Az Európai Unióban tavaly átlagosan 22,9 eurót kerestek óránként az alkalmazottak, Magyarországon 9,1 euró volt az órabér. Dániában 41 eurót (15 ezer forint), Németországban 30,3 eurót (11 300 forint) keresnek 60 percenként az alkalmazottak.
A dánok egy nyolcórás műszak után naponta 123 ezer forintot keresnek, a magyarok ezzel szemben 27 ezret. A magyar munkavállalók az uniós átlagbér csupán 40 százalékát vitték haza a hónap végén – idézi a portál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványát, amely a munkaerőpiaci folyamatokat vizsgálta meg.
Az adatokból kiderült az is, hogy az osztrákok órabére a magyarokénak a háromszorosa, az olaszok és a szlovének órabére is több mint a kétszerese a magyar munkavállalók fizetésének.
Ez utóbbi adatsor alapján
Így alakultak az órabérek tavaly a környező országokban:
- Romániában 9 eurót,
- Horvátországban 10,4 eurót,
- Ausztriában 28,6 eurót,
- Olaszországban 21,2 eurót,
- Lengyelországban 10,3 eurót,
- Szlovákiában 11,4 eurót,
- Csehország 12,5 eurót,
- Szlovéniában 19,8 eurót kerestek az alkalmazásban állók.
Magyarország relatív helyzete egy év alatt nem változott, írja a KSH és hozzáteszik, a nominális munkajövedelmi adatok összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy az egyes tagországok foglalkoztatási, ágazati struktúrája, valamint az árszínvonal is jelentősen különbözik, emellett a munkához köthető tételek adókulcsai is eltérnek.
Bár forintban számítva 17,4 százalékkal nőttek a magyarországi bérek tavaly, az árfolyamváltozások miatt az euróban mért átlag emelkedése jelentősen elmaradt ettől és csak 5,8 százalékos emelkedés látszik.
Míg a forintban mért bérnövekedésben a rangsor első helyén áll Magyarország, az euróban mért munkajövedelem-változást tekintve a rangsor közepén vagyunk.
Hatalmasra nyílt a bérolló
2022-ben 89 ezer üres álláshely volt Magyarországon, míg egy évvel korábban 74 ezer szabad álláshelyről szóltak a statisztikai adatok, ez kicsivel több mint 20 százalékos változást jelentett egy év alatt.
A foglalkoztatottak száma tavaly 4,696 millió fő volt, egy évvel korábban pedig 1,3 százalékkal alacsonyabb volt a foglalkoztatottság. A munkanélküliek száma szintén egy év alatt 196 ezer főről 176 ezerre csökkent.
A KSH szerint a bruttó átlagkeresetek egy év alatt 2021-ről 2022-re 17,4 százalékkal emelkedtek, 426 ezer forintról 500 ezer forintra.
Ez is hozzájárult ahhoz, hogy hatalmasra nőtt a bérszakadék az ország különböző régióiban dolgozók között. A fővárosiak átlagfizetése 73 százalékkal meghaladta a legrosszabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeit, 19 százalékkal a második helyezett Győr-Moson-Sopron megyeit és 23 százalékkal az országos átlagot.
