Az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research kutatói legfrissebb gazdasági előrejelzésükben azt vizsgálták, hogyan hat a világjárvány a globális jóléti egyenlőtlenségre, illetve azon belül Magyarország mikor éri el a legfejlettebb országok jövedelmi szintjét.
Az elemzés arra az elsőre meglepő megállapításra jutott, hogy rövid távon csökkent a jóléti különbség a gazdag és szegényebb országok között, mivel 2020-ban a világjárvány negatív gazdasági hatásai kezdetben főleg a fejlett országokat sújtották. A hosszabb távú modelleket elkészítve azonban már egészen más kép alakult ki: közép- és hosszú távon tovább mélyülhet a jóléti szakadék, mivel a fejlődő országok számára kevesebb eszköz áll rendelkezésre a negatív gazdasági hatások enyhítésére, továbbá a lakosság átoltásával is lassabban haladnak.
A világjárvány utáni új gazdasági környezetben az olcsó munkaerő már nem lesz elsődleges szempont a befektetők számára, így a feltörekvő országok elveszíthetik legfőbb gazdasági vonzerejüket, amely eddig nagyban hozzájárult a középosztály erősödéséhez ezekben a társadalmakban. Emellett az eladósodás veszélye is fenyegeti ezeket az országokat.
Magyarország és a régió kilátásai
A közgazdászok által használt besorolás szerint megkülönböztetünk alacsony, alacsony-közepes, magas-közepes és magas jövedelmi szintű országokat. Egy ország akkor kerül az utóbbi, legfejlettebb csoportba, ha a vásárlóerő-paritáson (PPP) mért egy főre eső nemzeti jövedelme eléri az Egyesült Államokban számított jövedelem 50 százalékát. Ez alapján az európai volt szocialista országok közül elsőként Csehország, Szlovénia, majd Észtország érte el a magas jövedelmi szintet. Őket követte 2018-ban Litvánia és 2019-ben Lengyelország.
Magyarországon a 2016-tól induló erőteljes gazdasági növekedés felgyorsította a felzárkózást, és a historikus modellek alapján 2025-re értük volna el a magas jövedelmi szintet. Ám a világjárvány közbeszólt, és emiatt a felzárkózás két évet késik, így várhatóan 2027-ben éri el az egy főre eső nemzeti jövedelem azt a szintet, amely után Magyarországot is a legfejlettebb, magas jövedelmű országok közé sorolhatják majd.
Hasonló történt Lettországon és Romániában is. Előbbit 2022-re várták a magas jövedelmű országcsoportba, utóbbit pedig 2026-ra. Ám a világjárvány mindkét országban visszaesést okozott, így Lettország 2025-ben, Románia pedig Magyarországgal egyidőben, 2027-ben érheti el a magas jövedelmi szintet.
Az elemzés azt is megmutatta, hogy Magyarország esetében egyértelműen az Európai Uniós tagság az a tényező, amely segíti a járvány utáni viszonylag gyors normalizálódást. A kutatók több olyan, nem EU-tag országot is azonosítottak, ahol jelentősen lelassul a felzárkózás, közülük Oroszország és Törökország a két legjelentősebb állam.
A globalizáció nem terjed tovább
A világkereskedelem is alapvető változáson megy keresztül az elemzést készítők szerint: egyrészt azért, mert a fenntarthatósági szempontok hangsúlyosabbá válnak, másrészt azért, mert a hatékonyság elvárását felváltja az ellenálló-képesség, mint fő szempont, és a globális szállítási láncok is átalakulnak. Bár az elemzők szerint a szállítási láncok lerövidülése – vagyis a beszállítók, a termelés „közelebb- vagy hazaköltöztetése” (re-shoring, near-shoring) – nem lesz számottevő trend, a világkereskedelem globalizációs folyamata megáll, a globalizáció nem terjed tovább a világgazdaságban.
A legjelentősebb változást a digitalizáció terén várják a szakértők. A mesterséges intelligencia használata, a robotizáció, illetve az adatalapú gazdaság elterjedése elérte azt a szintet, amikor már képes teljesen átalakítani a munka világát. Emiatt a munkaerő költsége egyre inkább elveszíti jelentőségét, ami a globális jóléti különbségek mélyülését eredményezheti. A klímavédelem és a zöld szempontok meghatározóvá válása elsősorban a fejlett országok gazdaságát segítheti. Az elemzők szerint kiugró mennyiségű befektetés várható a zöld gazdasági szektorokba, amelyet a fogyasztási szokások átalakulása indukál elsősorban a magasabb jövedelmű országokban. A fogyasztók egyre inkább a helyi termelőket preferálják, teret nyer a körforgásos gazdaság modellje, illetve a megosztáson alapuló gazdaság. Mindezek mellett tovább folytatódhatnak az egyes országok közötti kereskedelmi viták, és a gazdasági protekcionizmus népszerűsége is töretlennek látszik – mindkét trend még a világjárvány előtt kezdődött.
Mindezek kedvezőtlenül érintik a feltörekvő gazdasággal rendelkező országokat. Míg az elmúlt évtizedekben a globalizációnak köszönhetően számos fejlődő országban nőtt jelentősen az egy főre eső jövedelem, a feljebb lépés, a magas jövedelmi státusz elérése időben kitolódik ezen országok számára.
