Összeomlott az orosz kőolaj behozatala Európába az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta. 2021-ben még átlagosan havi 9,5 millió tonnát importáltak az EU országok, ez tavaly decemberre alig a harmadára, 3,3 millió tonnára esett vissza. A hajós behozatal már 2022 márciusában visszaesést mutatott, a csővezetéken azonban csak novemberben kezdődött meg jelentősebb csökkenés – írta a G7.
Akik nem fogták vissza az orosz kőolaj behozatalát
De nem minden ország fogta vissza az orosz kőolaj importját, Magyarország mellett Bulgária és Olaszország is rákapcsolt az orosz kőolaj-behozatalára 2022-ben. Bulgária tavaly 2,4-szeresére, Olaszország 2,3-szorosára emelte az orosz kőolaj importját. Magyarország is azon kevés országok közé tartozik, amelyik egyre növelte az import mennyiségét, 43 százalékos volt a növekedés. Míg Magyarországon a Molhoz köthető a behozatal megugrása, Bulgáriában orosz tulajdonú finomítókhoz volt köthető mindez. Ugyan százalékosan magas a horvát 113 százalékos növekedés, de az ő importjuk így is nagyon alacsony mennyiségű. A hangosan az oroszok ellen kiálló Csehország és Románia jelentős orosz kőolajimport-növekedése viszont igen meglepő.
Szankciós hatásra még olcsóbb lett
Az orosz olaj egységára gyorsan csökkent 2022 nyara óta, de a legnagyobb hatása a december elején életbe léptett, az EU és a G7 által alkalmazott ársapkának volt. Az ársapka nagyon hatékonyan működik: egyetlen hónap alatt 13 százalékkal csökkent a hajóval importált olaj tonnánkénti ára. Az ársapka többek között a magyar kormányzat erőteljes lobbizásának köszönhetően nem vonatkozik a csővezetékes árakra. Ennek azonban nem sok gyakorlati haszna van az oroszok szempontjából, mert ennek a szállítási formának is 12 százalékkal csökkent az ára. Ebből a szempontból nézve utólag teljesen feleslegesnek tűnik a magyar kormány vehemens fellépése az ársapka ellen.
Összességében ugyan mennyiségében nem sikerült az európai import visszafogásával korlátozni az orosz kőolaj importját, de a bevételekét radikálisan lehetett így is csökkenteni. Ha közvetítőkön keresztül, feketén kell eladni, akkor ugyanis érezhetően olcsóbb lesz. Európában pedig már az ár csökkentésével sem találnak piacot.
Az állam így profitált a szankcióból
Magyarország azonban csaknem megduplázta uniós részesedését az orosz kőolaj vásárlásoknál: 2021-bn az EU orosz kőolajimportjának 2,9 százalékát adta Magyarország, ami 2022-ben 5,1 százalékra nőtt. A Mol rekorder, 620 milliárd forintnak megfelelő, 1655 millió dolláros rekord profitjánál pedig egyértelmű, hogy jelentős részben az olcsó orosz olajon elért extraprofitra épül – még úgy is, hogy ennek egyre nagyobb részét elvette Magyarországon a kormányzat.
A magyar fogyasztók nem jártak jól az olcsó olajjal, az a Mol extprofitját finanszírozta. A nemzetközi Brent jegyzés és az Ural ára közti különbség negyedét vonta el a kormányzat kőolajtermék-előállító extraprofit adója néven, amit augusztus 1-jén 40, december 6-án pedig 95 százalékosra emeltek. A költségvetési bevételek között azonban ezt nem mutatják ki, a portál becslése szerint azonban 130-150 milliárdos nyereséget kellett elérnie a kormánynak ezen. A kormányzat így a fogyasztók helyett a Mol-hoz juttatott több száz milliárdnyi extraprofit mellett további legalább számmilliárdot tett zsebre a szankciók miatt olcsóbb vált orosz olajjal.
Kiemelt kép: A Mol algyői olajfőgyűjtője 2022. november 28-án.
