– Éppen akkor érkezett az új adóteher, amikor inkább elismerést vártunk volna el azért, hogy két éven keresztül Európa leghosszabb és legnagyvonalúbb moratóriumát tartottuk fenn, és a kamatstop keretében átmenetileg átvállaltuk az adósok megnövekedett adósságszolgálati terhét – mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank vezetője a portfolio.hu-nak adott interjújában, aki rendkívül frusztrálónak nevezte az új adóterhet. Úgy fogalmazott: „ez egy intő jel, hiszen felveti azt a kérdést, mindenki pontosan érti-e, mekkora érték Magyarország számára, hogy egy stabil és likvid bankszektorral rendelkezik”.
„Az extraprofit kifejezést annál is inkább méltánytalannak gondolom, hogy az OTP, az Erste, a Raiffeisen árfolyama, vagy éppen a forint árfolyama sem itt tartana, ha az aktuális gazdasági körülmények – így a közeli háború hatásai – nem jelentenének fokozott nehézségeket minden piaci, társadalmi szereplő számára. A bankszektor 40-50 ezer alkalmazottja nem extraprofitot, hanem évtizedes távon kicsivel infláció feletti nyereséget termel a napi munkájával. Ráadásul a digitális robbanás időszakát éljük. Ha egy bank versenyben akar maradni, akkor a megtermelt profit meghatározó részét a fejlesztésekbe, innovációba kell visszaforgatnia” – érvelt Jelasity.
Amikor rákérdeztek, hogy miért kellett nyolc napot várni a minden idők legnagyobb banki adóterhét jelentő „extraprofitadó” bejelentése után, hogy reagáljon a Bankszövetség, azt felelte, hogy az elmúlt évek teljesítménye alapján mást vártak.
Szóba került a június 30-án lejáró kamatstop is. Ha azt a korábbi megállapodást felülírva meghosszabbítják, akkor az éves szinten további 100 milliárd forintjába kerül a bankszektornak a bankvezér szerint.
– Senkinek nem jó, ha a piaci működésébe, a magánjogi szerződésekbe az állam különleges intézkedéssel beavatkozik. A kamatstop változtatás nélküli folytatásával szemben ezért a Magyar Bankszövetségnek a közelmúltban volt két konstruktív javaslata. A kamatstoppal érintett ügyfelek többsége egykori devizahiteles, akiket az állam több alkalommal már megsegített, a hitelüket szűkített kamatfelár mellett forintosították, a csökkenő kamatkörnyezetben pedig egyre alacsonyabb törlesztőrészletet fizettek – mondta a Bankszövetség vezetője.
Az egyik javaslat az, hogy maximum 20 százalékkal emelkedhessenek a törlesztőrészletek a most kamatstopban lévő ügyfelek számára 2022 második felében, ami a jövedelmek növekedését figyelembe véve az adatok azt mutatják, hogy ez kigazdálkodható.
A másik javaslat szerint fennmaradna a piaci és a rögzített kamat közötti kezdeti 2 százalékpontos különbség a mostani mintegy 5 százalékponttal szemben, vagyis például, ha piacon 8 százalék a BUBOR, akkor ehelyett egy 6 százalékos BUBOR-hoz kötnénk az ügyfelek kamatait. Majd 2022 év végén a piaci szinthez lehetne felzárkózni – magyarázta Jelasity, aki szerint a kormány ezekre még nem reagált.
