Eltűntek a katás vállalkozások, eltűntek az adóforintjaik

Ha csak az októberben befizetett kata-adóból indulunk ki, a kisadózó vállalkozások létszáma megfeleződött a rájuk vonatkozó törvényi feltételek szigorítása miatt. A Pénzügyminisztérium közlése szerint az érintett vállalkozások idén októberben az egy évvel korábbi összegnek csupán az 55 százalékát fizették be az államháztartásba, 17 milliárd forint után 9,4 milliárdot.

Ez volt az első hónap, amikor a katás vállalkozások megrostálása után csak azok fizettek ezen a jogcímen, akik kisadózók maradhattak (szeptemberben még a régi szabályok szerint kellett fizetni, az augusztusi teljesítések alapján). Vagyis azok a vállalkozások fizettek katát, amelyek ügyfelei kizárólag magánszemélyekből állt. Erre egy nyári törvénymódosítás kényszerítette ezt az adózói kört, augusztus végi határidővel döntésre késztetve a jogszabályi változás miatt kiszoruló vállalkozásokat, hogy más megoldást keressenek: elmenjenek alkalmazottnak, váltsanak más vállalkozási formára (a leginkább kézenfekvő megoldás az átalányadózó egyéni vállalkozás volt) vagy beszüntessék tevékenységüket.

A számok azt mutatják, hogy a törvényi szigor jóval nagyobb mértékben apasztotta a költségvetés bevételeit, mint amit a hivatalos kormányzati és jegybanki közlésekből ki lehetett olvasni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a szeptember végén publikált inflációs jelentésében úgy kalkulált, hogy a mintegy 450 ezer katásból 100-150 ezer tudja folytatni ebben a formában a tevékenységét, ami bevételi oldalon 150 milliárd forint kiesést jelent innen, viszont más adónemekből pedig 300 milliárd forint folyhat be pluszban egyéb adókból (szja, járulékok), így összességében 150 milliárd forintos többletbevételt helyezett kilátásba.

Csakhogy ennek semmi jele nem volt októberben. Ami a személyi jövedelemadót illeti, abból pont annyival – bő 17 százalékkal – folyt be több pénz a büdzsébe, mint amennyivel idén a bruttó keresetek emelkedtek a teljes munkaidőben alkalmazásban állóknál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint. Az elmúlt hónapok összevetése sem meggyőző: augusztusban – tehát amikor még teljes létszámban adóztak a katások, az akkori törvényi kereteknek megfelelően – pár milliárd forinttal kevesebb szja érkezett (285 milliárd forint), mint a módosítás utáni első hónapban, októberben (288 milliárd). Természetesen ciklikus tényezők is befolyásolják, hogy egyes hónapokban mennyi adót fizetnek a vállalkozások, de az eltérés ezt figyelembe véve is minimális. Szeptemberben ugyan kevesebb, közel 270 milliárd forintot fizettek be szja-ból az adózók, de ez sem támasztja alá az MNB kalkulációit.

Erre lehet egy válasz, hogy a volt katások nagyobb számban választották az átalányadózó egyéni vállalkozási formát, márpedig őket az adómegállapítás éven belüli lefutása miatt az első hónapokban még nem terheli szja-fizetési kötelezettség, vagyis csak a későbbi hónapokban jelenik meg a befizetésük az adóbevételek között. E szabály miatt idén a tört időszakban csak a havi 2 millió forint kiszámlázott összeg felett kellett már októberben adót fizetni a szeptemberi teljesítések után, márpedig a kilép(tet)ett katások elhanyagolható hányada számlázhatott ekkora összeget az új korszakban.

Nehezíti az elemzést, hogy a volt katások utóéletéről vajmi keveset lehet tudni, lapunk például hónapok óta várja a választ a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az erre vonatkozó kérdéseinkre. Így csak a gazdasági racionalitás mondatja velünk, hogy sokan az átalányadózást választhatták.

A jelek szerint sok egykori katásnak a vártnál nehezebben megy az újra-elhelyezkedés, vagy a szürkezónában működnek tovább. A bevételek átcsoportosulása ugyanis a járulékoknál sem látszik, márpedig ezt a közterhet már az első pillanattól kezdve fizetniük kell az egyéni vállalkozóknak. A szociális hozzájárulási adóból augusztus óta minden hónapban 10 százalék körüli mértékben nőttek a bevételek tavalyhoz képest, míg a járulékok közel 20 százalékkal, de a májusi adatok is hasonlóak voltak, tehát nem a katás világ felborítása ad erre magyarázatot. (A szochó mérsékeltebb bővülésének magyarázata, hogy januárban 15,5 százalékról 13 százalékra csökkent a mértéke.)

A következő hónapokban okosabbak leszünk, több adat áll majd rendelkezésre, de annyi már most látszik, hogy a gazdaság nem pont úgy reagált a kormányzati szigorításra, ahogy a törvényalkotók, illetve a módosítás kezdeményezője, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke remélte. Parragh László – aki amúgy a szándékoltnál „kicsit erőteljesebbnek” tartotta a nyáron a parlament elé került törvényjavaslatot például a szeptemberi hatályba léptetés miatt – úgy nyilatkozott ekkoriban, hogy „a kiesők beterelődnek egy másik adónembe, aminek az ellenőrzése jóval egyszerűbb lesz az állami oldalról”.

Az energiaár-robbanás dinamizálta válság azonban már megütötte annyira a magyar gazdaságot, hogy a cégek nem az alkalmazottak számának növelésében gondolkodnak, hanem a túlélés érdekében a létszám megtartása tűnik számukra az elérhető maximális célnak. A statisztikai hivatal adatai szerint októberig bezárólag az elmúlt öt hónapban folyamatosan csökkent a foglalkoztatottak száma: a júniusi 4,739 millió főről októberre 4,705 millióra. Amire rá lehet vágni, hogy nyáron az idénymunkák miatt mindig többen dolgoznak, de tavaly ősz elején például növekedni tudott a foglalkoztatotti létszám, idén viszont hónapról hónapra csökkent.

Vagyis a munkaerőpiaci folyamatok nem azt jelzik, hogy a kilépett katásokat nagy tömegben vennék át alkalmazottnak a cégek. Az sem mellékes, hogy a volt katásoknak a korábbi nettó bevételük eléréséhez jóval magasabb bruttó összeget kellett elfogadtatniuk a megbízóikkal, az eltérő adószabályok miatt. Míg a kata alapesetben havi 50 ezer forint volt, az átalányadózó egyéni vállalkozónak ennek jellemzően a dupláját, másfélszeresét kell megfizetnie közteherként, ugyanazért a nettóért. Ebben vélhetően nem voltak minden esetben partnerek a megbízók, ez is magyarázhatja, hogy miért lett kevesebb a költségvetés bevétele, mint amennyit a jegybank várt.