Varga Jennifer / 24.hu
Gazdaság

Árstop: megrendítő helyzetbe kerültek a kis benzinkutak

A tavalyi, soha nem látott magasságból idén minden korábbinál alacsonyabbra csökkent a nagy láncoktól független, úgynevezett fehér kutak piaci részesedése – számította ki a Népszava az országos kimutatásokat közlő Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a nagy márkákat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség első háromnegyed évi számainak összevetésével.

Míg az összes nyilvános hazai töltőállomás közel felét kitevő, mintegy ezer fehér kút a lap szerint a tavalyi év harmadik negyedében az egységek benzin- és gázolajforgalmának közel harmadát képviselte, ez az arány az idei év júliusa és szeptembere között soha nem látott mélységbe, 24 százalék közelébe süllyedt. Az első kilenc hónap összesített adatai is hasonló képet mutatnak, mely szerint a 33 százalék közeli részesedés 25 százalék alá került. Vagyis az adat az év során nem sokat változott. A hasonló számú márkás, vagy „színes” töltőállomások részesedése arányosan, 66 százalékról értelemszerűen 75 százalékra nőtt, ami tavaly szintén soha nem látott mély-, idén pedig csúcspontnak számított.

A piaci átrendeződés az értékesített mennyiségben kifejeződik: a harmadik negyed év során a független (fehér) kutak mindössze 84 millió liter benzint és 306 millió liter gázolajat adtak el. Ez az előző év hasonló időszakához viszonyítva 44, illetve 17 százalékos visszaesés, és a benzin esetében mélypont. A kis kutak összesített forgalma a VII. és a IX. hónap között az év előző időszakával összevetve átlagosan negyedével csökkent. A színesek ugyane időszakban 459 millió liter benzint és 746 millió liter gázolajat forgalmaztak, ami 13 és 15 százalékos ugrás az előző év hasonló időszakához képest és egyaránt rekordszint.

Január és szeptember között összesen 1,6 milliárd liter benzin és 3,7 milliárd liter gázolaj fogyott országosan, ami 6,6 és 8,6 – összességében 8 – százalékos bővülés. Bár ezek – a gázolaj növekedési értékét leszámítva – szintén mind csúcsszintek, a korábbi évek szintjétől nem ütnek el jelentősen. Vagyis az év mondhatni a korábbi évek ütemének megfelelő, 5-10 százalékos keresletbővülést hozott.

A változásokat szakértők egyöntetűen a tavaly november 15-től bevezetett kis-, illetve február végétől hatályos, 480 forintos nagykereskedelmi „ársapka” bevezetésének tovagyűrűző hatásaival magyarázzák. A hatósági ár bevezetése nyomán a kiskereskedelmi tevékenység gyakorlatilag veszteségessé vált, amit a nagykereskedelmi árszabás csak még a piaci árak alakulásától is függetlenített. (Ugyanakkor a tőzsdei szinteken alapuló piaci üzemanyagárak változatlanul jócskán meghaladják a hatóságiakat.) Ez a helyzet alapvetően a tartalékokkal nem rendelkező, nagy láncokhoz nem tartozó, jellemzően kis- és középvállalkozásokat sodorta a csőd szélére.

A színes és a fehér kutak közötti piaci átrendeződés oka, hogy az árkülönbség megszűntével, illetve a minimális porciók megjelenésével a közlekedők jó része átszokott az általában kényelmesebb, márkás egységekre. A kiskút-üzemeltetők szerint a kormány és a Mol így szeretné kiiktatni az egyre magasabb piaci részesedésű és az árakat is “kordában tartó” kis töltőállomásokat.

Ajánlott videó