Beszűkült az utóbbi években a tűzifapiac, a tűzifaigény – mondta a 24.hu-nak nemrégiben Szeverényi Tamás okleveles erdőmérnök, erdészeti szakértő, a Forest 7 Erdőmérnöki Kft. ügyvezetője. Ennek több oka volt szerinte: az enyhe telek, az energiahatékonysági beruházások (aki csak tehette, hőszigeteltette a házát), és olcsó volt a gáz.
Időközben megkaptuk a KSH-tól a lakossági tűzifa-felhasználás adatait a 2010 és 2020 közötti időszakra. Mint a Központi Statisztikai Hivatal megkeresésünkre írta, azért erről az intervallumról tudtak adatokat küldeni, mert a lakosság által felhasznált tűzifa mennyiségéről csak 2010-től állnak rendelkezésükre adatok, a háztartások költségvetését és életkörülményeit vizsgáló adatfelvétel részeként.
Mint az ábrán látszik, 2016-ig folyamatosan és dinamikusan emelkedett a lakossági tűzifa-felhasználás, összességében több mint 1,6 szorosára. 2017-ben azonban erősen befékezett, és 2020-ra alig lett több egy kicsivel, mint a 2016-os csúcsév 70 százaléka.
Azóta azonban változott a helyzet: az Agrárminisztérium augusztus eleji közleményében azt írta, a tűzifa iránti kereslet 2021 óta emelkedik. Az erdészeti szakértő hozzátette: a vásárlás élénkülését hozta az orosz–ukrán háború is, mivel sokan kezdtek el a gáz helyett alternatív forrást, például tűzifát keresni. A nyáron bejelentett gázáremelés pedig valóságos robbanást okozott a tűzifapiacon, a kereslet az egekbe szökött.
A kereslet esése mellett is jelentősen drágult a tűzifa
A rezsicsökkentést 2013 januárjától vezette be a kormány a lakossági fogyasztóknak, de csak az áramra, a gázra és a távhőre. Így azok, akik fával, szénnel fűtenek (jellemzően a szegényebb háztartások), nem kerültek be a rezsicsökkentés alá. Igaz, a rezsicsökkentés sem mindig jelentett előnyt, hiszen voltak olyan évek, amikor a piaci ár alacsonyabb volt, mint a rezsicsökkentett. De az elmúlt időszakban (egészen augusztus 1-jéig) a rezsicsökkentés mindenkinek megtakarítást jelentett, aki gázt vagy áramot használt, illetve távfűtése volt.
Mindez nem jelentkezett a szénnel, fával fűtőknél. Ez látszik a brikett árán, amely majdnem kétszeresére drágult a KSH adatai szerint 2010 óta. Akkor még egy mázsa átlagban 5420 forintba került, idén júliusban viszont már 10 500 forint fölé kúszott az ár.
A tűzifánál hasonló a helyzet, és az árak növekedését a kereslet 2017-es beszakadása sem állította meg, amint az az ábrán is látszik.
2010-ben egy mázsa, egységes fűrészelt tűzifa átlagban 2530 forintba került a KSH adatai szerint, idén júliusban viszont ennek majdnem a dupláját, 5010 forintot kellett érte leszurkolni. Már ha lehetett kapni.
Tegyük mellé, hogy 2010-ben egy köbméter vezetékes gáz átlagban 115 forintba került, jelenleg (2015 óta) 101 forint. A 10 kilowattóra, nappali általános villamos energia átlagára pedig a 12 évvel ezelőtti 466 forint helyett (szintén 2015 óta) 366 forint lett. Ebben történt augusztus 1-jétől változás azáltal, hogy átlagfogyasztás felett az áramnál a rezsicsökkentett árhoz képest dupla árat kell fizetni, a gáznál pedig hétszereset.
