A koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború miatt számos alapanyag beszerzése vált nehézkessé. Az élelmiszeripari alapanyagok közül leginkább a napraforgómaggal és az abból nyert napraforgóolajjal lehet probléma. Ezek enyhítésére speciális szabályok léptek életbe, melyek a gyártókat segítik abban, hogy a nehezen beszerezhető, vagy hiánycikké váló alapanyagokat más összetevőkkel helyettesíthessék. A változtatást Bognár Lajos országos főállatorvos jelentette be nemrégiben, a részletek pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján érhetők el.
Fogyasztói oldalról közelítve arról már írtunk, hogy a repceolaj egészséges, fogyasztását ajánlja a dietetikus.
Most a gyártókat kérdeztük, vajon észre fogjuk-e venni, ha a kedvenc chipsünket vagy majonézünket nem napraforgó-étolajjal, hanem repceolajjal készítik el.
A hazai élelmiszeripar eddig is használt repcét, de csak kis mennyiségben. Most viszont könnyebben lehet helyettesíteni egy összetevőt – például ha ideiglenes jelleggel a napraforgóolajat repceolajjal váltják fel –, és nem kell teljesen új csomagolást készíttetni.
A fogyasztó mindenek előtt
Az élelmiszergyártók elsődlegesen a fogyasztók biztonságát és termékeik garantált élvezeti értékeit (íz, illat, állag stb.) tartják szem előtt, ezért bármilyen helyettesítés csakis alapos előkészítés után hajtható végre. Ehhez szükség lehet egyebek mellett
- receptmódosításra,
- új beszállítók auditálására,
- az új alapanyagok mindenre kiterjedő ellenőrzésére,
- a termelésben használt gépek átállítására,
- tárolási tesztekre
– sorolta a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója. Vörös Attila hozzátette, az élelmiszeripar számos olyan összetett élelmiszert állít elő, amelyekben a napraforgóolaj összetevőként szerepel, például margarint, majonézt, kekszeket, ostyákat, édes- és sütőipari termékeket, konzerveket stb. A helyettesítést megelőzően a technológusok sokat dolgoznak azon, hogy érzékszervi eltérést ne lehessen érezni, ezért úgy véli,
Az édességgyártás számos területén szükség van étolajra, vagy a termék összetevőjeként, vagy a gyártásához (például sütőlap kenéséhez), de hogy hol és mennyire, az termékcsoportfüggő – magyarázta a 24.hu-nak a Magyar Édességgyártók Szövetségének titkára, Intődy Gábor. Az olajban sütött chipseknél, kekszeknél meghatározók a növényi olajok azzal együtt, hogy terjednek az olajmentes sütési eljárások is.
Az is termék-, illetve technológiafüggő, hogy mennyire váltható ki könnyen mással egy összevető, például a napraforgóolaj repceolajjal. Általában ez sokkal könnyebb, mintha szilárd halmazállapotú növényi zsírt kell kiváltani folyékonyra vagy fordítva. És például a chipsnél szinte mindegy, hogy napraforgó- vagy repceolajban sütik ki, miközben akadnak olyan termékek is, amelyeknél nem ilyen egyszerű a helyettesítés. Intődy Gábor is megerősítette, a termelőknek az az érdekük, hogy a fogyasztók ne érezzenek eltérést a korábban megszokott termékekhez képest, és maximálisan erre is fognak törekedni.
A Nébih honlapján látható, hogy a Szegedi Paprika Zrt. már számos konzervénél élt a helyettesítés lehetőségével, igaz, ők sertészsírt használnak a napraforgó-étolaj helyett. Hogy jó ötlet-e a napraforgóolajat zsírral leváltani, arról szintén írtunk.
Biztosítani kell a folyamatos termelést
Magyarország alapvetően önellátó napraforgóból. Viszont, mint Vörös Attila elmondta, az orosz–ukrán háború miatt jelentős mennyiségű napraforgó esett ki a világpiacról, így az uniós piacról is. Emiatt a hiány miatt felértékelődtek a már meglévő készletek, az élelmiszergyártók igyekeznek betárazni, hogy hosszú távra biztosítsák a folyamatos termelést. Ezzel párhuzamosan piaci átrendeződés indult meg, valamint jelentős áremelkedés következett be, mivel nagy a verseny az alapanyagként használt napraforgóért, napraforgóolajért.
A fentiekből következően az élelmiszergyártók már nem feltétlenül tudják beszerezni a folyamatos gyártáshoz szükséges napraforgóolajat. Ma már egyébként a napraforgót és a repcét is egyaránt nehéz beszerezniük. Tovább nehezíti a gyártók számára a beszerzéseket, hogy nem nagyon látnak előre, megszűnt az a fajta tervezhetőség és kiszámíthatóság, ami korábban jellemezte a piacokat. Egy rendkívüli, többszörösen nehezített helyzetben igyekeznek most navigálni.
Az élelmiszeriparban általánosak a logisztikai problémák, a szűk szállítási kapacitás. Nem feltétlenül van hiány, csak nem úgy érkeznek az alapanyagok, a segédanyagok és a csomagolóanyagok, ahogy a gyártóknak arra szükségük lenne. „Ezért is fontos, hogy kialakuljon az alapanyag-helyettesítés, az ezzel kapcsolatos technológiaváltás minden szempontot kielégítő gyakorlata, és ezzel rugalmasan lehessen biztosítani a gyártás folyamatosságát” – fejtette ki Intődy Gábor.
Könnyítést kaptak a címkézésnél
Az élelmiszeriparban minden összetevőt fel kell tüntetni a termékeken – ez az elvárás megmaradt, de a helyettesítés kapcsán a gyártók átmeneti könnyítést kaptak. Ez mindkét nyilatkozó szerint sokat segít a rendkívüli helyzet kibekkelésében.
A megszólalók szerint könnyebbség, hogy nem kell a teljes csomagolást lecserélni egyetlen összetevő helyettesítése miatt. Ez azért is jelent segítséget, mert a csomagolóanyagok beszerzése is rendkívül meghosszabbodott, illetve megdrágult a Covid utáni, az ellátási láncban tapasztalt zavarok következtében. Ráadásul, ha most minden érintett egyszerre akarna váltani új csomagolóanyagra, több hónapos átállási idők lennének. A már legyártott csomagolóanyagok használata környezeti szempontból is előnyösebb – tette hozzá Vörös Attila.
Megbirkóznak vele
A FÉSZ szerint potenciálisan több gyártó is átállhat a közeljövőben részben vagy egészben repcére vagy más olyan olajra, ami elérhető, és amelyet be tudnak illeszteni a termelési rendszerükbe. A fő szempont továbbra is az lesz, hogy a fogyasztókat a megszokott minőségű és élvezeti értékű élelmiszerekkel tudják kiszolgálni.
Ha most vége lenne a háborúnak, akkor is kérdés, mikortól állhat helyre az ukrán export. Mivel a mezőgazdaság szezonálisan működik, a természet időbeosztását ki kell várni – a napraforgót tavasszal kellett elvetni és ősszel lehet learatni, a repcét ősszel kellett elvetni, nyár elején lehet aratni. Nem lehet tehát gyors cseréket végrehajtani.
Nem kizárt, hogy hosszabb ideig sem áll helyre a megszokott ellátási lánc, de az élelmiszergyártóknak akkor is működniük kell. Vörös Attila úgy véli, könnyen előfordulhat, hogy a jövőben az aktuális elérhetőség függvényében különböző – de alapvető étrendi és technológiai tulajdonságaikban hasonló – növényi olajok keverékét használják majd a gyártók a termékek előállításához.
A Covid alatt már láttuk, hogy váratlan események felboríthatják az ellátási láncokat, de az elmúlt két évben minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a magyar élelmiszeripar meg tud birkózni a nem várt helyzetekkel, és folyamatosan biztosítani tudja a lakosság számára a megszokott minőségű, biztonságos és ízletes választékot. Ez most is így lesz
– állítja Vörös Attila.
