Gazdaság

Ha minden jól megy, 2030-ra érheti el a magyar gazdaság az uniós átlagot

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

A magyar gazdaságban kétség kívül van egy folyamatos felzárkózás az uniós átlaghoz, azonban ez nem egyedi jelenség a régióban – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, miután az Eurostat múlt héten közölte a 2022-es legfrissebb GDP adatokat. Bár hazánk a vásárlóerőparitáson mért egy főre jutó bruttó hazai termék arányát tekintve közeledett az uniós átlaghoz, volt egy nagyobb meglepetés is: keleti szomszédunk, Románia ugyanis kvázi beérte Magyarországot, ami 15-20 évvel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlennek tűnt.

A román fejlődésből vannak olyan elemek, amelyeket érdemes átvennünk a szakértő szerint, és vannak olyan elemek, amelyeket el kell kerülnünk. Úgy véli, hosszú távon hazánk esélyei a jobbak, de végeredményben az lesz a döntő, hogy mennyire sikerül a két gazdaságnak olyan munkahelyeket létrehoznia, amelyek magas hozzáadott értéket teremtenek, és sikerül-e megakadályozni a Nyugat-Európába történő kivándorlást.

Regős Gábor azt is hangsúlyozta, első körben az uniós átlaghoz kell felzárkózni, csak ezt követheti a fejlett országok utolérése. 2022-ben a német gazdaság az uniós átlagnál 16,8, az osztrák 25,3, a holland 29,3, míg a francia 1,5 százalékkal volt fejlettebb.

A felzárkózás egy darabig tud működni, ám a tényleges utoléréshez szükség van arra, hogy a felzárkózó országok innovációban, valamint a hazai tulajdonú multinacionális vállalatok számában és térnyerésében is utolérjék a fejlettebb országokat, ez pedig nem annyira egyszerű feladat.

Ha évente 2 százalékponttal tudunk közelíteni az uniós átlaghoz, akkor is 2030 után érnénk utol azt, amely persze egyre nehezebb feladat lesz, magasabb fejlettségi szintről már nehezebb a felzárkózás – emelte ki az elemző, hozzáfűzve, mindez relatív, eközben ugyanis dél-európai országok a leszakadás jeleit mutatják. Portugália fejlettsége az évek során stagnált az uniós átlaghoz viszonyítva, így például hazánk is utolérte, míg a görög fejlettség a magyarnál 10 százalékponttal kisebb. Ugyanez elmondható Romániáról, amely ma már Portugáliával és Magyarországgal hármas holtversenyben áll a rangsorban.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik