Magyarország függősége az orosz gázszállításoktól a legnagyobb az Európai Unión belül. Ezt a kádári örökséget 16 évnyi Orbán-kormányzás sem ellensúlyozta a rendszerváltás óta (azért tegyük hozzá: a többi kormány sem jeleskedett ebben). Sőt, tavaly óta ismét 15 éves, hosszú távú gázszerződés fűzi Magyarországot a putyini Oroszországhoz.
Ebben a helyzetben Európában mindenki keresi a kiutat – vagy legalábbis úgy tesz. A jelszó a
vagyis az, hogy ne orosz, vagy legalábbis ne csak orosz, hanem más és lehetőleg minél többféle forrásból szerezze be az Európai Unió az energiát. Brüsszelben készült is egy program az Európai Unió orosz gázfüggőségének leépítésére.Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt az ügyben. Azt magyarázta egy a Facebookra március 9-én feltett videóban, hogy a földgázszállításhoz két dolog kell: gáz és szállítóvezeték.
„Ebben a térségben nincs más, ilyen nagy mennyiségben, mint az orosz forrás, meg az onnan érkező vezeték” – szögezte le, majd hirtelen hozzátette: „Lett volna lehetőség például arra, hogy az amerikaiak segítsenek nekünk, ugyanis a Fekete-tenger romániai részén van egy nagy földgázmező, ahol a kitermelési jogot az amerikaiak birtokolják.”
Valójában egyébként kutatási-termelési jogról van szó, amit az ExxonMobil amerikai cég és az osztrák-román OMV Petrom cég közösen birtokol – tudtuk meg Holoda Attila energetikai szakértőtől, a hatpárti ellenzék energiapolitikai kabinetvezetőjétől.
Szijjártó ezek után a videóban arról beszélt, hogy hét éve (vagy hét évet – ez a hangfelvételből nem egyértelmű) tárgyalt az amerikaiakkal arról, hogy „volnának-e kedvesek elkezdeni kitermelni onnan a gázt”. Megjegyezte: „Mi a románokkal közösen, a román barátainkkal közösen megépítettük azt a gázvezetéket, amely ezt a gázt a romániai fekete-tengeri részről idehozná Magyarországra. Kifizettünk érte egy csomó pénzt, megépítettük. Hét év alatt nem sikerült az amerikaiaknak döntést hozni a kitermelésről. Megmondták, hogy hát már nem is fognak, inkább eladják. Na most ezzel hét évet vesztettünk.”
Azt is elmondta a külügyminiszter, hogy ha (az amerikaiak) „ma hoznának döntést, körülbelül három év múlva lenne abból értelmes mennyiségű földgáz. Ez nem ideológiai kérdés, nem egy ilyen sci-fi, ez kőkemény fizikai valóság.”
A 24.hu utánanézett, hogy a „kőkemény fizikai valóság” pontosan mit is takar. Először is megkérdeztük azt az amerikai világcéget, amelyre feltehetően Szijjártó utalt. Az ExxonMobil ugyanis tényleg tagja annak a konzorciumnak, amely a Neptun Deep nevű fekete-tengeri román földgázmező kiaknázására állt össze. Az ExxonMobil – úgy tűnik – most már tényleg szabadulna ettől a projekttől, amely nem miatta, hanem a román törvényhozás miatt lehetetlenült el az elmúlt években.
A Neptun Deep elnevezésű mezőre az ExxonMobil és osztrák-román partnere, az OMV Petrom ugyanis 1,5 milliárd dollárt költött 2008 és 2016 között, s ekkor tárták fel az óriási szénhidrogén-készleteket a tengerben – ezt az OMV Petrom honlapján olvashatjuk.
Az ExxonMobil megkeresésünkre – eljuttattuk hozzájuk Szijjártó videóját is – a magyar külügyminiszter nyilatkozata kapcsán annyit szögezett le:
A legutóbbi magyar politikai narratíva nem adekvát módon reflektál a helyzetből adódó körülményekre és tényekre.
A válasz nem említette név szerint Szijjártót, de nyilvánvalóan cáfolata a külügyminiszter kijelentéseinek.
Az amerikai cég hangsúlyozta továbbá a 24.hu-nak: a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kiaknázására szövetkezett partnerek – azaz az OMV Petrom és az ExxonMobil – büszkék arra, hogy hozzájárulhattak egy Románia számára fontos erőforrás felfedezéséhez és fejlesztéséhez. Remélik azt is, hogy a közeljövőben kiteljesedik az a tranzakció, amelynek során az ExxonMobil a projektben meglévő teljes részesedését eladja a Romgaz nevű román vállalatnak.
Egy közép-európai energiaügyekkel foglalkozó hírportál szerint a Romgaz tavaly állapodott meg az ExxonMobillal az amerikaiak részesedésének átvételéről. A vételár több mint egymilliárd dollár lenne. Ám az ügylet még mindig nem valósult meg, mert a román törvényhozás nem módosította a tengeri gázkitermelést korlátozó 2018-as jogszabályt, az úgynevezett offshore-törvényt.
Az ExxonMobil is hozzáteszi (és Szijjártó kijelentései szempontjából ez az egyik legfontosabb információ): „Mielőtt az új partnerek továbbléphetnek az FID (végső befektetési döntés) felé, szükséges, hogy a romániai törvényhozás módosítson az offshore-törvényen.”
A végső befektetési döntés, az FID (Final Investment Decision) egy olajipari kifejezés a nagy horderejű befektetésekről való döntésről. A Neptun Deep esetében román források szerint akár 16 milliárd dollár további invesztícióra lehet ugyanis szükség a fekete-tengeri gázkincs kiaknázására.
Az ExxonMobil válaszából kiderül tehát a fő probléma is: az, hogy
Ez amúgy sem lenne életszerű, hiszen már dollárszázmilliókat költöttek a projektre, és mégsem aknázhatják ki az általuk felfedezett gázkincset.Ez tehát a legsúlyosabb csúsztatás Szijjártó videójában, mármint hogy mindezért éppen az amerikaiakat hibáztatja. Ráadásul éppen a Fidesz román barátai hozták azt a 2018-as törvényt – ez az ExxonMobil által emlegetett offshore-jogszabály – amely a tengeri földgázkitermelést olyan súlyos adókkal terheli meg, hogy teljesen ellehetetleníti a gáz kinyerését a mélyből. (Az offshore kifejezés az olajiparban a tengeri szénhidrogén-bányászatra utal.)
A román offshore-törvény lényegét a PwC nemzetközi tanácsadócég ottani leányvállalata angolul is értelmezte, megtalálható az elemzésükben az a 70 százalékos adókulcs is, amely bizonyos esetben életbe lépne – például akkor, amikor termőre fordulna az amerikaiak addigi beruházása.
2018-ban Bukarestben tényleg a Fidesz romániai barátai kormányoztak. (Szijjártó nem véletlenül beszélt idén is a „román barátairól”.) A szociáldemokrata PSD nevű párt volt ekkor hatalmon, amely mára ellenzékbe szorult. A PSD Liviu Dragnea irányítása alatt állt akkor. Dragnea és Orbán Viktor közismerten jó viszonyban volt egymással – erről korábban írtunk a 24.hu-n.
Megkérdeztük ezért a magyar külügyminisztériumot arról, hogy miért nem a román kormánnyal és kormánypártokkal tárgyaltak a gázkitermelésről, ugyanis mindeddig Romániában a politika akadályozta a gázkitermelést. A külügy azonban erre a kérdésünkre nem válaszolt.
Ahogyan arra sem válaszolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy kivel és mikor tárgyalt Szijjártó Péter a Neptun Deepről. Nem mindegy ugyanis, hogy az ExxonMobillal vagy csak általában „amerikaiakkal”. Az biztos, hogy Szijjártó tárgyalt 2019 februárjában Donald Trump energiaügyi miniszterével, Rick Perryvel.
Csak megjegyezzük: Perry pár hónap múlva lemondott, és közben felmerült a gyanú, hogy Volodimir Zelenszkij frissen megválasztott ukrán elnököt ő maga próbálta nyomás alá helyezni, hogy cserélje le az ottani gázipari vállalat, a Naftogaz vezetőit. Perry tagadja a vádat egyébként.
Aligha véletlen tehát, hogy Szijjártó nem reklámozza most, hogy pontosan kivel tárgyalt 2018-2019 táján többször is. (Az amerikai nagykövetség szerint ugyanis 2018 novemberében Perry is járt Magyarországon, és akkor Orbán Viktorral és Szijjártóval az energiapiaci diverzifikálásról tárgyalt.)
Szijjártó egyes hírek szerint azt mondta Perrynek 2019 februárjában, hogy az USA segíthetné Magyarország energiapiaci diverzifikálását (azaz több forrásra való átállását). Úgy segíthetett volna a magyar miniszter szerint Washington, ha bátorította volna az ExxonMobilt, hogy a vállalat lépjen tovább a fekete-tengeri román gázmező fejlesztésével, ugyanis ez a folyamat láthatóan megakadt.
Érdekes, hogy akkor Szijjártó még úgy tudta a Napi.hu híre szerint, hogy maguk a románok építik a Fekete-tengertől a gázvezetéket Magyarország felé, sőt Románia saját forrásaiból hajtott végre egy másik beruházást is, amely a két országot a gáz tekintetében összekötő interkonnektor használatát kétirányúvá tette.
Így manapság már tényleg Romániából Magyarországra és fordítva is lehet gázt szállítani a két ország között, bár annak tényleges kapacitása 1,5 milliárd köbméter évente – magyarázta Holoda a 24.hu-nak.
2019-ben Szijjártó tehát még nem beszélt arról, hogy Magyarország épített volna vezetéket Romániában. Mint ahogyan nem is épített sem egyedül, sem közösen a románokkal
– tette hozzá Holoda.
Ekkortájt még Orbán Viktor miniszterelnök is lelkesedett az Exxon projektjéért, a Fekete-tengeren végzett gázkitermelésért, sőt a magyar kormányban annyira számítottak a román gázra, hogy csináltak egy kísérletet is: próbatendert hirdettek a még csak gondolatban sem kitermelt energiahordozó exportjára! Három magyar cég végzett a versenytárgyalás végén az élen. Ekkor mondta Orbán: „pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, ami a következő 15 évre több mint négymilliárd köbméter gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából Magyarország számára.”
A miniszterelnök azt is hozzátette: „2021-22-től új helyzetben leszünk, úgyhogy bejelenthetem kellő szerénységgel, de boldogan, hogy az orosz gázmonopólium korszaka Magyarországon véget ér.”
Orbán kijelentése Romániában felháborodást váltott ki. A bukaresti külügyminisztérium közleményben cáfolta a magyar kormányfő bejelentését. A Népszava és a Magyar Nemzet is beszámolt akkoriban arról, hogy Bukarest közölte: „nem írtak alá a magyar féllel semmilyen megállapodást új energetikai projektről, és nem köthetik le egyetlen ország cégei a Fekete-tengeren kitermelt, a két országon keresztül szállított teljes gázmennyiséget”.
Holoda minderről most, 2022 márciusában elmondta a 24.hu-nak: „Irreálisak voltak már 2018 környékén azok a várakozások a magyar kormány részéről, hogy összesen évi négymilliárd köbméteres kapacitású román gázkitermelés megoldhatná a magyar igényeket.” A magyar lakossági és közüzemi (úgynevezett egyetemes szolgáltatott kör) éves gázfogyasztás valóban ilyen nagyságrendű (a teljes hazai fogyasztás 9,3-9,8 milliárd köbméter évente), csakhogy elképzelhetetlen, hogy a románok az összes kitermelt gázból semmit sem tartanának meg maguknak. Ráadásul, ami átjön Magyarországra, azt a gázkereskedők (akár magyarok, akár külföldiek) akár tovább is értékesíthetik – például a közös európai gázpiacon, ott, ahol jobb árat kapnak érte.
A legfrissebb román hírek is ezt igazolják:
Idén januárban Bukarest bejelentette, hogy módosítanak a 2018-as offshore-törvényen. Ám kiderült az is, hogy a Fekete-tengeren kitermelt gáz 40 százalékát mindenképpen megtartanák maguknak. Azaz legfeljebb 2,4 milliárd köbmétert adnának el a románok – ha egyáltalán lehetővé teszik a kitermelést. Vagyis az éves magyar lakossági fogyasztásnak megfelelő négymilliárd köbméterről szó sincs.Holoda szerint a románok a hazai gázkincsüket egyfajta aranytartaléknak tekintik, és akár még az uniós szabályozással is szembeszállva akadályozták hosszú évtizedeken át annak külföldre való eladását. Holoda 2012-ben még államtitkárként tárgyalt a román szakállamtitkárral a Neptun Deep gázmezőről. Már akkor sem értette, hogy miért nem változtatják meg a jogszabályokat, amelyek akadályozzák a Romániában megtermelt földgáz kivitelét az országból, bekapcsolását a nemzetközi gázkereskedelembe. Ez az a tényező ugyanis szerinte, ami valójában gátolja a 900-1000 méter tengeri mélység alatt lévő deep-offshore (mélytengeri) készletek gazdaságos kitermelését, nem az amerikaiak hezitálása.
Holoda már 2008 tájékán foglalkozott a projekttel, akkor még a Mol eurázsiai kutatás-termelés vezetőjeként. Akkor ugyanis még éppen a románok keresték meg a magyar olajipari céget a közös kutatás-termelés ötletével, de a 2008-ban dühöngő gazdasági világválság miatt a Mol-nál költségtakarékossági okokból nem mentek bele a nagy kockázatú, ám mára igazoltan hatalmas gázkészleteket feltáró tengeri szénhidrogén kutatási projektbe.