Összesen 628 millió 714 ezer forinttal dobta meg az állam a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez tartozó Halmajugrai Fotovoltaikus Erőmű Project Kft.-t kísérleti fejlesztés jogcímen. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium rendelete alapján már tavaly decemberben megítélték a vissza nem térítendő támogatásként, illetve kamattámogatásként feltüntetett összeget a cégnek, ám a döntést csak nemrég jelentették az Európai Uniónak.
A projektcég jelenleg egy 20 megawatt teljesítményű naperőművet épít a Mátrai Erőmű közelében lévő Halmajugra határában. A napelempark építését még az erőmű korábbi tulajdonosa, a német RWE kezdeményezte az onnan nem messze lévő bükkábrányival együtt. Az utóbbi, 22,6 MW kapacitású napelempark már 2018-ban elkészült, és a visontai erőművel együtt Mészáros kezébe került, aki aztán mindkettőt eladta az MVM Zrt.-nek. A több ezer háztartás áramellátását biztosító bükkábrányi létesítmény átadása idején annyit közöltek, hogy a projekt a Mátrai Erőmű tízéves megújulási programjának egyik első eleme, ami képes lesz átvezetni a vállalatot a karbonmentes gazdaságba.
Az új, hasonló teljesítményű naperőművet most megint a felcsúti milliárdos cége építette egy olyan területen, amelyet az MVM-től bérel. A halmajugrai erőmű pontos költségei nem ismertek. Annyit tudni, hogy a kivitelező projektcég a Status Energy Magántőkealap tulajdonolta, vagyonkezeléssel és ingatlanforgalmazással foglalkozó Status HFP Project Kft. leányvállalata. A Halmajugrai Fotovoltaikus Erőmű Project Kft. a legutóbbi beszámolója szerint árbevétel nélkül és 11,5 millió forintos veszteséggel zárta a 2021-es évet. A cég ugyanakkor már 6,58 milliárd forintnyi befektetett eszközzel rendelkezett, teljes, 9,12 milliárdot kitevő eszközállománya mellett. Kötelezettségei 8,8 milliárd forintra rúgtak 2021 végén, ebből bő 5,7 milliárd a Status Energy tőkealappal szembeni, 2027-ben lejáró kötelezettség, és a hitelbiztosítéki nyilvántartásból az látszik, hogy az OTP is szerepet vállalt a finanszírozásban, hasonló nagyságú jelzálogot jegyeztetett be.
Tavaly novemberben a hvg.hu arról értesült, hogy a kft. megkapta az engedélyt egy 132 kilovoltos vezeték megépítésére is, mely az országos hálózatba táplálja majd be a naperőműben megtermelt villamos energiát. Erre jött rá most az állami támogatás.
Máshol támogatásnak híre-hamva sincsen
Mint korábban megírtuk, kereskedelmi célú napelemes erőműveket 2021 áprilisa óta nem lehet engedélyeztetni Magyarországon, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) azóta nem ad ki csatlakozási jogosultságot a jelentkezők számára. Az ilyen típusú erőműveket kifejezetten azért hozzák létre, hogy az ott megtermelt áramot a hálózatra betáplálják, és azt mások számára értékesítsék.
Nemrég kiderült, hogy tovább húzódik a beruházások csatlakozási engedélyezése. A vállalatok egy úgynevezett kapacitástenderen nyújthatnak be kérelmet az elbírálásra. A tendert azonban folyamatosan elhalasztották, tavaly óta pedig már kormányrendeletben is határoznak az időpontokról: az első, 2022. augusztusi határidőt először novemberre, majd 2023 februárjára, végül márciusra csúsztatták el. A csatlakozás feltételeit tartalmazó ajánlatot (műszaki-gazdasági tájékoztatót) március 13-ig kellett volna megküldenie a Mavirnak, amely azonban ezt nem tette meg.
Az ágazati szereplők nem tudnak semmit. A mostani halasztás rendhagyó abból a szempontból, hogy az eddigieket megelőzte egy bejelentés, hogy csúszik az időpont, most ezt sem ejtették meg – magyarázta a 24.hu-nak Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke. Jelenleg a legbiztosabbnak az tűnik, hogy hamarosan érkezik egy rendelet, amely rögzíti, hogy 0 kilowatt szabad kapacitás áll a jelentkezők rendelkezésére, és a halasztást kodifikálja.
A tenderen ugyanakkor nagy a tolongás:
A pályázói paletta nagyon széles: az 1 megawattostól az 50 megawattosig többféle erőművet akarnak engedélyeztetni, és a nyugat-európai és kínai multiktól kezdve a hazai kis és nagy beruházókig sokan állnak sorban.
Más naperőműprojekt azonban nem ismert, amely az elmúlt időszakban állami támogatást kapott volna, a szakmai szervezeteknek nincs tudomása arról sem, hogyan lehet azt megigényelni – szögezte le az elnök.
Meglehet, hogy kivételezni fognak bizonyos szereplőkkel, akik soron kívül kapnak majd szabad kapacitásokat? Szolnoki szerint az új csatlakozási folyamat nagyobb transzparenciát biztosít majd, mint a korábbi, amely elég véletlenszerűen működött. Most legalább a csatlakozási folyamat során a rendszerirányító az összes hálózati szolgáltatóval egyezteti a számításait. A Mavirnak elvileg évente kétszer kapacitás-közzétételi eljárást kell majd indítania, mely éppen az átláthatóságra irányul.
Teljes homályban a szereplők
A lakossági napelemes rendszerekhez hasonlóan a kereskedelmi célúak esetében is az a szabályozói magyarázat, hogy az engedélyeztetést akadályozza a hazai áramhálózat rossz állapota és szűkös befogadóképessége. A szakma szerint az nem vitatható, a hálózat komoly fejlesztésre szorul, hogy még több megújulóenergia-kapacitást be tudjon fogadni. Annak kapcsán viszont sötétben tapogatóznak, hogy a limiteket miért éppen ott határozzák meg, ahol jelenleg. A közzétételi eljárás egyik kulcspontja, hogy mennyi szabad kapacitást biztosítanak,
A hálózati társaságok és a Mavir annyira összefüggő háttérszámításokat korábban még nem végeztek, mint az elmúlt hónapokban. Komoly feladaton vannak túl, melynek nyomán a közzétételi eljárásokban elvileg már nem csak nullás értékeknek kellene megjelennie – értékelt Szolnoki Ádám.
Külső nyomás azonban nincsen, hiszen az Európai Bizottság a 2026. június 30-i határidőt szabta meg annak a reformnak a végrehajtására, mely a hálózati csatlakozási folyamat átláthatóságát, kiszámíthatóságát és elérhetőségét javítja. Ez az egyik feltétele annak, hogy Magyarország hozzáférjen a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz támogatási forrásaihoz. Így a Mavir akár még évekig halogathatja a kereskedelmi naperőművekre vonatkozó csatlakozási stop feloldását.
2027-ig elhúzhatják – van, aki már idén nagyot bukik
Pedig az Energiaügyi Minisztérium decemberi felhívására beérkezett igénybejelentésekből is az derül ki, hogy tolonganak a vállalkozások a naperőművek építéséért. Arra szólították fel a korábban igényt bejelentőket, hogyha még mindig építeni akarnak, erősítsék meg a szándékukat. A Mavir közlése szerint a január 15-ei határidőig szinte minden befektető megerősítette a beruházási szándékát azok közül, akik 2022 májusa előtt már befogadott csatlakozási igénnyel rendelkeztek a Mavirnál, vagy más elosztó engedélyesnél. A közleményben mintegy 2170 megawattnyi kapacitásról van szó, illetve arról, hogy a befektetők február 6-án kézhez kapták a hálózati engedélyesek visszajelzését a tervezett erőművi beruházások csatlakozási időpontjára vonatkozóan.
A Mavir összegzése szerint a magyarországi villamosenergia-rendszerben jelenleg mintegy 4000 megawattnyi ipari és háztartási napenergia-kapacitás üzemel, és az említett nyilatkoztatási eljárás alapján az összes beépített napelemes kapacitásra 2030-ra várt 6000 megawattos célszám sokkal korábban, akár már néhány éven belül teljesülhet Magyarországon.
Ez gyors építkezést vetít előre, a decemberi nyilatkoztatás miatt a beruházók is erre számítottak, ám a lapunkhoz befutott jelzések alapján hideg zuhanyként érte őket az elosztóktól kapott levél, amelyben a hálózatra való csatlakozás időpontjáról értesítették őket. Piaci információink szerint 2027-re tolták a csatlakozási lehetőséget, láttunk olyan dokumentumot, amelyben az igénylő 2025-re kérte a csatlakozást, ám a levélben arról tájékoztatták, hogy
a csatlakozás igénybevételére megjelölt naptári évet a hálózati engedélyes (…) 2027 naptári évre módosítja.
Egyben arról is értesítik, hogy a megfizetendő pénzügyi biztosíték 4,5 millió forint/MVA, a konkrét vállalkozás számára így 90 millió forint, aminek első részletét még februárban kellett befizetni, a második pedig április közepéig esedékes. Emellett kiegészítő pénzügyi biztosítékot is kell fizetni az igényelt csatlakozási kapacitás és az idevágó rendeletben meghatározott fajlagos benchmark beruházási értéke alapján. A konkrét esetben ez 325 millió forint, amit 2027-ig, évi 65 millió forintos részletekben kell befizetni. Vagyis pénzt leghamarabb 2027-ben hozhat a naperőműves beruházás, de már az idén 155 millió forintot be kell dobni a kasszába, az építkezésig pedig több száz milliót.
Közben még februárban megjelent egy kormányrendelet, amely szerint a beruházók „a nyilatkozatban megjelölt időponthoz képest korábbi naptári évet is megjelölhetnek, amely azonban nem lehet korábbi, mint a 2027-es naptári év”. Ezt többen úgy értelmezték, hogy a 2019–2021 között METÁR-tendert nyert beruházók, miután eleget tettek a minisztérium felkérésének, és megerősítették beruházási szándékukat, hiába igyekeztek, 2027-nél hamarabb nem csatlakozhatnak a hálózatra. Megkérdeztük a minisztériumot, hogy az újonnan épülő naperőművektől valóban nem vesz át az állam áramot 2027-ig?
Azt válaszolták:
Nem felel meg a valóságnak az az értelmezés, hogy az igénybejelentők ne kaphatnának 2027 előtti csatlakozási időpontot. A megkeresésben hivatkozott szakasz kizárólag azokra vonatkozik, akik számára már előzőleg is 2027 utáni időpontot határoztak meg a csatlakozás időpontjaként.
A válaszból az is kiderül, hogy az újabb áramtermelő kapacitások befogadásához szükséges hálózati korszerűsítések megfelelő időzítése érdekében hívta fel a kormány tavaly nyilatkozattételre az erőműépítést tervezőket.
Nem állíthatjuk, hogy a Lantos Csaba vezette minisztérium csúsztatott, az idézett rendelet ugyanis február 8-án kelt, az igényt benyújtó beruházókat pedig február 6-ig kellett értesíteni a hálózatra történő csatlakozás lehetséges időpontjáról. Vagyis két nappal előbb kapták meg a 2027-re tolt csatlakozási határidőről szóló levelet, így hivatkozhatnak arra, hogy – ha csak két nappal is, de – már a rendelet meghozatalát megelőzően is 2027-re adták meg a csatlakozási határidőt.
Ebbe a metódusba belefér, hogy Mészáros Lőrinc cége vagy más kiemelt beruházó 2027 előtt kapjon hálózati csatlakozási lehetőséget, mások számára azonban 2027-ig tulajdonképpen napelemstop van.
