Bár egyelőre úgy tűnik, a háború ellenére sem maradunk gáz nélkül, azzal mégsem árt tisztában lenni, hogy a megszokott gázfűtéshez képest elérhető alternatívákkal mennyibe kerülhet a fűtés. Szakértővel néztük meg, mennyiből jöhet ki egy „átlagos” 100 négyzetméteres ház kifűtése, különböző fűtési módokkal. A kérdésre már csak azért sem egyszerű feladat válaszolni, mert fűtési szempontból nincs olyan, hogy „átlagos” ház. Minden ház más, így a mennyibe kerül kérdésre sincs standard válasz, ám hasznos támpontokat tudunk adni.
Számos tényezőtől függ, mennyi lesz a rezsi
A rezsiköltséget leginkább az határozza meg, mekkora a ház, és mikor épült, mert ebből feltételezhető, hogy milyen technológiát alkalmaztak – mondta megkeresésünkre Szemán Róbert épületgépész-mérnök, a Víz, Gáz, Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika szaklap főszerkesztője. Számos olyan év volt például az elmúlt bő 140 esztendőben, amikor egy-egy nagyobb ugrás történt az építési technikákban – emiatt az épületszerkezetek jelentősen eltérhetnek egymástól.
Ami a fűtés szempontjából lényeges, hogy összességében egyre energiatakarékosabbak lettek a falszerkezetek. Mára egy „átlagos” új 100 négyzetméteres háznak már olyan kicsi a hőigénye, hogy nagyon könnyen ki lehet fűteni. Tulajdonképpen már nem is a téli fűtés a legnagyobb gond ezeknél, hanem nyáron a hűtés, a hőtermelő berendezések (hűtő, tévé, laptop, lakók) hőjének elvonása – tette hozzá.
Hogy mégis legyen egy „átlagházunk”, egy körülbelül negyven éve megépült 100 négyzetméteres házból indultunk ki, amit nem szigeteltek, nem korszerűsítettek, amelyben nem cseréltek ablakot, és azt feltételeztük, hogy még gázkonvektoros fűtés van, amivel az egész ingatlant fűtik.
Ehhez jön még a meleg víz előteremtése, amire egész évben szükség van.
A legtöbben a 22 fokos szobahőmérsékletet tartják ideálisnak – ezzel kalkuláltunk mi is. Persze az sem mindegy, hogy valaki megelégszik-e az ajánlott 20 fokkal, esetleg 24 fokban szeret lenni, hogy egész nap megy-e a fűtés, vagy napközben csak temperálnak. Ökölszabály szerint
A meleg víznél pedig nem mindegy, hányszor mosogatunk, hogy fürdünk-e, vagy zuhanyozunk.
A gázkazánok közül a kondenzációs kazánokkal a legalacsonyabb a fűtési költség. (Egy ideje már csak ilyet lehet forgalmazni.)
Mindenképpen jó beruházás lehet a szakember szerint egy ilyen rekonstrukció, ami jelenleg 1-1,5 millió forintba kerülhet, a speciális kéménnyel együtt. Érdemes még a szabályozást is átgondolni, mert a leggyorsabban, legkisebb befektetéssel a legnagyobb megtakarítást azzal lehet elérni, ha termosztátot vagy időjárásfüggő hőszabályozást szerelnek fel.
Ha lecseréljük, vagy kiegészítjük a gázfűtést
Ha ugyanezt a házat (nem rezsicsökkentett) fával vagy szénnel fűtik, az sem olcsóbb a gázfűtésnél, kivéve, ha valakinek rendelkezésre áll a fa, és nem kell azt megvennie. De nézzük akkor a tűzifát, ha vásárolnunk kell. Tételezzük föl, hogy a példaként vett 100 négyzetméteres ingatlanunk elavult, 50 százalékos tüzeléstechnikai hatásfokú, vegyes tüzelésű kazánnal van felszerelve, radiátoros hőleadókkal. Tűzifa alatt száraz, 20 százalék alatti nedvességtartalmú hasított keményfát értünk. Ebből nagyjából 10 köbméterre (80 mázsa) lesz szükségünk fűtési szezononként.
- Ennek ára (hasogatva, leszállítva) körülbelül 400-450 ezer forint.
- Ha ugyanezt a kazánt mondjuk ledvicei diószénnel (55 mázsa) tápláljuk, 380-420 ezer forintunkba kerül majd a tüzelőanyag.
A szakértő szerint vidéken reneszánszát éli, hogy szilárd tüzelésű kazánokat szereltetnek be, és időnként, kiegészítésként – például a fűtési szezon elején és végén – fával tüzelnek, vagy nagy hidegben ráerősítenek a gázfűtés mellett azzal, hogy begyújtanak fával. Ez főleg akkor lehet kedvező kiegészítő lehetőség, ha a fa legalább egy része rendelkezésre áll.
A gázos és a szilárd tüzelésű kazánt össze is lehet építeni, de ehhez mindenképpen szükség van szakemberre, nehogy kazánrobbanás legyen a szilárd tüzelésű részben. Ez ugyanis komoly veszély, Magyarországon sok kazánrobbanás van – tette hozzá Szemán Róbert. Persze honnan tudnánk laikusként, hogy ki a jó szakember? Gázkészüléknél kötelező a meó a beüzemelés előtt, szilárd tüzelésnél azonban nem. Általános tanács, hogy mielőtt kifizetnénk egy szilárd tüzelési kazán beüzemelését, ellenőriztessük az elvégzett munkát egy épületgépésszel vagy energetikussal. A szakember jó megoldásnak tartja még pelletkályhával kiegészíteni a fűtést, bár a rezsicsökkentett gázzal költségben ez sem fog tudni versenyezni.
Az elektromos fűtések közül az elektromos kazánt, infrafűtést, fűtőfóliát 100 négyzetméteres házhoz nem ajánlja a szakértő, mert gazdaságtalannak tartja. A gázfűtés háromszorosa is lehet ezekkel a fűtési módokkal a költség.
Ilyen méretű ingatlannál szerinte ezek az elektromos fűtések nem jelentenek alternatívát, inkább nagyon kicsi, jól szigetelt lakásoknál vagy nyaralókban, ahol egyszer-egyszer kell csak fűteni, nem folyamatosan.
Darabonként 200-300 ezer forinttól elérhető – egy 100 négyzetméteres ingatlannál 800-900 ezer forint lehet a költsége. De mielőtt belevágnánk, meg kell nézni a ház elektromos teljesítményét, mert lehet, hogy kapacitásbővítésre lesz szükség.
A legköltségkímélőbb fűtés a hőszivattyús lehet
Működtetési szempontból a leginkább költségkímélő, a kondenzációs gázkazánosnál jóval olcsóbb fűtést hőszivattyúval lehet elérni – a szakértő szerint egyre többen érdeklődnek is iránta. Telepítéséhez jól jöhet a zöld hitel (új lakásokhoz), illetve régebbiekhez a lakásfelújítási támogatás 3 millió forintja, ami mellé 3 millió forintnyi támogatott hitel is felvehető.
Fontos tudni, hogy ez nem csatlakoztatható a meglévő radiátoros fűtési rendszerhez, hanem csak alacsony hőmérsékletű hőleadó rendszerrel működik, cserébe viszont a nyári hűtési igényt is kielégíti. Új vagy nagyon jól hőszigetelt épületekhez ajánlják.
El kell dönteni azt is, hogy levegős hőszivattyút alkalmazunk-e, vagy pedig talajszondást. Előbbi telepítése olcsóbb, de üzemeltetése drágább. A talajszondás hőszivattyúval a fűtés költsége fele annyiba sem kerül, mintha gázzal fűtenénk. Persze mindez a körülményektől, a geotermikus viszonyoktól is függ, nem mindegy, hogy milyen a talaj, elég magasan van-e a talajvíz.
Egy 100 négyzetméteres házhoz azonban a szakértő szerint nem éri meg talajszondás hőszivattyút telepíteni, csak nagyobb ingatlanhoz. Egy 200-250 négyzetméteres háznál a geológiai viszonyoktól függően akár 3-4 szondával meg lehet oldani a fűtést, sőt nyáron a passzív, energiabefektetés nélküli hűtést is. A telepítés költsége szondánként 450 ezer forint lehet az adottságok függvényében. A talajszondás hőszivattyút használják nagyobb irodaházaknál is, a mélygarázs alá befúrva, fűtésre és hűtésre is, de például az új Néprajzi Múzeumban is talajszondás hőszivattyúval oldották meg a hűtés-fűtést.
Kérdeztük azt is, vajon mennyivel olcsóbb most nekünk a rezsicsökkentett gáz ahhoz képest, mintha piaci árat kellene fizetnünk. Pontos hazai szerződési adatok nem ismertek, de a máshol látott drágulás alapján úgy becsülte a szakértő, hogy
Vagyis a 100 négyzetméteres házat nem 30-60 ezer forintból fűtenénk ki, hanem 90-180, vagy 120-240 ezer forintból. De ne felejtsük el, hogy ha nincs rezsicsökkentés, az áram ára is megemelkedik. Így a hőszivattyús és a gáztüzelésű fűtési módok költsége közötti arány nem változik érdemben a jelenlegi állapothoz képest.
