Fél éve tart az üzemanyagártsop – tavaly november közepe óta maximum 480 forintért adhatják a 95-ös benzint és a gázolajat a kutakon, ami miatt a literenkénti 20 forintos kompenzáció mellett is veszteséges az üzemanyagtöltő-állomások működése.
Idén február elseje óta pedig hét élelmiszer árát is befagyasztotta a kormány.
Az Országggyűlés Gazdasági bizottságának meghallgatásán Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt azt mondta az árstopokról, hogy az állami beavatkozások a családokat védik.
Igenis, ezt meg lehet tenni. Rá lehet hárítani azon cégekre, amelyek eközben extraprofitra tesznek szert.
A bizottsági meghallgatás után az RTL Híradója megkérdezte a miniszterjelöltet, szerinte kik tesznek szert extraprofitra az árbefagyasztás alatt.
Nagy Márton azt válaszolta, például a nagy élelmiszer-kereslet miatt több ember vásárol jelen pillanatban élelmiszert, ebből adódóan több az élelmiszer-kereskedők profitja. Meg kell nézni szerinte, a kiskereskedelemben kik azok, akik nyertek abból, hogy sokkal nagyobbak lettek a volumenek. (Azaz hogy többet vásároltunk.)
Az üzemanyag- és élelmiszerárstop, illetve kamatstop mai tudásunk szerint július elsejéig marad a kormány döntése alapján. Nagy Mártont arról is kérdezte az RTL Híradó, lesz-e folytatás. Azt mondta, vizsgálják, hogy a Mol, a kereskedők, illetve a bankok ki tudják-e gazdálkodni a hosszabbítást. De szerinte hosszabbítás lesz.
Addig, amíg az infláció ilyen magas, és nem kezd el csökkenni, nincs semmi ok arra, hogy az árstopokat kiengedjük
– mondta. Nagy Márton úgy számol, leghamarabb jövő év végére szoríthatják vissza 3 százalék közelébe az inflációt.
