Zöld Hitel: Az MNB nyitott a folytatásra

Olvasónktól kaptunk jelzést, hogy az április 5-én 100 milliárd forinttal kibővített zöld hitel program kiürült. Múlt csütörtökön megírtuk, hogy éppen egyetlen hazai banknál sem érhető el a Zöld Otthon Program szuperkedvezményes, legfeljebb fix 2,5 százalékos kamatozású, maximum 25 évre felvehető lakáshitele, és hogy jelentősen lecsökkent az esélye, hogy még elérhető legyen a zöld hitel. Néhány bank viszont nem zárta ki, hogy még újra elérhetővé tegyék a kizárólag új építésű ingatlanhoz igénybe vehető szuper kedvezményes zöld hitelt.

A jegybank megkeresésünkre most azt írta, értesüléseik szerint a Zöld Otthon Program keretösszegének 2022. április 5-i megemeléséig a hitelintézetek által befogadott kérelmek volumene – a már megkötött szerződésekkel együtt – meghaladhatta a program eredeti 200 milliárd forintos keretösszegét. De mint hozzátették, pontos adattal erre vonatkozóan nem rendelkeznek, mivel a hitelintézetek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felé csak a megkötött hitelszerződéseket jelentik. A 100 milliárd forintos keretemelés az MNB szerint azt tette lehetővé, hogy a hitelintézetek többségénél a már bírálat alatt álló hiteligények teljesülhessenek, továbbá ezen felül is biztosíthat szabad keretet.

Érdeklődtünk arról is, lesz-e, várható-e újabb keretbővítés. Az MNB hangsúlyozta, törvényben foglalt mandátuma, hogy – elsődleges célja, az árstabilitás veszélyeztetése nélkül – hosszú távú környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítése mellett alakítsa ki monetáris politikai eszköztárát, amivel hozzájárul Magyarország fenntartható felzárkózásához. A jegybank ezért – a tavaly júliusban elfogadott zöld eszköztár-stratégiával összhangban – hosszú távon kívánja támogatni a hazai ingatlanállomány megújulását is.

Az MNB vizsgálni fogja, hogy a 300 milliárd forintos keret kimerülése után milyen feltételek mellett tudja fenntartható módon támogatni a hazai zöld átmenetet. Hozzátették, az MNB nyitott a Zöld Otthon Program folytatására egy olyan átfogó, a hazai lakásállomány energiahatékonyabbá válását célzó gazdaságpolitikai koncepció részeként, amelyben a kormány és hazai bankszektor is egyaránt meghatározó részt vállal.