A Debrecenbe tervezett kínai CATL-beruházásról tartott szűk körű sajtóeseményt az akkumulátorgyárat építő cég. A Telex bejelentése szerint a CATL tisztázta, hogy nem akkumulátor-összeszerelő üzemet létesít, az például a szomszédos BMW gyárában, illetve más elektromos autókat gyártó megrendelőknél működik majd, a kulcsalkatrészek végső összeszerelését ugyanis egyes autóipari cégek szeretik maguknál tartani. A CATL az ellátási lánc eggyel korábbi fázisában a legfontosabb, energiatárolásra szolgáló részegységeket, cellákat fogja gyártani, amelyeket modulokba, majd egységekbe csoportosítanak az akkumulátor-összeszerelő üzem részére.
A teljes debreceni terv egy háromfázisú építkezés, a jelenleg zajló első fázisban 109 hektáron zajlik a munka (nagyjából 60 százalékos beépítés a terv). A teljes projekt 221 hektárt használna, a hiányzó földterületekre vásárlási opciója van a CATL-nek. Eddig mélyépítési munkákra (földmunka, alapozás, cölöpözés) voltak engedélyei a cégnek, de ez a fajta tereprendezés áprilisra befejeződhet. Onnan indulna a sokkal összetettebb magasépítési munka, amihez két engedélye van meg eddig a cégnek.
A legtöbb kritikát a gyártelepítés eddig azért kapta, mert rendkívül nagy a víz- és energiaigénye. Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője elmondta, hogy többféle szám kering, amit megpróbált rendbe tenni. A Telex cikke szerint az 1. fázisban a gyárnak napi 3378 köbméter vízigénye lesz. A víz nem az alkatrészekbe épül be, részben hűtésre, részben – biztonsági okokból – tűzivíz tárolására, részben a száraz és tiszta tér (2 százalék alatti páratartalom) kialakításához kell, de emellett a mosdók és a konyha igényeire is számolni kell valamekkora fogyasztást. Ha mind a három fázis elkészül, már nagyjából 10 ezer köbméter lesz a napi vízigény, és a jelentkező egyenetlenségek miatt a biztonságos ellátáshoz egy napi 18 ezer köbméter áteresztésű kapacitású csővezetéket kell kiépíteni. A felhasznált víz 70 százalékban lehet szürkevíz (azaz tisztított szennyvíz), 30 százalékban pedig ivóvíz.
Szilágyi Balázs elmondta, hogy a kormány energiafejlesztési terveit nem kommentálná, de az szerinte fontos, hogy a Debrecenben, illetve a Déli Ipari Zónában tervezett infrastruktúra-fejlesztéseket nem csak a CATL fogja felhasználni.