Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, két nappal a 2021-es éves KSH-s inflációs jelentés megjelenése előtt bejelentette, hogy beavatkoznak az árak alakulásába:
Február elsejétől kell ezt majd alkalmazni, minden üzletben. Rendelet még nem jelent meg, és kérdéses, hogyan is kell érteni a miniszterelnök bejelentését.
Ha arról lenne szó, hogy az októberi KSH-átlagárakhoz kell visszamenni, az egyértelmű lenne – ami ott szerepel, annál nem lehetnének drágábbak a megnevezett termékek.
Amennyiben a KSH adatai lenének a mérvadóak, akkor
- a sertéscomb kilója (csont és bőr nélkül) nem lehetne drágább 1420 forintnál,
- a csirkemellfilét (csont és bőr nélkül) legfeljebb 1600 forintért mérhetnék kilónként,
- a pasztőrözött 2,8 százalékos ESL-tej legfeljebb 273 forintba kerülhetne, az UHT pedig 268 forintba (amennyiben mindkettőnek az árát befagyasztják),
- a napraforgó étolaj litere nem mehetne 713 forint fölé,
- a finomliszt kilója 203 forint,
- a kristálycukoré pedig 261 forint alatt kellene, hogy maradjon.
Mint az ábrákon látszik, a KSH jelentése szerint nem októberben voltak egyébként a legolcsóbbak a felsorolt termékek tavaly. Szóval úgy tűnik, a befagyasztás nem a 2021-es legkisebb áron történhet.
Kérdés, az árbefagyasztás érinti-e például a csontos-bőrös csirkemellet is, vagy nem, és hogy mi lesz a nagyobb kiszerelésű étolajokkal, lisztekkel.
A miniszterelnök bejelentése alapján az október 15-i árakat kell figyelembe venni, azokhoz kell visszakanyarodni. Kérdés az is, ezt hogyan kell majd kivitelezni, mert a KSH nem az október 15-i adatokat közli, hanem havi átlagárakat. Ha az Agrárgazdasági Kutatóintézet áraiból kellene kiindulni, azok pedig hetiek.
Október 15-i árai csak az üzleteknek vannak, feltéve, hogy napról napra nyilvántartották, mikor, mi, mennyibe került náluk. Viszont ha az üzletekre bízzák, hogy állítsák vissza az október 15-i árakat, akkor a lakosság számára nehezen fog kiderülni, végül is megtörtént-e az árbefagyasztás, vagy sem.
