A jelenlegi súlyos aszály miatt országszerte 5 tonna alatti búzahozamokra számítanak a termelők hektáronként, ami körülbelül egy tonnával lehet kevesebb a tavalyi átlagnál. Ennek oka, hogy most hozzávetőleg 220-250 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről. A tonnánkénti búzaár (a tavaly júniusi 60-65 ezer forintos indulóárhoz képest) 140 ezer forintnál jár, ami szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a malom- és a sütőipar szereplőit. Mindeközben az energiaárak terén is elszabadult a pokol: a Hajdúgabona Zrt. éves villanyszámlája a tavalyi 250 millió forintról 900 millió forintra nőtt, a Hajdúsági Sütődék Zrt. pedig 5 és félszer akkora gázszámlát fizet most, mint néhány hónappal ezelőtt. A cégvezetők egyetértenek abban, hogy aki nem tudja ezeket a pluszköltségeket minél gyorsabban elismertetni az áraiban, az bizony pillanatok alatt tönkremegy.
Tovagyűrűző hatások(k)
Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a Debreceni Egyetem búzatermesztési konferenciáján a napokban elmondta, hogy ma egy kiló búza ára 140 forint, ebből dolgozik a malomipar. Ez a lisztnél (minden járulékos költséget számba véve) azt jelenti, hogy hozzávetőleg 230 forintos kilónkénti átadási ár fog hozzá tartozni. Ha ezt az árréssel és az áfával megnöveljük, akkor Az elnök-vezérigazgató hozzátette: Ennek hatása tovagyűrűzik a malomipartól a sütőiparig a teljes vertikumon, de hogy az áremelést mennyire tudják majd érvényesíteni a piaci szereplők a fogyasztói árakban, az csak később derül ki.
Elszabadult költségek
Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütődék Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy megállíthatatlannak tűnő folyamat zajlik, immár háromnegyed éve.
- Szeptember eleje óta a liszt ára gyakorlatilag megduplázódott,
- november óta a gáz ára 5 és félszeresére nőtt nálunk,
- az áram ára pedig január óta megháromszorozódott.
Egymást érik a költségnövekedések több hullámban, nagy ütemben. Az energiapiaci történések mellett a drágulás másik oka az alapanyagok piacán keresendő; a hírek szerint a következő egy-másfél hónapban további 30-40 százalékos áremelkedés lesz a gabona- és a lisztpiacon. A harmadik ok pedig a gazdák, a gabonatermesztők hozzáállásában keresendő; az a gazda, aki nem hibázta el az eladásait, bizony 4-5-szörös extraprofitot zsebel be idén a tavalyi terménye után. Hatalmas aránytalanságok alakultak ki, melyektől leginkább az értéklánc két középső szereplője ( a malom- és a sütőipar) szenved. Lassan annyiért vagyunk kénytelenek átadni a termékeinket a kereskedelemnek, mint amennyi egy éve a fogyasztói áruk volt – tette hozzá.
