A hatalmas infláció láthatóan nem mozgatja meg érdemben a lakossági befektetőket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a háztartások pénzügyi vagyona 2022. IV. negyedévének végén megközelítette a 84 ezer milliárd forintot, egyetlen negyedév alatt több mint 1900 milliárd forint volt a bővülés.
Ugyanakkor a növekedés szinte teljes egészében a lakossági vagyon azon sorainak köszönhető, amit a legjobb akarattal sem lehet érdemi, valós értékű vagyonelemként értékelni. A jegybank által kimutatott háztartási vagyon 45 százaléka részvényekben és tulajdonosi részesedésekben van. Ezzel kapcsolatban nem a lakosságnál lévő OTP vagy Mol részvényekkel van gond, hanem azokkal a vállalati részesedésekkel, amelyeket a magyar (kényszer)vállalkozói kör tagjainál a saját cégében szerzett tulajdonrész értéke alapján tart vagyonelemként nyilván az MNB statisztikája.
Ha a lecsupaszított adatokat nézzük, gond ott is akad. 2021 decemberéhez képest 2022 végére közel 550 milliárd forinttal nőtt a háztartások készpénzben tartott vagyona, megközelítve a 6850 milliárd forintot. Ha ehhez hozzávesszük azt a nem kamatozó 7700 milliárd forint értékű lakossági folyószámla és látra szóló betétet, amit a jegybank 2022. decemberi kimutatása jelez, azt mondhatjuk, hogy a tulajdonosi részesedések nélküli
Kikerülni a csapdákat
Pedig egyre több megtakarítási lehetőség van, amely a korábbi évekhez képest számottevően magasabb kamatot, hozamot biztosíthat számunkra. Az élelmes olvasó erre nyilván visszakérdez: persze-persze, de a magasabb hozam hoz-e annyit a konyhára, mint amennyit az infláció elpárologtat a pénzünkből? Majd – amikor az a válasz érkezik, hogy kockázatmentes megoldással jó eséllyel nem – akkor jön a „na ugye megmondtam” effektus.
A pénzügyi szakértők szerint viszont itt az ideje, hogy változtassunk a mentalitásunkon. Lehet, hogy a 25 százalékos inflációra nem gondoljuk megfelelő válasznak sem a 10-11 százalékos éves kamatot biztosító bankbetétet, sőt az akár 16 százalékos hozamot biztosító állampapírt sem, de az biztos, hogy ezen megoldások igénybevételével a pénzromlás jelentős része elől mégis meg tudjuk védeni az összekuporgatott vagyonunkat.
S itt a következő csapda. Az emberek döntő része szerint nincs értelme annak, hogy megtakarítson, hiszen olyan kevés a megtakarítása, ami nem teszi lehetővé érdemi befektetési jövedelem elérését, ráadásul abban is bizonytalan a többség (s ezt a mostani gazdasági helyzet még inkább felerősíti), hogy mikor is lesz szüksége a félretett összegre. A félelmeink egy része az egyébként választékos magyar nyelvnek köszönhető. Az emberek számára ugyanis például a bankbetét „feltörése” valami olyan végletes dolognak tűnik, amitől mindenképp ódzkodni kell. Pedig a lekötött betét feltörésével legfeljebb a lekötés idejétől eltelt időszakra vonatkozó kamatot veszítjük el, vagyis lényegében annyi történik, mintha készpénzben, vagy folyószámlán tartottuk volna a pénzünket az adott időszak alatt.
Ráadásul a banki verseny ma már olyan terméket is elérhetővé tesz, ahol lekötés nélkül, az épp fel nem használt pénzünket folyószámlán tartva érhetünk el 8 százalékos éves kamatot.
Persze, egyéb befektetéseknél – például az állampapíroknál vagy épp részvényeknél – veszteséggel járhat a kényszerű eladás, de épp ezért fontos, hogy minden befektetési döntés előtt gondoljuk végig, hogy mekkora összeget, mennyi ideig tudunk nélkülözni. Az észszerű befektetési mixben nemcsak a különböző befektetési lehetőségekre, de a futamidőkre is érdemes figyelni. Ha egy adott összegről úgy gondoljuk, hogy akár rövid időn belül szükségünk lehet rá, akkor azt érdemes rövid futamidejű – pl. havi, kéthavi –, lehetőség szerint többféle futamidejű, egymással párhuzamos bankbetétbe helyezni. Ezzel a megoldással kevesebbet veszíthetünk annál, mintha egyetlen betétben hosszú futamidőre – 6 hónapra, 1 évre kötjük le a pénzünket, aminek kamatát a későbbiekben elveszítjük a feltöréssel.
Egy banki betétkalkulátor szerint már 1 hónapos betétlekötésre is elérhető évi 8 százalékos betétkamat feltétel nélkül például a Gránit Banknál, a 3 hónapos lekötésre pedig a MagNet Banknál már évi 11,12 százalékos ajánlat van érvényben 500 000 forint esetében.
De akkor itt az ideje, hogy elmerüljünk a legjobb, kockázatot nem hordozó ajánlatok sűrűjében. Ezeknél a pénzünk elhelyezéséért járó többletjuttatás nem függ egyéb, külső feltételektől. A bankbetétekről és az állampapírokról lesz szó tehát.
Bankbetétek
Ezt a megtakarítási formát éri a legtöbb bírálat, hiszen a legtöbb pénzintézet nem fizet érdemi kamatot a betétek után – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. De miért is tenné, ha közben az emberek (s bizony a vállalatok is) – ahogy láttuk – ezermilliárdokat parkoltatnak náluk a számlákon? Ráadásul a bank a betétre abból fizet kamatot, hogy az ügyfelektől származó pénzt más ügyfeleknek hitelként kihelyezi.
Az emelkedő infláció (és a vele együtt megemelkedő hitelkamatok), valamint a háztartások és a vállalatok bizonytalan várakozásainak köszönhetően többéves mélyponton van a hitelfolyósítás. Egyszerűsítve, az emberek és cégek nem akarnak (mások pedig nem tudnak) hitelt felvenni a jelenlegi kondíciók mellett. Ha pedig nem kell a hitel, mit kezdjen a rengeteg betéttel a bank?
A piac ugyanakkor nem egysíkú. A legtöbb ügyféllel rendelkező bankoknál gyűlnek össze jelentős összegű nem lekötött pénzek, és az erőteljes növekedést tervező pénzintézetek is folyamatosan friss pénzeket kívánnak bevonni a piacról. Egyértelműen ez látszik az ajánlati listákon is. Az ügyfeleknek fizetett 6–8–12 százalékos kamat ugyanis még mindig olcsóbb, mintha a banknak a bankközi pénzpiacon kellene forrást szereznie üzleti tervei megvalósításához.
A portál adatai szerint 1 millió forintot 3 hónapra jelenleg a következő pénzintézeteknél tudunk kamatoztatni:
- MagNet Bank*, éves kamat 11,12%, EBKM 11,00%
- Gránit Bank, éves kamat 8,5%, EBKM 8,50%
- CIB**, éves kamat 5%, EBKM 5,09%
És itt álljunk is meg rögtön egy szóra. A kamat ugyanis nem minden – annak feltételei is vannak. Épp ezért kell figyelni a konstrukcióhoz kapcsolt egyéb feltételekre.
A bankbetéteknél jellemzően az új, azaz a bankba frissen beérkező forrásokra járnak a magasabb kamatok. Érdemes utánanézni, hogy az első lekötési idő után milyen feltételekkel lehet újra lekötni az immár nem friss pénzt.
Több bank esetében a magasabb kamat aktív bankhasználathoz kötődik. Ilyenkor a betétet egy, a banknál már meglévő számláról kötjük le, amely számlával kapcsolatban gyakori elvárás lehet, hogy a számlára rendszeres friss pénz érkezzen, vagy hogy a számlához kapcsolt bankkártyával meghatározott számú és/vagy összegű vásárlási tranzakciót bonyolítsunk az adott hónapban.
Emellett tisztában kell lenni azzal, hogy a kiajánlott kamat a teljes futamidőre, vagy annak csak kis részére szól. Ezt mindennél jobban megmutatja nekünk az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) – ha annak értéke megegyezik a kiajánlott kamat mértékével, akkor nem kell aggódnunk. Ha az EBKM kisebb, mint a feltüntetett maximális kamat, ott bizony érdemes utánanézni a kamatozásnak.
A MagNet*-gal jelölt konstrukciójában feltétel az egyenlegnövekedés a decemberi átlagegyenleghez képest, vagy új ügyfélnek kell lenni hozzá. A Gránit eBank betétjénél feltétel a friss pénz (2023.02.27-i egyenleghez képest) és a lekötés során aktivált Gránit mobilbankos szolgáltatás). A friss pénz összegét egyébként az applikáció azonnal meg is mutatja.
A másik gyakori megoldás az, amikor a kiajánlott betéti kamat megszerzésének a feltétele, hogy a befektetésre szánt összeg egy részét – 30–50 százalékát – egyéb, a betétnél kockázatosabb termékben, általában befektetési alapban kell elhelyeznünk. A megtakarítás azon részére nincs semmilyen kamathirdetmény, azon akár bukhatunk is – de a betéti résznél nagyobbat is nyerhetünk. A betéti oldalra kínált kamat kiemelkedően magas – a **-gal jelölt CIB konstrukcióra ez ugyanakkor legfeljebb a többi nagy, lakossági bank kamatajánlatához képest mondható el.
Állampapírok
A kockázatmentes befektetések közé számíthatjuk az állampapír-befektetéseket, hiszen az állam csak államcsőd esetén nem fizet a befektetőinek. Ráadásul az államnak sokkal jobban megéri saját állampolgárainak tartozni, hiszen szemben a külföldi befektetőkkel, ők a befektetéseiken megtermelt hozamot jó eséllyel itthon költik el, amiből ismét állami bevétel lesz.
Ez a gondolatmenet hajtja a magyar államot is, amikor például inflációkövető, sőt arra rá is ígérő konstrukciókat kínál a lakossági ügyfeleknek. Miután a fenti a „kiadáscsökkentéssel” a bankok nem tudnak élni, így számukra képtelenség, hogy betéti ajánlataikkal felvegyék a versenyt az állampapír hozamokkal. Ráadásul nem is kell, hiszen a kamatérzékeny ügyfeleknek ők maguk is értékesíthetnek állampapírt – a többieknek pedig ott a jóval kisebb kamatozású bankbetét.
Az állam ráadásul egyéb, a bankbetétek esetében meg nem adott kedvezménnyel tudatosan irányítja el a befektetéseket a bankrendszertől. A 2013-ban bevezetett pénzügyi tranzakciós illetéket az állampapírok vásárlásakor és kifizetésekor sem kell megfizetni. Ráadásul a megvásárolt állampapírok a bankbetéteknél amúgy is magasabb kamata után még a 15 százalékos kamatadót sem kell megfizetni.
A korábbi évekhez képest mindezek ellenére Miközben 2022. június végén 10 087 milliárd forint értékű lakossági állampapír volt forgalomban, addig a lakossági állampapír állomány tavaly december végére 8 619 milliárd forintra csökkent.
A komoly zuhanás oka az infláció. 2019-ben, az akkori infláció- és épp ezért kamatmentes időkben hihetetlen magas, az ötéves futamidő végére évi 4,95 százalékos hozamot kínáló MÁP+ állampapír a pénzromlás emelkedésével elvesztette minden vonzerejét. A 2021. év végi 6362 milliárd forintos állomány több, mint 60 százalékát időközben visszaváltották a befektetők, tavaly december végén mindössze 2435 milliárd forintnyi lakossági forrás volt MÁP+-ban.
A forráskivonást egyelőre nem tudták zárójelbe tenni az inflációkövető állampapírok, bár a január 19-én debütált új sorozatokkal, a 2027/K, illetve 2030/I papírokkal gyorsan felépülhet a korábbi csúcs MÁP+ állomány. Idén január közepén 4403 milliárd forint értékű Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) volt a lakosságnál, ami 2000 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. Az új, immár a 2022-es 14,5 százalékos átlagos éves inflációval megegyező mértékű kamatbázissal és az arra adott 0,75 százalékos kamatprémiummal az idén 16,25 százalék kamatot ad.
A kamatbázisuk a 2022-es átlagos infláció mértéke, ami 14,5 százalék, ráadásul a papírok kamatprémiumot is fizetnek, a 2027-es lejáratú papíroknál 0,75, a 2030-as lejáratúaknál pedig 1,5 százalékos prémiumot kínáló papírból csak az első két héten 331 milliárd forint értékben vásároltak a háztartások. Közel-távol nem igazán lesz alternatívája a PMÁP-nak, hiszen az éves átlagos infláció 2023-ban az év eleji csúcsoknak köszönhetően még a tavalyinál is magasabb lesz – az elemzők 17–18 százalék közé teszik. Ezzel szemben a tavalyi évben a kamatok felfutása idején számottevően magas hozamot biztosító alternatíva, a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) sikere leáldozóban lesz a következő hónapokban. A BMÁP kamatbázisát a megelőző négy, sikerrel megtartott 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukción kialakult átlaghozam adja ki. Miután a következő hónapokban az infláció és így a kamatok mérséklődésére lehet számítani, a BMÁP kamatbázisa folyamatosan kisebb lesz.
