Gazdaság

Nagy Márton a háborús infláció gyors eltűnését jósolta

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
A miniszter azt reméli, 2024-ben ismét kilőhet a magyar gazdaság.

Talán meglepő lesz, amit mondok, de amilyen gyorsan jött, olyan hamar el is tűnhet az infláció.

Ezt mondta Nagy Márton a Mandinernek. Az elszálló inflációra, élelmiszer-inflációra vonatkozó magyarázata valóban kevésbé volt meglepő, megismételte a kormányzati érvelést, bár okként a háború, Brüsszel elhibázott szankciói mellett megemlítette a forint árfolyamát, a jövedéki, népegészségügyi adó emelését és a bérnövekedés hatását is.

A gazdaságfejlesztési miniszter úgy számol, hogy az üzemanyag­árstop kivezetése miatt a januári infláció 25 százalék fölé csúszhat, ott tetőzik, februárban már drasztikus csökkenés jöhet, év végére pedig teljesülhet a kormány célkitűzése, az egyszámjegyű infláció. Nagy Márton szerint az élelmiszereknél februárban-márciusban állhat meg az áremelkedés gyorsulása, úgy vélte inflációs szempontból kifejezetten jó az élelmiszeripar túltermelési válsága.

Szerinte az ársapkák nem hajtják az inflációt, az MNB elemzésével ellentétben az üzletek veszteségeiket nem tudják teljesen áthárítani, és nem is az árstopok miatt van hiány néhány boltban,

az áru egyszerűen a raktárban marad, nem kerül ki a polcra, nagyrészt mesterséges hiánygerjesztés folyik.

Nagy Márton arról, hogy egyes hírek szerint a kormány kamatcsökkentést vár a monetáris tanácstól, azt mondta, tiszteletben tartják a jegybank függetlenségét, de ő valóban túl magasnak tartja a kamatot, szerinte a piac is arra számít, hogy kamatcsökkentés lesz. Szerinte a túl magas kamat jelentős lassulást okozhat a magyar gazdaságban.

A magas jegybanki kamatláb és a megemelt banki tőkeelvárások a hitelezés leállásával fenyegetnek. Márpedig hitelezés nélkül nincs növekedés, ezt korábban az MNB is így gondolta.

A miniszter szerint a kormánynak az infláció letörése és a recesszió elkerülése egyformán fontos, ezek nem is zárják ki egymást, nem érvényes az a szabály, hogy az inflációval a GDP is csökken, arra számít, ha a kínálati korlátok csökkennek, akkor az infláció lemegy, a növekedés pedig gyorsul, amit csak a lakossági fogyasztás lassíthat majd.

„Szimpla riogatás, félrebeszélés, pánikkeltés, károgás”

Így értékeli, hogy Bod Péter Ákos volt jegybankelnök Magyarország törékeny helyzetéről, Csaba László professzor pedig az IMF behívásának, újabb Bokros-csomagszükségességéről beszélt.

Az armageddon-közgazdászok arra hivatkoznak, hogy ikerdeficit alakult ki: a külkereskedelmi hiány 5 százalékra, a folyó fizetési mérleg hiánya 8 százalékra növekedett 2022-ben, a költségvetés pedig 4,9 százalékos hiányt mutatott, ami még mindig magas, az egyensúly megborult, és elszabadult az infláció, ezért olyanok vagyunk, mint Argentína.

Szerinte az ilyen kritika a válság természetének nem megfelelő ismeretére utal, sajnálja, hogy az ilyen hibás állítások megfogalmazása következmény nélkül marad. Az interjú további részében a miniszter beszél a magas energiaszámla kialakulásáról, a büdzséről, arról, hogy a kormány a 2024-es költségvetést is már nyáron el akarja fogadtatni. Szerinte Magyarországnak észnél kell lennie, mert Európának két komoly kihívással kell szembenéznie: az egyik, hogy az energiaválság miatt az ipar leépül, a másik az USA és az EU közötti kereskedelmi háború, amelyre

Európa szokás szerint lassan reagál. Ugyanis minden nap számít.

A legvalószínűbbnek azt tartja, hogy állami támogatási verseny jöhet, ami megterheli a költségvetéseket, Németország és Franciaország gyors eladósodásához vezethet.

Elindulhat tehát egy olyan kereskedelmi és iparpolitika, amelyben a fogyasztóknak és a vállalatoknak pénzt fogunk adni azért, hogy hazait fogyasszanak, illetve legalább hazai alapanyag segítségével termeljenek.

Szerinte az euró adhat stabilitást, de egy felzárkózásban lévő ország nem adhatja fel az önálló monetáris politikát, az önálló pénzügyi felügyeletet, a forint megtartása a felzárkózásnál kiemelten fontos versenyképesség-befolyásoló eszköz. Abban bíztik, hogy Orbán Viktornak igaza lesz és a 2022-es marad a legnehezebb év, nem az idei, noha a gazdaság körülményei rosszabbak lehetnek, már tudnak alkalmazkodni, nem éri őket meglepetés, míg tavaly ez szinte lehetetlen volt, védvonalakat kellett építenük. Reméli, 2024-ben ismét kilőhet a magyar gazdaság.

Nagy Mártont részben az optimizmusáért fizetik

Néhány napja ezt mondta a Klubrádióban Bod Péter Ákos, amikor arra reagált, hogy a Standard & Poor’s rontott hazánk megítélésén, bár a magyar államadósságot még befektetésre ajánlott kategóriában hagyta.

Ez természetesen rossz hír, azt jelenti, hogy a gazdasági adatok és kilátások ismeretében kockázatosnak minősítik a magyar állampapírokat

– mondta, A jegybank egykori elnöke jelezte, arra is fel kell készülni, hogy a minősítők tovább rontanak megítélésünkön. Bod Péter Ákos nagy problémának nevezte a magyar valuta, a forint sebezhetőségét, miközben az euró bevezetésére szándék sincs, illetve azt, hogy az uniós források esetleges elakadása is bizonytalanságot szül.

Azzal kapcsolatban, hogy Nagy Márton szerint sikerül javítani a mutatókon, megfékezni az inflációt, úgy fogalmazott, őt

részben optimizmusáért fizetik.

A közgazdász szerint az jót tesz, ha erőt sugároz a kormány, azzal is egyetértett, hogy az inflációt le kell szorítani, de úgy vélte, ha a gazdasági növekedés fenntartása miatt nem fogják vissza a költekezést,

akkor a költségvetés kilyukad.

Szerinte a kormány csak úgy kerülheti el a további leminősítéseket, ha intézkedéseivel javít a költségvetés mutatóin, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára rendezkedik be.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik