Bár számszerűen évről-évre növekszik a nyugdíj, és elvileg inflációkövető, azonban az Átlátszó.hu elemzése alapján a pénzromlás miatt valójában évek óta egyre kevesebbet ér az előző évinél. Nézzük, hogyan jutottak erre, a KSH adatai alapján.
- A nyugdíj, egyéb ellátások és járadékok (mint a rokkantsági nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás) együttes havi átlagösszege 2000 és 2022 között 31 157 forintról 149 965 forintra nőtt.
Korrigálták 2008-tól kezdve a havi átlagellátást az inflációval, és kiszámolták, hogy mennyinek kellene lennie az egyes években a kézhez kapott összegnek ahhoz, hogy pontosan ugyanannyit érjen, mint amennyit egy évvel korábban ért. Egy grafikonon ábrázolták a végeredményt, amelyen az látszik, hogy bár nagyjából egyformán mozog (növekszik) a nyugdíj tényleges értéke, illetve az az összeg, amennyinek kellene lennie ahhoz, hogy pont ugyanannyit érjen, mint az előző évben, a görbék időnként széttartanak. És számos olyan év van, amikor a tényleges ellátás összege alacsonyabb volt, mint amennyinek kellett volna lennie, inflációkövetés mellett. És az is látszik a grafikonon, hogy évek óta jellemzően kevesebbet ér a nyugdíj, mint az előző évben.
Ahol a két vonal összeér, ott szinte ugyanazokat a számokat kapták, mint a valós nyugdíjösszeg – ebből az látható, hogy hiába nő az ellátás szám szerint, az értéke a pénzromlás miatt egy forinttal sem lesz magasabb.
Megállapították továbbá, hogy
- 2022-ben az öregségi nyugdíj, a rokkantsági-, illetve a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás átlagos összege 149 965 forint volt.
- De ahhoz, hogy a nyugdíj és egyéb járulékok a pénz romlását figyelembe véve annyit érjenek idén, mint 2021-ben, ahhoz 164 987 forintnak kellene lennie az átlagos havi összegnek. Vagyis az inflációval együtt jelenleg jóval kevesebbet kapnak a nyugdíjasok az előző évhez képest.
Azt is megnézték, hogy európai összehasonlításban hogyan állnak a magyar nyugdíjak. Ez alapján annak ellenére, hogy az európai átlaggal megegyező korban vonulunk nyugdíjba, ugyanannyi életévet töltünk munkával, a nyugdíjátlagunk messze elmarad az európai számoktól. A GDP százalékában mért nyugdíjunk a legfrissebb, 2019-es összehasonlítás szerint hátulról a hetedik legalacsonyabb volt más országokhoz képest, 31 ország közül a 25. helyen álltunk.
Bár az EU-s átlagot soha nem közelítettük meg, 2012-ben jelentősen magasabbnak számított a GDP százalékában megadott nyugdíj Magyarországon, akkor csaknem a középmezőnyben álltunk. Azóta a szomszédaink közül csak Horvátország áll nálunk rosszabbul.
