Idén sem a bevételek, sem a kiadások nem úgy alakultak, ahogy szoktak: az állam januári bevételei 2841 milliárd forintra rúgtak, ez 2,3 százalékos növekedés a tavalyihoz képest, ami – figyelembe véve a 25 százalék feletti inflációt –, reálértéken durva visszaesés.
A részletekből kiderül, hogy a fogyasztási adóbevételek 19 százalékkal voltak magasabbak, ám ezen belül az áfa csak 15 százalékkal nőtt, vagyis az inflációval megegyező mértékben, ami megerősíti a kiskereskedelmi adatokat, miszerint tavaly rengeteg családnál elmaradhatott a karácsonyi kiköltekezés. Ezzel szemben a jövedéki adóbevételek 44 százalékkal voltak magasabbak, amit a PM a dohánytermékeket érintő januári adóemelések előtti készletezéssel magyarázott – olvasható a lapban.
A személyi jövedelemadó-bevételek viszont tavaly januárhoz képest 35 százalékkal nőttek, vagyis itt még nem volt probléma, sőt. A cégek is szorgalmasan fizették a különadókat. Ami a bevételi oldalon gondot okozott, az az, hogy nagyon alacsonyan alakultak a költségvetési szervek saját bevételei.
Míg az államháztartás bevételei alig 2,4 százalékkal nőttek, a kiadások 13,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A kiadások növekedése ugyan elmarad az inflációtól, ám ez messze nem volt elég a kiegyensúlyozott gazdálkodáshoz. A Pénzügyminisztérium a magasabb kiadásokat, így a vártnál lényegesen nagyobb hiányt a lakástámogatások, a nyugdíj- és az egészségbiztosítási kiadások növekedésével magyarázta, ami valójában porhintés. A lakástámogatások 10 milliárddal (17 százalékkal) voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az egészségügyi kiadások pedig 5,5 százalékkal nőttek, ami 25 százalékos infláció mellett valójában brutális megszorítást takar.
A nyugdíjkiadások 110 milliárddal (27 százalékkal) voltak magasabbak – ez már valódi magyarázat lehet a hiány mértékére. A PM tájékoztatójából kiderül, hogy rezsivédelemre 173 milliárdot költöttek (tavaly nem volt ilyen címkéjű kiadás), illetve az állami cégek támogatása csak januárban 350 milliárd forintot vitt el,
