Alapvetően megszűnt a pánik a forintpiacon, immár egy hónapja számos kisebb tényező egyaránt abba az irányba hat, hogy a hazai deviza jellemzően erősödik. Ennek tükrében semmilyen hosszabb távú jelentősége nincs a kedd éjjeli–szerda reggeli gyengülésnek. Miután megérkezett a hír, hogy Lengyelországban becsapódott egy orosz rakéta, 415 forint közelébe is elszaladt az euró árfolyama, de mindez a forintkereskedés szempontjából fontos londoni tőzsde zárása után történt, vagyis egy olyan időszakban, amikor nagyon kevesen aktívak a devizapiacokon, és nagyon alacsony a likviditás – magyarázta lapunknak Kolba Miklós, az ING Bank senior treasury üzletkötője. Ilyen helyzetben néhány millió euróval föl lehet húzni a piacot. Érkezett is csekély számú részvevő, aki a hír hatására elkezdett eurót vásárolni kelet-európai devizák – például zloty és forint – ellenében.
Szerinte ez egy teljesen normális piaci reakció, ám, ha ugyanez a hír a londoni nyitva tartás alatt érkezik, például magyar idő szerint délután kettőkor, akkor az euró esetleg csak 1-1,5 forintot gyengült volna, és aztán visszakorrigál. Ennyi történhet akkor, amikor van a piacon likviditás, sok a szereplő, és az eladók, valamint a vevők száma kiegyenlített. Nem véletlen, hogy szerdára, amint megérkezett a többletlikviditás, máris ugyanoda visszaesett az árfolyam, ahol a hír bejelentése előtt tartózkodott, kora délutánra pedig 407 alatti szinteken állapodott meg a kurzus.
Ősz elején tarolt a vihar, de már lecsendesedett
A szeptember végén, október elején látott extrém gyenge euró/forintárfolyam egyik fő kiindulópontja az volt, hogy a dollár jelentősen erősödött az euróval szemben. A dollárkamat emelése és az amerikai deviza erősödése a feltörekvő piacokra rendszerint negatívan hat, ráadásul akkor a vártnál nagyobb kamatemelést jelentett be a FED. Ezt a hatást felerősítette az orosz-ukrán háború, ezzel összefüggésben a rekordmagas földgázár, illetve a spekulatív tőke folyamatos vételi érdeklődése. Lényegében ezek jelentették a fundamentumát annak, hogy hisztéria alakuljon ki a forintpiacon, miközben a 430 feletti euróárfolyam már nem tükrözi a gazdasági a realitásokat – értékelt Kolba.
Az ősz első felében klasszikus tőzsdei pánikot tapasztalhattunk Európa-szerte, amelyet törvényszerűen visszarendeződés követett. Ha a forint árfolyamát egybevetjük a német DAX-tőzsdeindex-szel, akkor azt látjuk, hogy az európai részvénypiacon is hasonló trendek zajlottak le. A forintárfolyam mélypontját október 13-án érte el 433 euró körül, eközben a DAX október 12-én került mélypontra. A forint esetében némileg nagyobb volt a pánik, mint a német tőzsdén, de a két jelzett időpont óta folyamatos az erősödés mindkettő esetében. Mindkettő esetében túlreagálták a befektetők a helyzetet, de a globális tőkepiaci hangulat azóta javult – értékelt lapunknak Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője.
A tőzsdei pánik erősen összefüggött a gázár robbanásával. A földgázár augusztus végén tetőzött, összhangban azzal, hogy a tárolók feltöltésének időszaka nyár végére esik. Az idei télre azonban már a tarifáknak nem lesz különösebb gazdasági hatása, hiszen a tárolókat feltöltötték, az energia iránti kereslet most jóval alacsonyabb. Ezzel együtt az orosz-ukrán háború fejleményei már alig hatnak a gázpiacra, mivel az Európai Bizottság döntéseinek köszönhetően a befektetők elkönyvelték, hogy Európa lépésről lépésre függetlenedni fog az orosz gáztól. Jelenleg csak olyan aligha elképzelhető fejlemények dobhatnák meg a gázárakat, minthogy Irán atomfegyverekkel támadja meg Katart, hiszen a közel-keleti ország immár jelentős alternatív gázforrást jelent Európa számára Oroszországgal szemben – példálózott Balásy.
– mondták egybehangzóan beszélgetőtársaink.
Hogy nemrég miért éppen a forint került a vihar epicentrumába, s miért reagálta túl a piac a helyzetet, annak sok belső oka is volt. Az egyik legmarkánsabb a magyar gazdaság energiakitettsége az orosz források irányába. A forintgyengülésre rájátszott, hogy a folyó fizetési mérleget nagy mértékben rontotta az energiaszámlák kifizetése, hiszen az euróban történik, az állam pedig heti szinten kénytelen forintot eladni és eurót venni. Ezt a közvetlen nyomást is enyhítette a gázárak csökkenése, valamint az, hogy október elején az MVM-nek sikerült fizetési haladékot elérnie a Gazpromnál.
A pánik idején csak pszichológiai hatásként lépett fel, de az árfolyamra kedvezőtlenül hatott Magyarország jogállamisági vitája az Európai Unióval.
– hívta fel a figyelmet Balásy.
Piaci turbulencia idején a befektetők sokkal jobban szeretik a kompromisszumképes kommunikációt, ezzel szemben a magyar kormány valamilyen formában mindig harcban állt az EU-val, ezért is büntették a forintot.
Nem utolsósorban pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem túl szerencsésen kommunikálta a kamatemelési ciklus lezárását, miközben az is magára vonta a befektetők figyelmét, hogy a kormány a harmadik világban jellemző eszközökkel – például ársapkákkal – avatkozik be a gazdaságba. Ezek a tényezők egyszerre hatottak negatív irányba a forintpiacon.
Hatott az MNB csodafegyvere
A forint szinte megállíthatatlan gyengülését az okozta, hogy a befektetők nagy mennyiségben vettek fel spekulatív short pozíciókat, vagyis nagyon sokan számítottak a magyar fizetőeszköz további gyengülésére. Ezt az MNB sem nézte tétlenül, s éppen a mindenkori leggyengébb árfolyamszintet produkáló napot követően, október 14-én hirdette meg új egynapos betéti gyorstenderét, illetve devizaswap eszközét: előbbit 18 százalékos, míg utóbbit 17 százalékos, vagyis rendkívül magas kamat mellett vezette be.
– jelentett ki Kolba Miklós.
Ezzel a jegybank megnehezítette a forint elleni short pozíciók felvételét, hiszen 18 százalékos kamat mellett már nagyon drága és kockázatos üzlet a magyar deviza további esésére spekulálni. Az egynapos betét ugyanakkor egy borzasztó drága eszköz – nem véletlen, hogy korábban nem élt vele az MNB –, hiszen ezzel a kamatkiadások nagyon megugranak, és jelentős jegybanki veszteséget csinálnak.
A másik fontos lépés volt október közepén, hogy a piaci szereplőknek immár nem kell az energiával kapcsolatos euró-, illetve dollárvásárlásaikat a pénzpiacon végrehajtaniuk, hanem az MNB-től direktben vásárolhatnak devizát. Ez gyakorlatilag megszüntette az érdeklődést a forint iránt és kifogta a spekulánsok vitorlájából a szelet. Ilyen kamatszint, s ekkora swap-differencia mellett nem érdemes a hosszú pozíciókat tartani.
A piac azonban arra számít, hogy az egynapos betéti gyorstendert az MNB előbb utóbb ki fogja vezetni, főként ha megszületik a megállapodás az Európai Bizottsággal a támogatási források kapcsán.
Várakozásaink szerint az árfolyam az elkövetkezőkben nem fog visszatérni a rekordgyenge szintekre, az euróár hosszabb távon 380-400 forint között lesz tartható – prognosztizálta az ING Bank szakértője.
