Gazdaság

Váratlanul bécsi lett az orosz cég, amelynek csaknem hétmilliárd forint támogatást ad a magyar kormány

A szokottnál is bőkezűbb támogatást ítélt meg a magyar kormány nem sokkal az orosz–ukrán háború kitörése után egy orosz gyökerű cégnek, az Arnest Hungary Kft.-nek egy Miskolc melletti beruházásához. Egyedi kormánydöntéssel 6 milliárd 767 millió forint állami támogatásról határoztak, ami a 17 milliárd forintra tervezett alsózsolcai projekt csaknem 40 százaléka. Mint megírtuk, a magyar kormány hasonlóan bőkezűen jellemzően az olyan kiemelt fontosságú befektetőkkel bánt, mint például a BMW, amelynek az akkumulátorgyárát szintén ilyen arányú támogatásra érdemesítette.

Sajtóhírek szerint 2021 júniusában jelezte az Arnest a befektetési szándékát, és 2022 áprilisában már le is szerződhetett a busás állami támogatásra. Igaz, igen magas szinten folyt az előkészítés, az orosz kozmetikai cég beruházásáról és a kormányzati támogatásról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is egyeztetett. A beruházás tárgya az Arnest Hungary Kft. alsózsolcai aeroszol üzeme, amelyről 2022 januárjában számolt be a HIPA, a külügyminisztérium alá tartozó beruházási ügynökség. Higiéniai és háztartási termékeket gyártó raktárcsarnok és üzem kialakításáról, 48,5 millió eurós beruházásról és 256 új munkahelyről szólt a közlemény.

Az Északhírnök helyi hírportál Csöbör Katalin elintézte címmel emlékezett meg arról, amikor Szijjártó bejelentette, hogy az Arnest Group épít aeroszolos dobozokat előállító és töltő gyárat Alsózsolcán. A bejelentésen Csöbör, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1-es választókerület fideszes képviselője, valamint Alekszej Szagal, az Arnest csoport elnöke is részt vett. Szagal akkor azt mondta, hogy a várhatóan 2023 augusztusában elkészülő 16 ezer négyzetméteres, évi 300 millió darab terméket előállító üzemből szolgálják majd ki a nyugat-európai megrendeléseket.

Kerestük Csöbör Katalint, hogy megkérdezzük, hogyan áll a beruházás, de nem reagált kérdéseinkre, ahogy a HIPA és a külügyi tárca sem.

Máthé Zoltán / MTI Csöbör Katalin az Arnest Group első magyarországi beruházásáról tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2022. január 20-án.

Egyedül az alsózsolcai polgármesteri hivatalból kaptunk választ. Azt kérdeztük, hogy áll az építkezés a Gyár utca 3. szám alatt, és miért nincs az önkormányzattól telephelyengedélye az Arnestnek. Azt gondoltuk, hogy a Miskolc melletti 5500 fős településen látványos változást jelent egy 17 milliárdos beruházás, de tévedtünk, vagy legalábbis a válaszban semmi nyoma ennek.

Külső szemlélő számára nagy változások nem látszanak, az Arnest ugyanis egy korábban itt működő vállalkozástól vette meg az ingatlant, tehát eddig is volt felépítmény a helyszínen, a cég a támogatást átalakításra, bővítésre kapta. Hogy ez miként áll, arról a polgármesteri hivatalnak nincs tudása, a válasz szerint

az esetleges építési tevékenység (belső átalakítás), az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárások, szakkérdések közvetlen vizsgálata nem önkormányzati hatáskör.

A társaság jövőbeni működéséhez szükséges építési, kivitelezési munkák köre az önkormányzat által nem ismert – fűzték hozzá.

Annak viszont van nyoma, hogy tavaly szeptember végén a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztálya „a meglévő csarnoképület átalakítása, bővítése, aerosol-gyártó üzem építési engedélyezése” tárgyú határozatot hozott. Egyúttal az is kiderül a dokumentumból, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítették a beruházást.

Ami a telephelyengedélyt illeti, az önkormányzat honlapján köteles közzétenni a telepengedéllyel rendelkező vállalkozásokat. Bejelentéshez kötött ipari tevékenység esetén az illetékes település jegyzőjénél írásban be kell jelenteni a folytatni kívánt ipari tevékenységet. A bejelentés kötelezettsége a tevékenység megkezdése előtt adott esetben tehát az Arnest Hungary Kft.-t terheli – így a válasz. Ezek szerint ilyen engedélykérelem még nem érkezett a gyártócégtől az alsózsolcai jegyzőhöz, de erre az augusztusi kezdésig még van idő.

A külügyi tárcánál érdeklődtünk, hogy az uniós szankciókra tekintettel felbontották-e a megállapodást az Arnesttel, esetleg változtattak-e a szerződési feltételeken. Egy sor orosz bankon keresztül ugyanis nem lehetséges a magyarországi finanszírozás, de az sem elképzelhetetlen, hogy egy orosz befektető elálljon a beruházástól attól tartva, hogy az uniós tagállamokra nézve kötelező szankciós intézkedés születik, így esetleg zárolják a vagyonát. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a magyar állam a projektre eddig mennyi támogatást folyósított. A K-Monitor adatigénylésére kiadott szerződés szerint 2022-ben 2,5 milliárd, az idén 3,2 milliárd forintot kell átutalni. Azt is tudakoltuk a szerződés alapján, hogy miért csak 2033–2034-ben vizsgálják meg, teljesültek-e a befektető által vállalt feltételek, ami azt jelenti, hogy nem teljesítés esetén csak tíz év elteltével kérheti vissza az állam a támogatási összeget.

Válaszokat nem kaptunk cikkünk megírásáig, ugyanakkor az Arnest Hungary Kft. cégpapírjaiban nagy változás történt:

az addigi orosz tulajdonost, az Arnest Groupot egy bécsi székhelyű cég, a Vesta Development Austria GmbH váltotta 2022 októberében.

Máthé Zoltán / MTI Alekszej Eduardovics Szagal, az Arnest csoport elnöke az Arnest Group magyarországi beruházásáról tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2022. január 20-án.

A Vesta GmbH-t a bécsi cégbíróság igazolása szerint 2012-ben alapították, a tőkéje 35 ezer euró, ügyvezetője Tatiana Domentean, a cég tulajdonosaként pedig Margarita Szagalt adták meg. Az 1990-es születésű Margarita Szagal bécsi lakcímen szerepel a cégiratokban. Hogy valójában mennyivel került távolabb az orosz Arnest Grouptól a bécsi kft., az a cégpapírokból nem derül ki, így az sem, van-e jelentősége annak, hogy a Vestát tulajdonló Margarita Szagalnak, illetve az orosz Arnest Group elnökének, Alekszej Szagalnak ugyanaz a családneve.

Alekszej Szagalt mindenesetre a HVG  úgy mutatta be, mint aki a Kreml legfelsőbb köreiben is járatos, egyben az Orbán-kormány letelepedésikötvény-bizniszének egyik haszonélvezője. Jelena Szagal, Alekszej felesége Putyin elnök pártjának és az orosz törvényhozásnak a tagjaként egyike volt azoknak, akik az orosz politikusok és milliárdosok közül 2013 után magyar állampolgársághoz jutottak letelepedési kötvénnyel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik