Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu

Elszegényedés: a gyerekek a legveszélyeztetettebbek

Bár az elmúlt években mind uniós, mind magyar szinten csökkent az elszegényedéssel és a társadalmi kirekesztettséggel veszélyeztetettek aránya, a visegrádi országok közül Magyarország teljesít a legrosszabbul, főleg a gyerekek és a nők tekintetében.

2021-ben az Európai Unió lakosságának 21,7 százalékát, 95,4 millió embert veszélyeztetett az elszegényedés és a társadalmi kirekesztettség – derül ki az Eurostat nemrég közzétett kutatásából. Ez a 2020-as adatokhoz képest körülbelül félmillióval több embert jelent.

Tavaly az EU-ban 73,7 millió embert fenyegetett közvetlenül a szegénység, 27 millióan súlyos mértékben rászorulónak számítottak anyagi és szociális értelemben, 29,3 millióan pedig alacsony munkaintenzitású háztartásban éltek. Mintegy 5,9 millió embert, azaz a teljes lakosság 1,3 százalékát mindhárom kockázati tényező érintette. A legrosszabb helyzetben Bulgária volt, 34,4 százalékos aránnyal, a legjobban pedig Csehország, míg olyan országok, mint Németország vagy Luxemburg, kicsivel rosszabbul teljesítettek, mint Magyarország.

Made with Flourish

Ugyan 2015-höz képest, amikor 24 százalék volt a veszélyeztetettek aránya, javult a helyzet uniós szinten, azonban 2019 után ismét növekedni kezdett az arányszám, vélhetően a koronavírus-járvánnyal együtt járó gazdasági krízis miatt. A pandémia azóta már enyhült, az ukrajnai invázió azonban újabb válságot hozott magával.

A magyar adatokat tekintve jó és rossz hírek egyaránt vannak. A statisztika alapján az elszegényedéssel fenyegetettek 2015-ös 30,6 százalékos arányához képest látványos javulás a tavalyi 19,4 százalék, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2016-tól kezdődően módszertant váltott a létminimum-vizsgálatoknál, ami egyes szakemberek szerint azt jelenti, hogy papíron kevesebb lett a szegény, a gyakorlatban viszont nem.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy Magyarország a visegrádi csoport tagjai közül továbbra is a legrosszabb helyen áll:

míg hazánkban a lakosság ötödét veszélyezteti az elszegényedés, addig Csehországban a tizedét. A V4-ek közül Szlovákiában mértek látványosabb romlást, ott egy év alatt 1,5 százalékponttal nőtt a kritikus helyzetben lévők aránya.

Made with Flourish

Az uniós statisztikában több tucatnyi életkori csoport is szerepel, mi ebből ötöt választottunk ki, hogy össze tudjuk hasonlítani a 2015 és 2021 közötti időszakot. Látható, hogy hét évvel ezelőtt a 16 év alattiak között volt a legmagasabb az elszegényedéssel veszélyeztetettek aránya, mintegy 40 százalék, és ugyan ez 2021-re lecsökkent 23,3 százalékra,

a többi korcsoporthoz viszonyítva még mindig a legfiatalabbak vannak a legkritikusabb helyzetben.

Ezzel együtt látványos romlás figyelhető meg a legidősebb korosztályban: míg 2018-ban a 65 év felettiek között volt a legalacsonyabb (14,9 százalék) a veszélyeztetettek aránya, addig 2021-re már 19,9 százalék lett, így azonos helyre került az 50–64 évesek és a 16–24 évesek között mérhető aránnyal. A legjobb helyzetben a 25 és 49 év közöttiek vannak, akik között hat év alatt közel húsz százalékkal csökkent a szegénység szélén állók aránya – igaz, ez a fejlődés 2018 óta megtorpant.

Made with Flourish

A nemek alapján közzétett csoportosításban egy trendforduló figyelhető meg. 2015-ben a nők között 31,2 volt a kritikus helyzetben lévők aránya, a férfiaknál pedig 30 százalék. Ezt követően mindkét csoportban folyamatos csökkenés volt tapasztalható és 2020-ra gyakorlatilag azonos lett az arány (19,3/19,4 százalék).

2021-ben a férfiak esetében további csökkenést mértek (18,7 százalék), a nőknél viszont növekedni kezdett a szegénység szélén állók aránya (20,1 százalék) és újra elérte a 2018-as szintet.

A változás ráadásul uniós trendekkel sem magyarázható: a 27 uniós tagállam átlagát tekintve a nők továbbra is kevésbé veszélyeztetettek, a férfiak helyzete pedig szinte változatlan.

Made with Flourish