Lapunk számításai szerint kilowattóránként 11,89 forintért termelte az áramot önköltségi áron az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2022-ben. Ez az érték jön ki, ha a társaság 187,99 milliárd forintnyi teljes ráfordításait elosztjuk a tavaly összesen megtermelt 15 812 gigawattórányi elektromos energia értékével. A vállalat éves beszámolójában ugyan nem publikál hasonló adatot, de ez a egységár egybevág a kormányzati szereplők által kommunikált számokkal. Az azóta leköszönt Süli János – aki korábban tárca nélküli miniszterként a paksi atomerőmű-bővítésért felelt – 2021 végén egy interjúban utalt arra, hogy az „atomáram” önköltsége körülbelül 12 forint/kilowattóra. Tavaly márciusban pedig a már megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben erősített rá arra, hogy a paksi atomerőmű 11–12 forint/kilowattóra körüli áron termeli a villamosenergiát. Infláció, háború és energiaválság ide vagy oda, úgy fest, Paks termelési költségei az év hátralévő részében sem változtak.
Eközben viszont felrobbant az áram végfogyasztói ára. A magyar áramtőzsdén (HUPX) a piaci ár a tavaly év eleji 50,41 euró/megawattórás mélypontról 597,65 euró/megawattórás csúcsra lőtt ki a 37. héten. Az áremelkedés igen súlyosan érintette a versenypiaci szereplőket: nem csak a piaci ár, hanem az elvileg ennek alapján kalkulált 2023-as fixált áramár is drámai költségemelkedést okozott. (Utóbbi esetben, nem ritkán 200–400 forint/kilowattóra körüli árú csomagokkal kellett szembesülnie számos vállalatnak és önkormányzatnak.) De a drágulás még a lakossági körnél is lecsapódott, esetükben az átlagfogyasztás feletti áram ára tavaly augusztus óta 70,104 forint/kilowattóra áron „ragadt be”.
„Fillérekért” termel, mégis eladósodik
Az MVM-csoport tulajdonában álló paksi atomerőmű a 35,399 gigawattórányi teljes magyar bruttó villamosenergia-termelés közel 45 százalékát állította elő, miközben a 43 097 gigawattórás belföldi áramfelhasználás mintegy 37 százalékát biztosította.
Az erőmű kiemelt pozíciója és a piaci helyzet drasztikus változásai azonban nem tükröződnek a tavalyi eredmény-beszámolóban. A Paksi Atomerőmű Zrt. árbevétele tavaly mindössze 0,66 százalékkal, 189,526 milliárd forintra nőtt 2021-hez viszonyítva. Adózott eredménye pedig közel 80 százalékkal csökkent, így 2,82 milliárdot tett ki 2022-ben. (Az állami tulajdonos ezt az összeget majdnem az utolsó fillérig ki is vette a cégből osztalékként.)
A beszámoló kiegészítő mellékletéből az derül ki, hogy a villamosenergia-értékesítésből származó árbevétel 2,87 milliárd forinttal nőtt, és ez egyebek közt az értékesítési ár 3,32 milliárd forintos növekedésének, valamint az értékesített mennyiség 177,9 gigawattórás csökkenésének együttes hatása.
A társaság a megtermelt villamos energiáját teljes egészében a kereskedő MVM Partner Zrt. felé értékesíti, de hogy milyen átadási áron, az a mellékletből nem derül ki.
Az adózott eredmény 2021-hez képest vaskos, 10,25 milliárdos visszaesését az okozta, hogy a vállalat ráfordításai 2022-ben nőttek, de emellett a hitelállománya is gyarapodott.
A költségek ugyan nem sokkal, 2,4 százalékkal 134 milliárd forintra emelkedtek, az egyéb ráfordítások soron 23,71 százalékos megugrás látható, így e tétel összesen 54 milliárd forintos terhet okozott a cégnek. Ezen belül, közel 147 százalékkal megugrott a kiegyenlítő és helyettesítő energia díjfizetése (ennek részleteiről itt lehet olvasni), így ez összesen 16,86 milliárd forintba fájt a társaságnak. Az egyéb várható kötelezettségekre – például a radioaktív hulladék feldolgozására – a cég újabb 2,38 milliárd forint értékben képzett céltartalékokat.
Miközben az anyagjellegű ráfordítások 2,15 százalékkal 78,26 milliárdra csökkentek, addig a személyi jellegű kiadások 9,2 százalékkal 46,6 milliárdra nőttek. Csak a bérköltségeket 13,7 százalékkal kellett megdobnia az összesen mintegy 2500 főt foglalkoztató cégnek. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 1,31 milliárddal nőttek, egyrészt a származékos devizaügyletek veszteségei, másrészt a szállítói kifizetéseken, a vevői bevételeken realizált magasabb árfolyamveszteség miatt.
A nettó árbevétel emelkedése azonban nem tudta kompenzálni a növekvő kiadásokat.
Mi több, a vállalat kötelezettségei összesen 42,413 milliárd forinttal bővültek: ezen belül az anyavállalat MVM-től kapott kölcsön 25,1 milliárd forinttal ugrott meg, miközben a kamatráfordítás az előző évhez képest 3 milliárd forinttal bővült. Megjegyzik, hogy az elszámolt tárgyévi anyagköltség nem nyújtott fedezetet a nukleárisüzemanyag-szállítmányokra, miközben a beszerzés értéke a bázisévhez képest 19,9 milliárd forinttal növekedett az áremelkedés és az árfolyamhatás miatt.
Összességében a finanszírozásához szükséges forrásokhoz a vállalat rövid lejáratú cash pool és rulírozó kölcsönt, valamint hosszú lejáratú készletfinanszírozási és általános beruházási kölcsönt egyaránt igénybe vett.
Paks volt az aranytojást tojó tyúk?
Abban semmi újdonság nincs, hogy a nukleáris energia olcsó, hiszen Paks évtizedek óta sokkal kevesebb egységnyi ráfordítással termel áramot, mint a szén- vagy gáztüzeléses erőművek. Ezt az eltérést csak az energiaválság tette látványossá.
Az atomerőmű alacsony önköltségi ára és a villamosenergia jóval magasabb nagykereskedelmi árai közti különbség elvileg hatalmas nyereséget kellene, hogy biztosítson, még úgy is, hogy ez utóbbi árakban szerepel például a rendszerhasználati díj és az adó is.
– világított rá lapunknak Bank Dénes, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója.
Kiderült, hogy az MVM-csoport nyeresége tavaly 524 százalékkal nőtt, eredmény-beszámolójában azonban nincs nyoma az olcsón megtermelt áramnak. Nem tájékoztatnak arról, hogy miként számolják a Paks és az anyavállalat közötti elszámolóárat, sem arról, hogy ebből hogyan jön ki a fogyasztói ár.
Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az áramárak is jelentős léptékben növekedtek. Az áremelkedés mellett az értékesítési volumen növekedése is hozzájárult a bevételtöbblethez. Ugyanakkor a villamosenergia beszerzési költsége a bevételek növekedésével párhuzamosan 1114,6 milliárd forinttal emelkedett, döntően a piaci árak növekedésének hatására – írták.
Igaz, a piaci végfelhasználói áram árak csak mintegy felét teszi ki az energia díja, a másik felét a rendszerhasználati díj, illetve az adók adják, azonban a végfelhasználói árak még így is bőven a paksi termelési ár kétszerese felett vannak. Ez azzal magyarázható, hogy a hazai villamosenergia-összfogyasztásban Paksnak csak mintegy egyharmados súlya van, további kétharmadnyi energiarészt azonban igen drágán kellett megtermelni, illetve megvásárolni tavaly. Az áram piaci árára Európa-szerte a nagy hatással van a földgáz ára, és a földgázerőművek által termelt áram ára sokszorosa volt a Paks által termelt áram árának. A szenes erőművek termelése szintén csak magas áron volt lehetséges
A hazai földgáz-, és szénerőművek, illetve megújuló villamos energia termelők beszerzései mellett a felhasznált áram további 26 százalékát importból fedezte az MVM 2022-ben.
Az import- és a tőzsdei spotárak viszont tavaly hihetetlen magasságban voltak, miközben az elszálló széndioxid-kvóta (EUA) árak és a gyenge forintárfolyam szintén rávetültek a villamosenergia-költségekre – árnyalta a képet a GKI szakértője.
Mindezt megfejelte, hogy a tavalyi évnek volt egy olyan időszaka, amikor a tőzsdei pánik következtében a kiszámítható, stabil energiabeszerzés veszélybe került – úgy tűnt, nem biztos, hogy lesz egyáltalán elérhető áram a piacon. A volatilitás miatt nagy volt a kockázat, hogy amennyiben az árfolyam elszáll, a veszteséget a kereskedőknek kell fedezniük, ezért azok komoly felárat tettek a villamosenergiára.
A felmerülő plusz-mínusz költségeket az MVM-nek kellett menedzselnie, és az árszabás ahhoz a célhoz igazodott, hogy lehetőleg ne termeljen veszteséget, mert azt legvégül az adófizetők állják. Figyelembe kell venni, hogy a kormányzati rezsicsökkentés is óriási terhet ró a cégre, amely tavaly összesen 543 milliárd forintnyi állami segítséget kapott, miközben tartozásállománya 1200 milliárddal 3400 milliárd forintra nőtt.
Nyilván jelentős különbség van az alacsony paksi átvételi áramár és a piaci árak között, ám energiaszakértői szemszögből az árrobbanást érdemes teljesen különválasztani ettől a kérdésétől. Az átlagár kiszámítása ugyanis az energia-mix miatt eleve soktényezős, s ezek a tényezők gyakorlatilag percről percre változhatnak, nem csak a piaci helyzet, hanem a fogyasztás állandó ingadozása miatt is – szögezte le Bank Dénes.
A titkolózás rossz fényt vet az ügyre
A paksi áramtermelés az elmúlt években lefedte a rezsicsökkentés keretében eladott áram mennyiségét, e tekintetben többen felrótták a kormányzatnak, hogy nem volt értelme kivezetni részlegesen az áram esetén is a rezsicsökkentést 11–12 forint körüli nettó termelési költség mellett. A kormány tavaly júliusban nem válaszolt az RTL kérdésére, hogy miért volt szükség a kedvezményezetti kör szűkítésére.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is, aki szerint tavaly szeptemberben a Paksi Atomerőmű Zrt. 38-szoros profittal adta az önkormányzatoknak az áramot. Szerinte a létesítmény annyi áramot termel, amennyi a lakossági fogyasztáson felül bőven biztosítana akkora mennyiséget, hogy az összes közszolgáltatást – közvilágítás, közösségi közlekedés, ivóvíz-szolgáltatás – el lehessen látni az egész országban. Felvetésére szintén nem érkezett érdemi válasz kormányoldalról.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára korábban plusz támogatást ígért azoknak, akik jellemzően árammal fűtenek, és csak nagyon kevés gázt használnak. Ezt az ígéretet azonban a kabinet októberben megszegte, s nem adott extra villanykvótát.
Mint azt lapunk megírta, tavaly augusztusban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megszakította korábbi gyakorlatát, és azóta nem teszi közzé a villamos energia egyetemes szolgáltatásban a „tényleges piaci vásárlási átlagárat”. Az éves, fixáras szerződések kapcsán pedig a 24.hu több ízben megkereste az MVM-et arról érdeklődve: hogy mi indokolja a tőzsdei árakat immár sokszorosan felülmúló csomagok fenntartását a versenypiaci szereplők esetében, ám a cég egyetlen alkalommal sem reagált.
