Nyugdíjguru: A nyugdíjemelés ma inkább az állam érdekeit szolgálja, mint a nyugdíjasokét

A vágtató infláció miatt a nyugdíjasokat idén már nem először kell kompenzálni – júliusban 3,9 százalékos pótlólagos emelés volt, novemberben 4,5 százalékos lesz, azaz az év eleji öt százalékos emelést további 8,4 százalékkal kellett megtoldani. Ráadásul a társadalmi igazságosság sem érvényesül, hiszen az alacsonyabb nyugdíjak egyre inkább leszakadnak a magasabbaktól. A nyugdíjemelési rendszer jelenleg inkább az állam érdekeit szolgálja, mint a nyugdíjasokét. Változás szükséges – írja Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru.hu üzemeltetője.

Megítélése szerint az alacsony inflációjú években is ezer sebből vérző nyugdíjemelési eljárás teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy a mostani rendkívüli helyzetben biztosítani legyen képes a nyugdíjak vásárlóértékének – és a nyugdíjas társadalom viszonylagos stabilitásának – fennmaradását. Három pontban összegezte, mi lehet az új veszélyhelyzeti nyugdíjemelési szemléletmód három legfőbb vezérelve.

• A nyugdíjakat nem több hónapos késéssel, utólag kell az infláció mértékéhez igazítani, hanem folyamatosan, havi csúszó nyugdíjemelés révén.
• Ha maradna, hogy a tárgyévre a januárban becsült inflációhoz kötik a nyugdíjemelést, akkor az állam viselje ennek kockázatait, vagyis minden évben becsülje jelentősen felül a várható inflációt, így ne a nyugdíjasok hitelezzék az államot, hanem az állam hitelezze a nyugdíjasokat akkor is, ha valami csoda folytán a tervezett inflációnál a rendkívüli helyzetben alacsonyabb lenne az év végén mért tényleges infláció. Ez esetben a nyugdíjasok plusz jövedelmét az állam nem vonhatná el, hanem beszámíthatná a következő évi infláció felülbecslési tervezése során.
• A havi emelést differenciált legyen, hogy egyrészt a korábbi években megállapított nyugdíjak leszakadt vásárlóerejét legalább részben növelni lehessen (valorizációs korrekció, amely a nyugdíjak megállapítási évjárat szerinti sávozásával és a korábbi sávokra vetített magasabb emelési szorzókkal oldható meg), másrészt a legalsó jövedelmi decilisbe süllyedt ötszázezer kisnyugdíjas és egyéb ellátott nyugdíját és egyéb ellátását az átlagosnál nagyobb mértékben vagy összegben lehessen emelni (szolidaritási korrekció, amely a nyugdíjak nagyság szerinti sávozásával és a kisebb sávokra vetített nagyobb emelési szorzókkal vagy emelési összegekkel oldható meg).

Hosszabban a Portfolio.hu-n megjelent cikkében olvasható elemzése és javaslatai.