Az EU-tagállamok kormányai számos intézkedést hoztak az energiaárak emelkedésének enyhítésére. Az intézkedések három csoportba sorolhatók – írja egy friss tanulmányra hivatkozva az Azénpénzem.hu. A tanulmányt a több mint 1600 vezető közgazdászt magába foglaló nemzetközi hálózatot működtető, független, nonprofit CEPR gazdaságpolitikai kutatóközpont szakpolitikai portálja (VoxEU-org) közölte.
- Az árpolitika közvetlenül a háztartások és cégek által fizetett végső energiaárat igyekszik befolyásolni.
Idetartozik a közvetett adók (beleértve az energia jövedéki adóját) vagy az illetékek, a támogatások, a közvetlen beavatkozások az árképzésbe és a szociális tarifák csökkentése. Ennek végrehajtása a legegyszerűbb. Hátrány azonban, hogy ezzel a módszerrel csökkentik az energiaárak hatását a keresletre, így kevésbé ösztönöz az energiahatékonyság növelésére vagy az alternatív energiaforrásokra való átállásra.
- A jövedelempolitikák a fogyasztóknak fizetett pénzbeli ellentételezés valamilyen formáját jelentik.
Lehet a támogatás készpénzben vagy természetben (például energiautalvány). Megmarad az energiatakarékosságra ösztönzés, a támogatások könnyebben célozhatók. A végrehajtás azonban nehezebb lehet, például a rászorultság vizsgálata miatt. Előny viszont, hogy a támogatások könnyebben meg is szüntethetők, ha az energiaárak stabilizálódnak, így elkerülhető, hogy ezek a politikák túléljék céljukat.
- Az egyéb intézkedések közé tartozik a cégek támogatása, különösen az energiaintenzív iparágaké, valamint a bevételnövelő intézkedések (ideértve különösen a váratlan nyereségre kivetett adókat).
Az eddig bejelentett intézkedések többségét az árpolitikai intézkedések teszik ki, túlnyomórészt a közvetett adók csökkentésének formájában. A hatás kevesebb mint egyharmada tulajdonítható jövedelempolitikának.
A piaci beavatkozás eszközével csak Magyarország, Bulgária, Csehország és Ciprus élt, de mindenki másképp. Bulgária állami támogatást nyújt az egyéni fogyasztók számára az üzemanyag, a gázolaj, a metán és a propán-bután, a fűtés és meleg víz kifizetéséhez, egy évre 20 százalékról 9 százalékra csökkentette a végfelhasználói vagy háztartási földgáz áfáját, valamint eltörölték a villamos energia, a földgáz és a metán jövedéki adóját.
Csehország és Ciprus azok közé tartozik, ahol a kedvezmények a GDP arányában viszonylag kis mértékben terhelik a költségvetést. Mindenesetre az előbbiben eltörölték az útadót és csökkentették az üzemanyagadót. Cipruson pedig, ahol eddig is az egyik legalacsonyabb volt a benzin jövedéki adója az EU-ban, szintén csökkentették a benzin és a gázolaj adóját, és meghosszabbították a villanyszámlák kedvezményes áfájának időszakát.
A magyarországi intézkedések minden szempontból egyediek – a kormány nem egyszerűen beavatkozott a piaci folyamatokba. Lépéseinek hatása a GDP-re vetített 1,2 százalékkal az EU-ban a legmagasabbak közé tartozna. Noha némi segítséghez juthatnak kisvállalkozások, a benzinársapka bevezetésekor támogatás helyett éppenséggel a forgalmazókra terhelték az így keletkező veszteséget, vészhelyzetbe sodorva több száz hálózatfüggetlen benzinkutat.
