Beláthatatlan következményekkel járna, ha hirtelen leállna az orosz gázszállítás
– mondta Szemán Róbert épületgépész-mérnök, a Víz, Gáz, Fűtéstechnika szaklap főszerkesztője, akit azután kerestünk meg, hogy a Gazprom felfüggesztette a Bulgária és Lengyelország felé irányuló gázszállításait a rubelben történő kifizetések elmaradása miatt. Bár Magyarország továbbra is az elvárt módon fizet az orosz gázért, ezért a kormány nem számít hasonló lépésre, és belátható időn belül egyébként is lehetetlennek tartja az orosz energiafüggőségtől való szabadulást, a szakember kijelentése azért is indokolt, mert az alternatív gázbeszerzés nem megoldott.
A magyarországi gáztartalék jelenleg európai viszonylatban is rendkívül alacsony. A kereskedelmi tárolóink május 1-jei adatok szerint csupán 9,29 százalékos töltöttségi szinten állnak, a szőregi stratégiai készletnek pedig több mint a harmada elfogyott a télen úgy, hogy nem tapasztaltunk ellátási zavart. Az együttes töltöttség a tárolói kapacitások mintegy 20 százalékát teszi ki. Mennyiségét tekintve körülbelül 1,3 milliárd köbméter letárolt földgázunk van, miközben egy évben elfogyasztunk 9 milliárd köbmétert. Ha tehát elzárják az oroszok a gázcsapot, nem sok időnk lesz átváltani valamiféle alternatív megoldásra, amellyel tudunk fűteni, főzni, meleg vizet előállítani.
Fenekestül fordulna fel az életünk gáz nélkül
Ráadásul ha nem lesz gáz, akkor jó eséllyel nem lesz áram sem – hívta fel a figyelmet Szemán Róbert. Kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy ha nincs gáz, akkor álljunk át valamilyen elektromos megoldásra, vegyük elő a villanyradiátort, rezsót, ha nincs, vegyük meg, dugjuk be a konnektorba, és probléma megoldva. Azonban ha mindenki így tesz, akkor annyira megemelkedhet ugrásszerűen az áramfogyasztás, hogy nagy valószínűséggel összeomlik a villamosenergia-szolgáltatás, mert a trafóhálózat és a kábelrendszer feltehetőleg nem bírná a terhelést. És ha nem lesz áram sem, akkor nemcsak fűtés nem lesz, hanem semmi más nem fog működni, amihez konnektor kell.
Innen nézve tehát önámítás azt hinni, hogyha most veszünk néhány villanyradiátort, vagy telepítünk egy elektromos fűtési rendszert, akkor megmenekültünk, ha nem lesz gáz.
Ha hirtelen kell lépni
Azonnali megoldásként családi házakban szóba jöhet a szilárd tüzelés, ha van kémény: kályhát lehet beállítani, szénnel vagy fával tüzelni. A szilárd tüzelésű kazán viszont csak akkor működhet, ha régi típusú, gravitációs elvű. Amelyiknél keringető szivattyú is kell, annak üzemeléséhez ugyanis áram szükséges – igaz, szünetmentes tápegységgel az átmeneti áramkiadás áthidalható. Ha pedig a környezet megóvására is gondolunk, akkor választhatjuk az automatikus adagolású pelletkályhát.
A kisebb, 10–15 lakásos társasházaknál, ahol központi vagy egyedi gázkazán van, a lakásonkénti elektromos fűtés jöhet szóba – persze itt is esélyes, hogyha mindenki átáll a villanyfűtésre, azt nem fogják bírni a vezetékek, az utcai trafó, így nem lesz áram, vagyis fűtés sem. Ha van kémény, be lehet kötni szilárd tüzelőanyagos kályhát.
A távfűtéses lakások jellemzően gázturbinás erőművekből kapják a meleget – a legnehezebb helyzetben ezek a családok lehetnek gázleállás esetén. Ha elektromos fűtésre váltanak, azt nem fogja bírni a rendszer, kémény pedig nincs náluk. Marad a falon kidugott kályhacső, már ha van kályha és fűtőanyag, mert jelenleg arra sem vagyunk berendezkedve, hogy mindenki szilárd tüzelőanyaggal fűtsön.
Itt az ideje előre menekülni
Végigvettük azt is, mit tehet, aki elgondolkodik a fentieken, és úgy dönt, függetleníti magát a gázszolgáltatástól. Akik családi házban laknak, azok könnyebb helyzetben vannak a szakértő szerint. A gázfűtés kiváltására vagy új ház építése kapcsán leginkább a hőszivattyút javasolja. Ez nem olcsó beruházás – a családi házaknál leginkább használt levegős hőszivattyúból egy középkategóriás berendezés 1,7-1,8 millió forintba kerülhet, a komplett rendszer kiépítése pedig úgy 2,5-3 millió forintba. Tapasztalata szerint sokan gondolkodnak mostanában ezen. Azt azért tudni kell, hogy ez mínusz 5 fokig jól használható, mínusz 10 foknál már kompromisszumos a működése – ez azt jelenti, hogy a meleget akkor is biztosítja, ha kint nagyon hideg van, viszont az áramfogyasztása megemelkedik. Szerencsére mínusz 15 fok vagy annál hidegebb ritkán van tartósan Magyarországon.
Energiatakarékos családi házaknál jó megoldás a hőszivattyú – főleg napelemmel együtt, ami szintén 2 millió forint körüli beruházás. Ha az áramhálózattól is függetlenítené magát a család, az is megoldható, a napelemhez kapcsolt akkumulátor létesítésével, amihez most támogatás is elérhető. Ahol a szigetelés nem jó, nem zárnak jól a nyílászárók, ott ezt a problémát célszerű először orvosolni, vagy a fűtéskorszerűsítéssel együtt a szigetelést, a napelem-telepítést is meglépni.
Persze, ha sokan kezdenek most bele egyszerre ilyen beruházásokba, az is problémás lehet, ugyanis a napelemeknek és tartozékainak gyártása, valamint a szakembergárdája is korlátos. Ráadásul egy ekkora beruházás nem valósítható meg egyik napról a másikra, hónapok kellhetnek hozzá.
Ne a hirdetések alapján döntsünk
A neten kínálnak még számos elektronikus fűtési megoldást, például infrapanelt vagy elektromos kazánt is. A szakértő szerint ezek egy-egy helyre megoldást jelenthetnek, de országosan nem, mert nagyon rossz hatásfokúak összevetve például a hőszivattyúkkal. Feltételezve, hogy lesz áram, még a hűtő-fűtő klímákat érdemes szerinte megfontolni – mínusz 10 fokig megoldást jelentenek. Ami még fontos, hogy a hőszivattyú vagy a hőszivattyús klíma jóval kevesebbet fogyaszt, mint egy infrapanel vagy egy elektromos kazán. Utóbbiakat a hálózat túlzott leterhelése miatt a szakértő be is tiltatná. Ha csak a beruházási költségeket nézzük, a hűtő-fűtő klíma lehet a legolcsóbb megoldás, aztán az elektromos kazán, majd az infrapanel és a hőszivattyú. Arra számíthatunk még, hogy a nem megújuló elektromos megoldásokkal (infrapanel, fűtőkábel, elektromos kazán) drágább lesz a fűtés, mint a gázzal, a megújulókkal (hőszivattyú, hőszivattyús klíma) viszont akár olcsóbb is lehet. Szerinte a napelem akkumulátorral, hőszivattyús klímával jelenti a jövőt, fontos, hogy minél többen tudjunk megújuló energiát termelni, használni.
Szemán Róbert óva int attól, hogy marketingszövegek alapján döntsünk. Helyette azt javasolja, ha leválnánk a gázról, mindenképpen kérjük ki energetikai vagy épületgépész szakember véleményét, tanácsát, mielőtt döntenénk, vagy bármit is vásárolnánk. Minden ingatlan más, így az is eltérő, hogy milyen alternatív fűtési mód lehet ideális. Épületgépész-mérnökként egy igényes, kiváló energetikai besorolású új házban úgy tervezné meg ma az energetikai ellátást, hogy nemcsak napelemet és hőszivattyút javasolna, hanem egy korszerű levegős kandallót is, amivel akkor is ki lehet fűteni az egész házat, ha nincs sem áram, sem gáz.
