Bár a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága még november 22-én azt írta a 24.hu megkeresésére, hogy a kéményseprőknek november 15-e óta maszkban kell belépniük azokba a házakba, lakásokba, ahol dolgozni fognak, múlt csütörtökön a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) elnöke azt mondta lapunknak, hogy a dolgozók erről csak cikkünkből értesültek. Vámos Csaba elnök szerint érdekes kommunikációs felállás az, hogy a sajtónak azt nyilatkozzák, hogy a dolgozóknak maszkot kell hordaniuk, miközben a saját munkavállalóit nem tájékoztatta erről a munkáltató, a BM OKF.
Rákérdeztünk a munkáltatónál, milyen módon tájékoztatták a kéményseprő dolgozókat a kötelező maszkhordásról. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága azt írta, a kéményseprő kollégáik a szakterületi vezetőktől kapták meg a tájékoztatást arról, hogy november 15-től hogyan változnak a járványügyi szabályok. A maszkviseléssel kapcsolatos eljárásrendről tehát a katasztrófavédelem szerint nem a cikkünkből értesültek a kéményseprők. Hozzátették, hogy a november 18-i esetet – amikor olvasónk bejelentése alapján kiderült, hogy maszk nélkül mentek ki a kéményseprők a Múzeum körúti lakásokba kéményt ellenőrizni – megvizsgálták, és munkatársaik figyelmét ismételten felhívták a szabályok változására, a kötelező maszkviselésre.
Kötelező oltás lesz, de nem december 15-ig
Cikkünkben írtunk arról is, hogy a kéményseprőknek is lesz kötelező oltás. Hivatkoztunk a BM OKF válaszára, miszerint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerveknél november 14-én lépett hatályba a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló BM-utasítás. Ez alapján aki a munkavégzése során rendszeresen találkozik ügyfelekkel, annak be kell oltatnia magát, legkésőbb december 15-éig. Egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát kell tehát eddig beadatni. Azt is írta a katasztrófavédelem előző válaszában, hogy akik nem tartoznak ebbe a kategóriába (mármint nem olyan dolgozók, akik rendszeresen találkoznak ügyfelekkel), azoknak a fentiekben írt oltás legkésőbbi időpontját a BM-utasítás szerint a közérdek figyelembevételével, a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg. De hogy konkrétan a kéményseprők melyik kategóriába tartoznak, azt nem írták meg.
Bár előző cikkünkben nem részleteztük, de a katasztrófavédelem válasza szerint az ügyfél fogalmát az általános közigazgatási rendtartás szerint kell érteni, amelyben ez szerepel: „Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.”
Ez alapján akihez kimegy az OKF-es kéményseprő, az szerintünk ügyfél, hiszen természetes személyekről van szó, akik jogos érdekét (hogy rendben legyen a kémény) az ügy közvetlenül érinti, és a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz róluk (hiszen ha nem lenne róluk adat, honnan tudnák a kéményseprők, hova kell kimenniük). Ez alapján az volt a következtetésünk, hogy a kijáró kéményseprők rendszeresen találkoznak ügyfelekkel, azaz nekik is meg kell kapniuk december 15-ig az oltást.
Ehhez képest meglepett minket, hogy Vámos Csabától megtudtuk, a kéményseprőket nem sorolták azon foglalkoztatottak körébe, akik rendszeresen találkoznak ügyfelekkel. Ez úgy derült ki, hogy a BM OKF kéményseprői erről értesítést kaptak a BM-től az ügyfélkapujukra, és ezt jelezték a szakszervezet felé. A dolgozók az értesítés alapján úgy értették, nekik akkor nem kötelező az oltás.
Hogy miért kaptak ilyen értesítést a dolgozók, illetve hogy miért nem számítanak olyan foglalkoztatottnak, akik rendszeresen kijárnak ügyfélhez, arra nem tért ki a BM OKF friss válaszában. Azt viszont most világossá tették, hogy a BM-utasítás és a rendtartás alapján a kéményseprők nem december 15-ig, hanem a munkáltató által meghatározott határidőig kell, hogy felvegyék az oltást. Erről az érintetteket a munkáltató időben tájékoztatni fogja – biztosítottak.
