Az olcsó munkaerő többé nem versenyképességi előny, oktatni, képezni kell, és tovább emelni a béreket – mondta a VG-nek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László, aki szerint a gyenge forint és a magas infláció is elkerülhető lett volna.
Olyan ütemben szöknek fel az árak, aminek 2007 decembere óta nem lehettünk tanúi, a drágulás pedig most már lényegében a teljes fogyasztói kosarat utolérte. Rendszerint csak egy szám van az érdeklődés középpontjában, ám az infláció szerkezete különösen aggasztó – fejtette ki a portálnak a kamara elnöke. Az üzemanyagárak hatósági befagyasztásának lehet ugyan szerinte kedvező hatása, de korántsincs meggyőződve arról, hogy ettől önmagában érdemben enyhülne az inflációs nyomás. A kamatemelési ciklusnak úgy véli, folytatódnia kell.
Megkérdezték tőle, milyen hatása lehet a 200 ezer forintos minimálbérnek és a 260 ezres bérminimumnak. Válasza szerint erősen kifeszített a piac,
Ahogy ő látja, a rendszerváltás óta magunkkal hurcolt rossz beidegződésként továbbra is pusztán költségelemként tekintünk a bérezésre, miközben az egy gazdaságpolitikai tétel. Magyarul Parragh László szerintAmikor rákérdeztek, szerinte mennyinek kellene lennie a bérminimumnak, és felvetették, hogy talán ezer euróról kellene-e beszélni, konkrét összeget szándékosan nem mondott, de a reálinfláció plusz 2-3 százalékos további emelés szerinte akár azonnal indokolt lenne. Úgy véli, ezt ki is lehetne gazdálkodni, még akkor is, ha akár 10-11 százalékról beszélnénk. Meggyőződése, hogy hosszú távon biztosan nem lehet versenyképességi előny az alacsony bérszint.
Parragh egyébként már szeptemberben is azt mondta, szerinte kevés a 200 ezer forintos minimálbér.
Az interjúban szó került még többek között a Covid-válságról és a kilábalást segítő intézkedésekről – a kormány Parragh szerint megtette, amit lehetett, a jegybank viszont úgy véli, hatékonyabb eszközöket is bevethetett volna, hogy a forint ne gyengüljön tovább, és az infláció mérséklődjön.