Lapunknak korábban egy erdészeti szakértő azzal indokolta a tűzifakereslet visszaesését,
- hogy enyhébbek lettek a telek,
- volt olcsó gáz,
- és sokan szigeteltették a lakásukat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból is az rajzolódik ki, hogy több időtávot összehasonlítva emelkedett az országos átlagos középhőmérséklet, nyáron és télen is.
Ha csak a téli középhőmérsékletet nézzük, ott is enyhe emelkedés látható hosszú távon, igaz egy-egy évben komoly ingadozással.
Megnéztük, hogy ehhez képest a fűtési célú energia-felhasználás miként alakult az enyhülő teleken. Csakhogy a fűtési célú energia-felhasználásról csupán 2015-től vannak adatai a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH). Mint megtudtuk, a fűtésre közölt adatok a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködésben a Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel keretében lebonyolított lakossági felméréseken alapuló becslések; a megkérdezett háztartások nyilatkoztak, hogy milyen célra használják az energiát. A köztes években az eredmények továbbvezetése történt.
Az ábrán is látszik, hogy hat év alatt nem rajzolódik ki egyértelmű trend. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy tűzifából kevesebbet használt az ország fűtésre, gázból összességében többet. Ami nem látszik, hogy az egyelőre marginális áramfűtés volumene megduplázódott hat év alatt.
A teljes energia-felhasználásból ez alatt a hat év alatt fűtésre ment el a terajoulok 70–74 százaléka a lakosságnál enyhén csökkenő trendben. A meleg víz biztosítása 12–13 százaléknyi energiát igényelt, a világítás és az elektromos készülékek energiaigénye 9–10 százalék között mozgott, a főzésé csak 2020-ban haladta meg az 5 százalékot, és a hűtésre ment el a legkevesebb energia, 0,1–0,2 százaléknyi.
A fűtési célú földgázfelhasználás aránya 35,7 százalékról 42,2 százalékra emelkedett a teljes energia-felhasználáson belül.
A földgázfelhasználás egyértelműen leköveti a teleket
A következő ábrán 1990-ig visszamenőleg láthatjuk a KSH adatai alapján, hogyan alakul a vezetékes gázt használó háztartások száma – egyértelműen emelkedett 2010-ig, utána csekély mértékben mérséklődött. A háztartási energia-felhasználás 2003-ig kisebb törésekkel nőtt, utána viszont jellemzően csökkenőben volt. 2013-tól, a rezsicsökkentés évétől azonban ismét emelkedő tendenciát mutatott.
Mivel a MEKH adatai alapján az összes földgázfelhasználás 81–83 százaléka fűtésre ment el az utóbbi hat évben, feltételezhető, hogy a fűtési célú földgázfelhasználási adatok is hasonló trendet rajzolnának fel harminc évre visszatekintve. Feltételezzük, hogy a gázfogyasztók száma és a gázfelhasználás között nyíló olló részben az enyhébb telekkel is magyarázható, de a lakások korszerűsítése is szerepet játszhat benne.
Másrészt ezen az ábrán is felsejlik, mikor lehetett enyhébb, illetve keményebb a tél. 1993 novemberéről például azt írták, hogy emberemlékezet óta talán ez volt az egyik legkeményebb november, amikor hirtelen tört rá Európára a tartós téli idő. Az 1996 év elején beköszöntött hidegről pedig azt jegyezte le a korabeli sajtó, hogy a korábbi évek enyhe és hóban szegény telei után nem várt hideget hozott a január és a február. 2014 januárjában viszont enyhe télről cikkeztek.
Az enyhébb telek a tűzifa- és távhőfelhasználásnál is látszanak
A lakossági tűzifa-felhasználásról a KSH-tól kaptunk adatokat (ezek csak 2010-től elérhetők). Ahogy az ábrán is látszik, 2016-ig emelkedett, utána mérséklődött a tűzifa-felhasználás – ez alátámasztja, amit az erdészeti szakértő mondott.
A távhőfelhasználás viszonylag stabil, évről évre minimális eltéréssel. Mint a teljes lakosság energia-felhasználását mutató KSH-ábrán látszik, amikor a teljes energia-felhasználás nőtt, akkor jellemzően kicsit a távhőfelhasználás is emelkedett. A felhasznált távhőből a MEKH adatai szerint mintegy háromnegyedrész megy fűtésre (a többivel meleg víz „készül”). Az ábrán az is látszik, hogy a villamosenergia-felhasználás nagyjából stabil. És mint írtuk, azon belül a fűtési célú felhasználás bár emelkedett, még mindig marginális.
Az éves ingadozás leginkább a földgázfelhasználással egyezően mozog, aminek több mint 80 százaléka fűtési célú. Ez az ábra tehát valószínűleg mutatja azt is, melyik években volt enyhébb a tél – amikor kevesebb földgázt és távhőt használtunk. A 2014-es például kifejezetten enyhe volt – és ezt az ábra is mutatja.
Bár a fűtésben nincs igazán kiemelkedő szerepe Magyarországon, megmutatjuk azért azt is, hogyan alakult a villamosenergia-felhasználás. Nagy kilengések nincsenek, de a rezsicsökkentés kezdete óta – főleg az egy háztartásra jutó fogyasztásban – volt némi emelkedés.
