Megnéztük, hogy 2010 óta hogyan alakultak a nettó átlagkeresetek, és az öregségi átlagnyugdíjak, mennyire voltak képesek lépést tartani a főleg az idén elszabadult élelmiszerár-növekedéssel. Először megnéztük külön a havi jövedelmek változását az Orbán-kormány 12,5 éve alatt meg az élelmiszer-inflációt, majd négy alapvető élelmiszer árát, végül pedig azt, hogy ezekből az élelmiszerekből mennyit lehetett vásárolni évről évre a nettó átlagkeresetből, illetve az öregségi nyugdíjból.
Az első ábrán az látszik, hogy a nettó átlagkeresetek dinamikusan növekedtek (júniusi a legfrissebb KSH-adat), és főleg 2016 után egyértelműen az élelmiszer-infláció feletti volt a növekedésük. Idén júniusban azonban a kereseteket lenyomta az élelmiszer-infláció. A nyugdíjemelés eleve inflációkövető, ezt nagyjából le is képezi a görbe, de idén júniusra az élelmiszer-inflációhoz képest jelentős lemaradásba került az átlagnyugdíj.
Mivel a kereseteknél még csak júniusi adat van, az élelmiszer-inflációt is csak júniusig néztük. Pedig júliusban az előző havinál is magasabbak volt az árak. A zsemle, a tojás, a fehér kenyér, és a februártól árstop alá került UHT-tej árát néztük meg az alapélelmiszerek közül. A tojás ára hullámzó volt 2010 óta, a zsemléé 2017-től fokozatosan emelkedett, ám 2022 közepére mindkettő kilőtt. A fehér kenyér árában is volt egy kis hullámzás, 2019-től pedig trendszerű emelkedés, az idei júniusi ár azonban ehhez képest is kiugró. Az UHT-tej kis ingadozásokat produkált 2010 óta, és az árstop ellenére is kicsivel magasabb volt a júniusi ára, mint a tavalyi átlag.
Ezután megnéztük, hogyan viszonyult a kiválasztott négy alapélelmiszer ára a nettó átlagkeresethez, és az öregségi nyugdíjhoz, magyarul hogy évről évre hányat lehetett venni belőlük a havi apanázsból.
Zsemléből 2019-ig évről évre több fért bele egy nettó átlagkeresetbe, a 2010-es 6979 helyett 2019-ben már 9784 zsemlére futotta volna, ha az egész jövedelmünket erre a péksüteményre költöttük volna. és már csak 7387 zsemlére futotta volna egy nettó átlagkeresetből. A tojásból kisebb visszaesésekkel 2012 óta futotta egyre többre az átlagkeresetből (3429-ről 6423-ra nőtt a megvásárolható tojásszám), de most júniusra szintén érezhető visszaesés következett, már csak 5537 tojásra lett volna elég az átlagfizetés.
Az átlagnyugdíjból eleinte ezer tojással kevesebbre futotta, mint az átlagbérből, aztán a különbség egyre nőtt 1500-ra, kétezerre, majd az utóbbi három évben már háromezerre. A zsemlénél hasonló volt a helyzet, eleinte 1800-zal futotta kevesebbre az időskori juttatásból, majd egyre nőtt a különbség, mígnem 2019-2020-ban már 4500 darab volt a különbség, most júniusban pedig kevesebb, mint feleannyi zsemle jönne ki az átlagnyugdíjból, mint az átlagkeresetből.
Fehér kenyérből az évek során 543-ról 792 kilóra emelkedett a megvásárolható mennyiség az átlagkeresetből, 2019-ig, utána szintén csökkent a kosár tartalma, most júniusra pedig a 2014-es szintre esett vissza, 588 kilóra. A nyugdíjakból eleinte 140-200 kilóval kevesebb kenyérre futotta, később felment a különbség 350-re is. 2022 júniusában pedig szintén kevesebb, mint feleannyi kenyeret lehetett volna venni a nyugdíjból, mint a keresetből.
Az UHT-tejnél nem volt trendszerű, érezhetően dinamikus emelkedés az elmúlt években, ráadásul idén februártól bekerült az árstopos élelmiszerek közé, így érthető, hogy nem torpant meg a trend, hogy az emelkedő keresetekből egyre több tejre futhatta az évek során.
De akárcsak a tojásnál, a tejnél sem lőtt ki a nyugdíjakból vehető mennyiség, így a nyugdíjas tejmutató erős lemaradásba került – a havi megvásárolható mennyiség különbsége 135-ről 656 literre emelkedett idén júniusra – az átlagkeresetből vásárolható tejmennyiséghez képest. Itt is igaz, hogy kevesebb, mint feleannyi tejet lehetne venni az átlagnyugdíjból, mint az átlagkeresetből. Nem is csoda ez, hiszen ha visszatekerünk az első ábrához, az átlagnyugdíj kevesebb, mint feleannyi mostanra, mint az átlagkereset, noha 2010-ben átlagosan még csak 35 százalékkal haladták meg a bérek a nyugdíjakat.
