Márciusban 15 éve nem látott magas inflációt mért a KSH, átlagban 8,5 százalékosat. A szakma még ennél is rosszabb inflációs adatra számított, így volt ezzel a Concorde vezető makrogazdasági elemzője, Jobbágy Sándor is. Mint mondta, nagy volt a bizonytalanság, de sokan 9 százalék körüli értéket becsültek, a Bloomberg által számított piaci konszenzus 8,8 százalék volt. Ehhez képest kicsivel jobb lett a teljes inflációs szám, de a maginfláció 9,1 százalék volt márciusban, ami 1 százalékos ugrás az előző havi adathoz képest. Húsz éve nem volt ilyen magas a maginfláció, így Sándor szerint bár a főszám a vártnál jobb lett, a maginfláció miatt az összkép mégsem mutat javulást.
A maginfláció – a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított pénzromlás – intenzív emelkedésében benne lehet az év eleji kormányzati pénzosztás (gyerekesek adó-visszatérítése, 13. havi nyugdíj, 25 év alattiak szja-mentessége, fegyveresek pluszjuttatása, minimálbér- és bérminimum-emelés, átlagbér növekedése) jövedelemnövelő, keresletélénkítő hatása. Viszont mivel ezek egy része egyszeri kifizetés volt, azoknál nem valószínűsíthető tartós inflációnövelő hatás.
Ami aggasztó, hogy továbbra is jelentősen, 13 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, és jelentős kockázat van az energiaáraknál is. Igaz, a lakossági rezsicsökkentés továbbra is fékező hatású, ám a vállalkozások zöme (kivétel azok a kkv-k, amelyek bejelentkezhettek az egyetemes szolgáltatás alá) piaci áron tudja csak beszerezni az energiát, emiatt emelkednek a költségeik, ami beépül az árakba.
Ezért vágtatnak tovább az élelmiszerárak
A 8,5 százalékos átlagos növekedésnél jobban drágult a KSH által vizsgált termékek és szolgáltatások zöme. Ezen belül is kiugróan, több mint 40 százalékkal lett drágább a paradicsom és a rétesliszt. Harminc százalék felett drágult a tejes margarin, a csirkecomb, a zsemle, a fehér, illetve a félbarna kenyér, a trappista sajt és az akácméz. 20 és 30 százalék között emelkedett további 18 termék ára a vajtól a spagettiig.
Globális szinten is növekednek az élelmiszerárak, ebbe illeszkednek bele a magyar adatok – magyarázta Jobbágy Sándor. Ebben benne van az energiaárak tavaly ősz óta tartó emelkedése, ami jelentős tétel az élelmiszerárakban, illetve a háború hatásai, például a szállítási problémák. Oroszország és Ukrajna nagy gabonatermelők, s bár Magyarország sok terményből képes ellátni magát, ettől még ártól függően van importunk és exportunk is. Másrészt számos terményt jegyeznek a tőzsdén, és az befolyásolja a hazai árakat is, ezért meghatározók a globális folyamatok.
A háború miatt vannak olyan félelmek, hogy egyes mezőgazdasági terményekből nem lesz elég, ami árfelhajtó hatást okozhat. Magyarországot is érinti, hogy a műtrágyaárak korábban elkezdődött gyors emelkedését tovább gerjesztette a háború, ami megnöveli a költségeket és csökkentheti az előállított mennyiséget (ha a termelők a drágaság miatt nem tudnak elég műtrágyát venni), azaz árfelhajtó. A műtrágyaár-emelkedés hatása már a mostani árakban is benne van.
A részletes KSH-statisztikából látszik, hogy a hatósági áras élelmiszerek helyettesítőinek ára jelentősen megnőtt. Jobbágy Sándor szerint várható volt, hogy így reagálnak a kereskedők.
De ha megnézzük, még a hatósági áras termékeknél is van árnövekedés, éves szinten egyértelműen, októberhez képest részben. (Az üzemanyagárstop 2021. november 15-től él, az élelmiszerek árát pedig a 2021 október 15-i árra kellett visszaállítani.)
Az élelmiszerárakkal kapcsolatban megemlítette, azok mindig döntő hatással vannak az emberek inflációérzékelésére és -várakozására is, hiszen élelmet napi szinten vásárolunk, így folyamatosan szembesülünk azzal, ha emelkednek az árak. Emiatt lehet, hogy az érzékelt infláció magasabb, mint amit a KSH közöl, de ez nem azt jelenti, hogy az egyik igaz lenne, a másik nem. Csupán azt, hogy az egyén szintjén, a vásárlásai alapján másképp csapódhatnak le az áremelkedések. Az biztos, hogy az alacsonyabb jövedelműek háztartásaiban a fogyasztás nagyobb súllyal szerepel (a megtakarításhoz képest), és azon belül is jelentős az élelmiszerköltés aránya, ezért
Globális és széleskörű az áremelkedés
Az élelmiszereken kívül átlag felett drágultak a tartós fogyasztási cikkek, amiben a magas importtartalom miatt az elemző szerint szerepet játszott a gyenge forintárfolyam. Az iparcikkek árában megjelenik az alapanyagárak és az energiaárak növekedése is. Globálisan nagyon széleskörű áremelkedés látható, ami tetten érhető az iparcikkek árában is. Az építőanyagok árának emelkedésében is közrejátszik az energiaárak növekedése, azon belül az importcikkeknél a gyenge forint.
A szolgáltatások áremelkedésében benne lehet még a Covid-járvány alatti bevételkiesés pótlására irányuló szándék, de az is, hogy a kiáramló pluszjövedelmek miatt a cégek látnak teret az áremelésre, illetve a megnövekvő költségeik (például energia, bér) áthárítására. Ez azt tükrözi, hogy sok vállalkozó nem számít a kereslet olyan mértékű visszaesésére, hogy az árak emelése miatt összességében rosszul járna – tette hozzá az elemző.
Még jobban elszaladhatnak az árak a következő hónapokban
Ami a közeljövőt illeti, az infláció további emelkedésére számít Jobbágy Sándor. Úgy véli, pár hónapon belül még erős maradhat a keresleti oldal, és nem valószínű, hogy az energiaárak emelkedését okozó, illetve globális hatások elmúlnának.
Ha újabb váratlan tényezők nem jönnek, a második félévben nagyon mérsékelt, lassú csökkenést vár. Az éves infláció valószínűleg nem lesz két számjegyű, de közel lehet a 10 százalékhoz – tette hozzá.
Hogy végül hogyan alakul a mutató az év végéig, azt nehéz ma megmondani, mert több jelentős döntést kell meghozni, amelyek szerepet játszhatnak az infláció alakulásában. Nem tudjuk még például, hogy a költségvetés mennyire fog hozzájárulni az infláció csökkentéséhez, marad-e például a jelenlegiek szerinti, nagyon jelentős költségvetési terhet jelentő rezsicsökkentés. Kérdés, meddig marad fenn az üzemanyagárstop, lesznek-e esetleg más árkorlátozások. Személy szerint úgy véli, az árstopok valameddig még velünk maradhatnak, de míg az élelmiszerástopnak nullához közelítő hatása lehet a teljes átlagos inflációra, az üzemanyagokét érzékelhetően mérsékelheti. Azzal, hogy például a fuvarozók is csak piaci áron tankolhatnak, csökkent némileg az ármérséklő hatás – tette hozzá. Az üzemanyagoknál az ársapka fokozatos kivezetését valószínűsíti.
Számíthat szerinte az is, lesz-e valami az EU-ban tervezett energiacsomagból, és hogy ebből kaphat-e, és ha igen, mennyit Magyarország. És ugyanígy meghatározó lehet a forint árfolyamának alakulása, ami elég bizonytalan tényező jelenleg, nagy hatással van rá a háború is. Ezek mind nehezen számszerűsíthető tényezők, nem véletlen, hogy az MNB márciusi inflációs jelentésében sem egyetlen számot adott meg előrejelzésében, hanem azt írták, hogy 7,5–9,8 százalék között alakulhat az idei éves infláció.
