Tudatosan fogják felhasználni a családok a nekik visszajáró személyi jövedelemadót, derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének ÖPOSZ) friss, reprezentatív felmérésből.
Mint ismert, a kormány korábbi döntése alapján a 2021-es személyi jövedelemadó a 2020. decemberi átlagbér mértékéig visszajár azon gyerekesek számára, akik tavaly legalább egy napig jogosultak voltak családi kedvezményre. Egy adózó legfeljebb 809 ezer forintot kaphat vissza, kétkeresős családok esetében a teljes visszajáró összeg meghaladhatja az 1,6 millió forintot.
A kutatás szerint az érintett családok legnagyobb részt hiteleik kiegyenlítésére és tartozásaik csökkentésére használják majd fel az összeget. Második helyen lakhatással és a lakhatási körülmények javításával kapcsolatos költségek szerepeltek, harmadik helyre pedig megtakarítási és öngondoskodási célok kerültek, köztük az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítások növelése.
Minél fiatalabb, annál tanácstalanabb
Életkor alapján feltűnő, hogy minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel költi majd az összeget tartozások kiegyenlítésére. 18 és 39 év között ugyanis a válaszadók 27 százaléka áldoz majd erre a célra, 40 és 59 év között ugyanez az arány 19 százalék, 60 és 65 év között pedig csupán öt százalék. Érdekesség, hogy a bizonytalanok aránya is magasabb volt a fiatalabb válaszadók körében. 18 és 39 év között a megkérdezettek 16 százaléka nem tudja még, mire költi majd a hamarosan megérkező összeget, viszont mindkét idősebb korosztály esetében ez az arány jóval alacsonyabb, 10 százalék vagy az alatti volt.
Bár a teljes lakosság 10 százaléka még nem tudja, hogy mire fogja költeni a visszajáró adó-befizetéseket, biztató látni, hogy a magyar lakosság egyre tudatosabban áll hozzá pénzügyeihez, a válaszadók túlnyomó többsége ugyanis felelősen fog gazdálkodni a hamarosan érkező plusz pénzzel. Akár realizálódott célokkal rendelkezik valaki, akár bizonytalan még a plusz jövedelem felhasználásával kapcsolatban, az ÖPOSZ bizakodó, hogy az öngondoskodás és a hosszú távú célok így sem vesznek szem elől az érintettek körében – kommentált a szövetség elnöke, Nagy Csaba.
Ha az érintett családosok nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári megtakarításaikat növelik a nekik visszajáró adóból, befizetéseik után nemcsak hozamot realizálhatnak a jövőben, hanem ezekre az összegekre ismételten járhat adó-visszatérítés is. Maximum 750 ezer forint pénztári befizetésig ugyanis az állam 20 százalékot, legfeljebb 150 ezer forintot jóváír a pénztártag számláján az adózó által befizetett személyi jövedelemadóból. Ez az összeg a 2023-as adóbevallást követően jelenik majd meg a pénztári megtakarításokban – hívta fel a figyelmet.
Kevés, de jelentős különbség nemek szerint
Bár a nemek között nem volt jelentős különbség, a férfiak valamivel nagyobb arányban költik majd az összeget fogyasztási célú kiadásokra és lakhatással kapcsolatos költségekre. Ezt mutatja körükben a szórakoztató és elektronikai eszközökkel, az utazással, valamint a lakásfelújítással és lakberendezési tárgyakkal kapcsolatos költségek előnye. Ezzel szemben, a nők közül többen áldoznak majd önmaguk képzésére.
Az öngondoskodást nézve nyugdíjpénztári megtakarításaikat a férfiak, az egészségpénztárit a nők növelik majd többen a visszajáró adóból. Az egészségpénztári megtakarításokkal kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy az ide befizetett összeg nemcsak egészségügyi költségekre fordítható, hanem bizonyos feltételek mellett lakáshitel-törlesztésre vagy például egyes gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokra is.
