A családi otthonteremtési kedvezménynél (csok) a jegybanki alapkamathoz kötötték anno a büntetést – ha nem születtek meg a vállalt gyerekek –: annak ötszörösében határozták meg. Az időközben bekövetkezett ütemes jegybanki kamatemelések miatt, mint megírtuk, brutális büntetésre, akkor 58 százalék feletti büntetőkamatra számíthattak, akik igényelték a támogatást, de nem teljesítették a gyerekvállalást. A kormány azonban lépett szeptember végén, és 5 százalékban maximálta a büntetést.
Mit jelent ez a korábbiakhoz képest összegszerűen, mennyire olvad a büntetés? Nem esett át a ló túloldalára a kormány a maximum 5 százalékos büntetőkamattal? Tényleg az van, hogy akinek esze ágában sincs gyereket vállalni, annak is érdemes felvennie innentől a csokot? A Bankmonitor szakértőjét, Argyelán Józsefet kérdeztük.
Hogy érzékeltesse, mennyire csökkent le a büntetés a büntetőkamat maximálásával, a szakértő egy példával élt. Egy olyan helyzetet vizsgált, amelyben három vállalt gyermekre igényeltek támogatást új lakásra, a támogatás összege a maximális 10 millió forint volt, de a tizedik év végére sem születtek meg a vállalt gyerekek, vagy nem mindegyik.
A jegybanki alapkamat szeptember 28-a óta 13 százalék, így a korábbi szabály alapján 65 százaléknyi büntetőkamatra számíthattak a csokosok – ennyivel megfejelten kellett volna visszafizetnie a példában szereplő családnak a felvett 10 millió forintos támogatást. A maximálás miatt viszont csak 5 százalékos kamatot lehet felszámolni.
Így ha egyik gyermek sem születik meg a háromból, akkor a korábbi szabály alapján a mostani alapkamattal (az egyszerűség kedvéért változatlan alapkamattal) számolva 75 millió forint is lehetett volna az egy összegben visszafizetendő összeg (10 millió forint csok + 65 millió forint büntetés), a maximálással azonban ez már csak 15 millió forint lehet.
Ami még fontos, hogy a változást visszamenőleg vezetik be, vagyis
Argyelán József véleménye, hogy a korábbi büntetés iszonyatosan magas volt, annak korlátozását indokoltnak tartja. Azon viszont lehet szerinte vitatkozni, hogy az 5 százalékban maximált büntetés reális-e. Hozzátette, több helyen is felmerült, megérné-e a lakáshitelt csokra cserélni akkor is, ha az igénylők nem szeretnének gyermeket.
A kérdést nem egyszerű szerinte megválaszolni, mert több szempont van. Az egyik az, hogy a maximum 5 százalékos csokos büntetőkamat valóban kedvezőbb, mint a jelenleg legkedvezőbb tízéves futamidejű lakáshitelek 7,60 százalékos kamata. A teljes visszafizetendő összeg azonban már árnyalja a képet: a csokra az új szabály szerint a példában szereplő esetben tíz gyermektelen év után tízmillió forintot kell visszafizetni, plusz ötmillió forint büntetőkamatot, míg a lakáshitelre ennél kevesebbet, összesen 14,4 millió forintot. (A fennálló tartozás csökken a hitelnél, így a magasabb kamat ellenére is kisebb lesz összességében a visszafizetendő összeg.) Nem elhanyagolható különbség az sem, hogy a csoknál a tizedik év végén egy összegben kell 15 millió forintot leróni. A lakáshitelt viszont havi egyenlő részletekben kell megfizetni a banknak.
Viszont ha nem ez történik, akkor nem kis feladat egy összegben előteremteni 15 millió forintot. Ahhoz, hogy folyamatosan félretegyük azt az összeget, ami a törlesztésre kellett volna, hogy a tizedik év végén biztosan meglegyen a 15 millió forint, nagyon nagy tudatosság és előrelátás kell az ügyfelek részéről. Komoly bajba kerülhet az ugyanakkor az, aki nem ezt teszi.
