Július 1-jén lép hatályba az extraprofit-különadóról szóló rendelet, amit a pünkösdi hosszú hétvégén hirdetett ki a kormány. A kabinet az ukrán háború gazdasági hatásaival magyarázza a költségvetési kiigazításokat, ám erre a Népszava szerint valójában az év eleji mintegy 2000 milliárdos választási osztogatás miatt van szükség. Emlékeztetnek rá, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a hétvégén az állami rádióban arról beszélt, a cégeknél keletkező extraprofit megadóztatásával igazítja ki a költségvetést a kormány. A miniszter azt is mondta, hogy ha érintett cégek az adót megpróbálják a lakosságra hárítani „gyorsan és keményen fellép”.
A lap szerint azonban a kihirdetett adók többsége valójában nem is a profitot, pláne nem a nem is létező extraprofitot, hanem a cégek bevételeit adóztatja. Több adónemnél pedig gyakorlatilag fogyasztási adót vetnek ki, amit szinte egy az egyben át fognak hárítani a cégek a lakosságra. Úgy vélik továbbá, hogy az extra sarcok az inflációt is tovább gerjesztik majd, ami véső soron szintén a lakossági megszorítás egyik eszköze.
Megjegyzik,
A lap szerint gyakorlatilag fogyasztási adóként működik például a bankokra kivetett a plusz tranzakciós adó, amit formálisan ugyan a pénzintézetek fizetnek, de a teher könnyen az ügyfeleknél köthet ki, emelt díjak formájában. A bankoknál sem a profit, hanem a kamatbevétel arányában vonja el a kormány a sarcot: 2022-ben a nettó árbevétel 10, 2023-ben pedig a 8 százalékát – derül ki a rendeletből. Ebből a forrásból 250 milliárd forint adóbevételt remél a kormány.
Ahogy ők látják, egyedül a Mol esetében beszélhetünk extraprofitadóról, az állam a olcsó „véres” orosz olaj és a világpiaci olaj árkülönbözetének 25 százalékát vonja el – vagyis a profit csekély részét, a nagyobb része marad a Molnál, ugyanis az olajcég ezen az árrésen nyert nyeréségből finanszírozza a 480 forintos lakossági benzináron keletkező veszteségét.
Az energiaszektortól 300 milliárdot vár a kormány, de a Mol-adón felül megadóztatja a zöldenergiát termelő cégeket, illetve jelentősen emeli a bányajáradékot is, így jön össze a szektor 300 milliárdos éves plusz adója.
Borítékolják, hogy:
- szinte egy az egyben háríthatják majd az utasokra a légitársaságok a 3900, illetve 9750 forintos repülőjárat-adót,
- a biztosítási pótadó a biztosítási díjak emeléséhez vezethet.
- A kiskereskedelmi adó is abba a kategóriába tartozik, ahol a különadót végül a vásárlók fogják megfizetni, hiszen ezt egyszerű áremeléssel tovább lehet hárítani.
- A távközlési cégeknél is hasonló a helyzet, akárcsak gyógyszergyártóknál, amelyek szintén árbevétel után adóznak.
Az Orbán-kormány döntött a közvetlenül a lakosság által fizetett adók emeléséről is: emelkedik a jövedéki adó, de nemcsak a korábban behangozott dohány- és alkoholtermékeknél, hanem egyes energiahordozóknál is. Így magasabb jövedéki adót kell fizetni júliustól a fűtőolajra, hidrogén és LOG-gázokra, amelyeket járműhajtásra használnak, valamint a szénre is. Ezeknél a jövedéki adó azonnal beépül a fogyasztói árakba. Emelkedik a népegészségügyi termékadó, azaz a csipszadó mértéke is, így áremelések várhatóak az üdítő és energiaitaloknál, a snackeknél és az ízesített söröknél is.
