok és
- a lakossági edukációs feladatok összehangolása, megosztása.
A rendelet szerint a koordináló szerv szakértői feladatokat lát el, ezzel támogatja a koncesszor MOHU Molt. Valamint a számlázást is a koordináló szerv fogja végezni.
Pénzügyi biztosíték, céltartalék, környezetvédelmi biztosítás
A hulladéklerakóknak, hulladékgazdálkodással, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel foglalkozóknak, hulladéktermelőknek, környezeti terhelést okozó cégeknek pénzügyi biztosítékot kell képezniük (biztosítón, vagy bankon keresztül), meghatározott képlet alapján. Ha a cég több tevékenységben érintett, akkor a biztosítékot többszörözni kell.
A hulladéklerakóknak céltartalékot is kell képezniük egy esetleges környezetkárosítás felszámolása céljából.
A hulladéktermelő gazdálkodó szervezeteknek pedig legalább 10 millió forint összegű környezetvédelmi biztosítást kell kötniük (képlet alapján), ha a telephelyükön képződő veszélyes hulladék évente több, mint 200 kg, vagy ha a nem veszélyes hulladék több mint 2000 kg (ezen belül az építési-bontási hulladéknál 5000 kg-nál lesz a határ), az előre nem látható környezeti károk felszámolásának finanszírozásához. Ez a kormányrendelet csak 2024. januárjától lép hatályba.
Gazdálkodóknál gyűjtött elkülönítetten gyűjtött hulladék
Szerződési kötelezettséget ír elő az egyik kormányrendelet a gazdálkodók számára a koncesszorral, amit utóbbi nem tagadhat meg. A szerződés az intézményeknél, cégeknél képződő háztartási jellegű hulladékok keletkezésének megelőzésével, elkülönített gyűjtésével, elszállításával, hasznosításával kapcsolatos szolgáltatás és díjfizetés paramétereit kell hogy rögzítse.
Sütőolaj
A használt sütőolaj gyűjtésére szolgáló, speciális gyűjtőhelyre telepített gyűjtőedény elhelyezését biztosító forgalmazó, oktatási intézmény, települési önkormányzat vagy üzemanyag-töltőállomás a begyűjtés érdekében szerződést köthet a koncesszorral, írja elő az egyik kormányrendelet, és lefekteti az együttműködés, az átadás-átvétel szabályait, a felek kötelezettségeit, feladatait. Azt is rögzítik, hogy a koncesszor országos lefedettséggel gyűjti be a használt sütőolajat, de ennek a feltételnek csak ez év vége után kell megfelelnie.
![Rendeletcunami jött a hulladékkoncesszió július elsejei startja előtt 1](https://s.24.hu/app/uploads/2023/06/central-0718046142.jpg)
Gumiabroncs-hulladék
A gumiabroncs-forgalmazó szerződést kell hogy kössön a koncesszorral a gumiabroncs-hulladék átvételével, begyűjtésével elszállításával kapcsolatban. A szerződéskötést elektronikusan kell augusztus 31-ig kezdeményeznie a forgalmazónak. Arról is rendelkezett a kormány, hogy a forgalmazó a gumiabroncs-hulladékot át kell hogy vegye attól, aki beviszi (hulladékbirtokos), de csak október 1-től, és nem kötheti a gumiabroncs-hulladék átvételét új termék vásárlásához. A koncesszornak az elszállítást csak október 1-től kell biztosítania.
Textilhulladék
Ha a textilforgalmazó, vagy az önkormányzat gyűjtőedényt biztosít a textiltermék-hulladék összegyűjtésére, szerződést köthet a koncesszorral arról, hogyan, milyen feltételek, paraméterek mellett tudnak a gyűjtésben együttműködni. A koncesszor a textilhulladékoknál is országos gyűjtési lefedettségről kell hogy gondoskodjon, de csak 2025. január elsejére – olvasható egy másik kormányrendeletben.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló rendelet módosítása
A gyártócégek, illetve – külföldi előállítás esetén – a forgalmazó cégek kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) fizetésére kötelesek július 1-jétől. A díjat a hulladékhasznosítási koncessziót elnyerő MOHU Mol Zrt.-nek kell majd utalniuk. A csütörtök este megjelent 36 oldalas kormányrendelet többek között az eredeti, március 14-én megjelent EPR-rendelethez nyúl hozzá, az utolsó pillanatban.
Az EPR, mint írtuk, jelentős élelmiszerdrágulást okozhat, és a díjak a MOHU szerint is európai szinten a magasak közé tartoznak. A Grant Thornton tanácsadó cég előzetes értékelést készített a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet alapján, és úgy értékeltek, hogy az lényegi változtatásokat tartalmaz a március 14-től hatályos rendelethez képest (a megjelent rendelet alapján úgy láttuk, a tervezethez képest nincs érdemi változás).
A teljesség igénye nélkül többek között az EPR hatályával kapcsolatban szabályoz a kormányrendelet, kiveszi a gyórgyszerhulladékokat, gyógyszerrel közvetlenül érintkező csomagolást az EPR-fizetési kötelezettség alól. A boltban betölthető termékek csomagolásánál az lesz a szabály, hogy aki (csomagolószergyártó) a megtöltést szolgáló csomagolószert (mondjuk doboz) eladja a vevőnek (üzlet), annak kell fizetnie az EPR-t – nekik július 31-ig kell regisztrálniuk.
A rendelet foglalkozik az EPR-átvállalás lehetőségével, az EPR-nyilatkozattal, ami arról szólhat, hogy ha a megvásárolt körforgásos termékek (csomagolások) legalább 60 százalékát egy éven belül igazoltan külföldre szállítják a vevők (és erről nyilatkoznak) akkor nem kell EPR-díjat fizetniük. Újrahasználható csomagolószerekre pedig csak egyszer kell megfizetni az EPR-díjat, az első beföldi forgalomba hozatal alkalmával. Sütőolajnál ha azt alapanyagként használják fel (például majonézt csinálnak belőle), erről szóló nyilatkozat alapján nem kell EPR-díjat fizetni. Az EPR-díjnál választható lesz, hogy az első hazai forgalomba hozatal vagy a készletre vétel napján fizetnének a kötelezettek.
Ezen kívül részben újrafogalmazták az elem- és akkumulátor-, elektromos és elektronikus berendezés-, gépjárműhulladék gyűjtésének, átvételének szabályait. Célokat is rögzítettek, melyek szerint el kell érni, hogy üvegnél, papírnál és kartonnál 60%, fémnél 50%, fánál 15%, műanyagnál 22,5% legyen (kizárólag azokat az anyagokat figyelembe véve, amelyeket újból műanyagokká dolgoznak fel) az újrafeldolgozási arány. Van kilenc terjedelmes melléklet is, ezek egy része az EPR-rendszer adminisztrálásával kapcsolatos besorolásokat, kódokat tartalmaz, különböző ügytípusokra, és hulladékokra vonatkozóan, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségeket rögzíti (gyártó, koncesszor, koncesszori alvállalkozó), stb.
![Rendeletcunami jött a hulladékkoncesszió július elsejei startja előtt 2](https://s.24.hu/app/uploads/2023/06/gettyimages-1284010323-masolat.jpg)
Állami közfeladat ellátására létrehozott szervezet
Az állami tulajdonú koordináló szervvel (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.) kapcsolatban is rögzít szabályokat a kormányrendelet, többek között azt, hogy a koncessziós szerződés alapján a szerv látja el műszaki képviselőként az állami hulladékgazdálkodási közfeladat-ellátás megvalósulásának felügyeletét és ellenőrzését, illetve a közszolgáltatási résztevékenységek számlázását. Rögzítik, hogy a közszolgáltatási díjak számlázásakor a 2023 első félévében alkalmazott számlázási gyakoriságot kell alkalmazni a 2023. július 1-jét követő időszakra is. Kitérnek arra is, milyen adtaszolgáltatási, tájékoztatási kötelezettségei lesznek a koncessziós társaságnak, illetve a közszolgáltatóknak.
Elhagyott hulladékok
Végül az energiaügyi miniszter rendelete az ingatlanok területén elhagyott hulladékok elszállításának részleteiről rendelkezik.