A magyar pénzügyi rendszer stabil, de sok a kockázat a világgazdaságban. A magyarországi adósok számára a kamatemelések jelenthetik a legnagyobb veszélyt, a lakossági hitelek 25, ezen belül a lakáshitelek 40 százalékánál jöhet a törlesztőrészletek emelkedése – így összegzi a Magyar Nemzeti Bank jelentését a napi.hu. A törlesztőrészlet-emelkedés azonban nem vészes, átlagosan havi 4 ezer forint körüli összeg. A vállalati hitelek fele árazódhat át a következő egy évben.
A jelentés lakossági hitelekre vonatkozó főbb megállapításai:
- „a lakáshitel-kibocsátás korábban nem tapasztalt szintre emelkedett, a bővülés azonban jelenleg még nem társult a pénzügyi stabilitási kockázatok érdemi emelkedésével. 2021 harmadik negyedévében a háztartási hitelállomány 16 százalékkal bővült éves alapon. Az otthonteremtési támogatások a következő években is támogathatják a két számjegyű hiteldinamikát.”
- Az állami támogatások hozzájárultak a lakások drágulásához.
- Az általános fizetési moratórium kivezetése nem okoz ugrásszerű emelkedést a nem teljesítő hitelek állományában.
- A törlesztési moratóriumban a lakossági hitelállomány mindösszesen 5 százaléknyi része maradt.
- Az MNB elismeri, kockázatot jelent a kamatok emelkedése a változó kamatozású, illetve a fix kamatozású, ám mostanában kamatfordulóhoz érkező hiteleknél, írja a portál. „Az éven belül változó kamatozású jelzáloghitel-állomány aránya jelenleg 36 százalék a teljes állományon belül, 2016-ban ez az arány még 70 százalék körül volt. A következő egy évben esedékes kamatfordulók figyelembevételével is csak a jelzáloghitel-állomány 40 százaléka árazódhat át, új utánpótlása pedig a változó kamatozású hiteleknek nincs, az új szerződéseken belül 1 százalék alá csökkent az éven belül változó kamatozású hitelek aránya.”
- A kamatemelés nem jelent igazán nagy terhet a lakáshitelesek többségének, mert az adósok nagy részének a jövedelmi helyzete jobb, mint a hitelfelvételkor, és az adósságfék-szabályok alapján nyújtották a bankok a kölcsönöket.
