A 25 millió forintos árszint alatt lényegében csak használt lakások szerepelnek a kínálatban. Április közepén tíznél kevesebb új építésű lakóingatlan volt elérhető ennél olcsóbban. Természetesen országszerte nagyon eltérő, hogy mekkora ingatlant lehet vásárolni ennyi pénzből – magayarázta a portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László. Szerinte a mostani bizonytalan gazdasági és lakáspiaci környezetben megnőhet a kereslet az olcsóbbnak mondható, így a 25 millió forint alatti lakóingatlanok iránt.
Országon belül óriási különbséget mutat, hogy mennyit ér 25 millió forint a lakáspiacon. Az átlagos négyzetméterárak alapján Budapesten ez a pénz egy 28 négyzetméteres lakásra elegendő. Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyékben pedig 112-146 négyzetméteres ingatlant lehet venni 25 millió forintból.
Látványos csökkenés egy év alatt
Egy év alatt drasztikusan csökkent a 25 millió forint alatti eladó lakóingatlanok súlya a piacon. Az elemzés szerint ugyanis idén április közepén több mint 101 ezer lakóingatlant hirdettek eladásra a tulajdonosok és ingatlanközvetítők. Ezen belül 16 500 darab volt 25 millió forintnál olcsóbb, vagyis utóbbiak aránya alig több mint 16 százalékra csökkent. Egy évvel korábban a több mint 128 ezer eladó lakóingatlanból majdnem 33 ezer tartozott a 25 milliónál olcsóbb kategóriába, ami majdnem 26 százalékos részesedést jelentett akkor.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a budapesti lakáspiacra már 25 millió forint jeleni a belépő kategóriát, de Pest megyében is csak 100-ból hat lakóingatlan olcsóbb 25 millió forintnál – értékelt a szakértő. Az országos adatokból kiderül továbbá, hogy mindössze öt olyan megye akad az országban, ahol az összes eladó lakóingatlan átlagára nem éri el a 25 millió forintos szintet. Békésben, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében ugyanis 16-23 millió forint volt az átlagár idén április közepén.
A dominóhatás is közrejátszik
Balogh László szerint az olcsóbb ingatlanok kínálatának csökkenése nem csak a drágulásnak, hanem a lakáspiaci dominóhatásnak is köszönhető. Magyarországon a lakosság több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ezért amikor valaki költözési célból újabb ingatlant vásárol, akkor a meglévőt is értékesíti. A bizonytalanabb gazdasági környezet és a lakáshitelkamatok emelkedése miatt érezhetően csökken a lakáspiaci kereslet is. Ez viszont nem csak a lakásvásárlók számát veti vissza, hanem a lakáspiaci kínálatot is szűkíti – fogalmazott.
