Balogh Zoltán / MTI
Gazdaság

Szakdolgozók béremelése: 30 százalékról állapodtak meg, de 9 százalék valahogy elveszett

Bár a kormányzati kommunikáció azt sulykolta, hogy a szakdolgozók jövőre 30 százalékos béremelést kapnak, a napokban a miniszterelnök már csak 21 százalékot említett. Nem szokványos ugyanis, hogy nem a 2020-as illetményhez viszonyítanak, hanem a két évvel korábbihoz. A kezdő középfokú végzettségű szakdolgozók alapilletménye évek óta a bérminimum közelében van, miközben a kamara elnöke szerint összesen 25-30 ezer szakdolgozó hiányozhat a rendszerből. Bérük az orvosi bérekhez képest is egyre kevesebbet ér, jövőre átlagosan 20 százaléka lesz egyik a másiknak, és a munkában töltött évek sem igazán számítanak, ha valaki például ápoló, műtőasszisztens vagy laboros.

Az ápolóknak 21 százalékos béremelést harangozott be a miniszterelnök 2022 januárjától, ez egy hajszállal több, mint a bölcsődei dolgozóknak, a szociális munkásoknak, illetve a kulturális szektorban tevékenykedőknek tett ígéret, az ápolók mégis elégedetlenek. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint hiába kommunikálja azt a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy jövőre egy ápoló átlagosan a két és félszeresét fogja keresni annak, mint amennyit 2016 előtt keresett, ettől még

  • a szakdolgozói bérek egyre durvábban lemaradnak az orvosi illetményektől,
  • és a kezdő ápolói fizetés megint alig fogja meghaladni a bérminimumot.

2018 végén hirdette ki a kormány az újabb négylépcsős illetményemelést. Ez alapján a szakdolgozók 2019 júliusától megkapták a 8 százalék pluszt, míg a további három lépcsőre 2020 januárjától 14 százalékos, novembertől 20 százalékos, 2022 januárjától pedig 30 százalékos emelés volt a megegyezésben. Ezt kommunikálta a kormány. Azt azonban már nem verték nagydobra, hogy az emelés nem úgy megy majd, mint korábban, vagyis nem az éppen aktuális alapilletményre fogják számolni az emelést, hanem mindegyik évben a 2018-asra. Ez csak később derült ki – magyarázta az ellentmondást az elnök.

Így állt elő az a helyzet, ahogy míg Kásler miniszter idén augusztusban 30 százalékos emelésről beszélt, addig Orbán Viktor októberben 21 százalékos béremelést jelentett be. Pedig mindketten ugyanarról beszéltek.

A 30-ból úgy lett 21 százalék, hogy az emelés nem a legutolsó bérre rakódik rá, hanem a 2018-asra, így a jövő évi emelés 2020-hoz képest valóban csak 21 százalék pluszt jelent. Hiába ostromolták a döntéshozókat a maradék 9 százalékért – jegyezte meg az elnök.

Most egy pályakezdő szakdolgozó kezdő illetménye a végzettségi szinttől függően bruttó 254-273 ezer forinttal indulhat. Az ő illetményük januártól 307-330 ezer forint lesz, miközben a bérminimum várhatóan 20 százalékkal, 261 700 forintra emelkedhet. A bérminimumnál alig néhány tízezer forinttal kereshetnek többet a legjobban képzett középfokú képesítésű, OKJ-s végzettségű, kezdő ápolók (D1 és E1 kategória), és megint összecsúszik a bértábla.

Jelenleg egy tizenöt éve a pályán lévő diplomás mentőtiszt 384 ezer forint, egy mentőorvos pedig közel 1 millió forint alapilletmény besorolással végzi majdnem ugyanazt a feladatot

– hozott példát az aránytalanságra Balogh Zoltán.

Balogh Zoltán / MTI Egy ápoló beágyaz az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet tüdőbelgyógyászati osztályán 2021. február 18-án

Aggasztónak tartják azt a tendenciát is, hogy amíg tavaly decemberben még az orvosi illetmény-besoroláshoz képest átlagban 54 százalékot tett ki a szakdolgozói, idén március elseje óta ez már csak 33 százalék, jövőre pedig a 20 százalékhoz közelít az arány, és ha nem történik semmi, később 20 százalék alá mehet.

A kamara biztos abban, hogy így nem fogják tudni pályán tartani az embereket, nem várható, hogy növekvő érdeklődés legyen a főiskolai, egyetemi szakdolgozói képzésekre, és még több szakterület ellátása lehet problematikus.

Ápolóból már most is jóval nagyobb hiány van az országban, mint orvosból – a MESZK becslései szerint 25-30 ezer szakdolgozó hiányozhat a rendszerből. Akik még dolgoznak, azok közül sokan nyugdíj előtt állnak, jó páran pedig a pályaelhagyáson gondolkodnak. És ha megint lehet külföldön is dolgozni, a kinti bérek várhatóan nem keveseket csábíthatnak el ismét. Ha így lesz, az katasztrofális helyzetet okozhat, nem lesz, aki ápoljon, asszisztáljon a műtéteknél, működtesse a kézi diagnosztikai eszközparkot, ellássa a labortevékenységeket. Balogh Zoltán szerint stratégiai kérdés, hogy tegyenek valamit, és megtartsák a kollégákat, ehhez pedig végre meg kellene teremteni a munkabékét, megfelelő béremeléssel.

Kapcsolódó
Vannak ápolók, akik a tíznapos ajándékszabadságot sem tudták kivenni
Az alulfizetettség miatt létszámgondok vannak az egészségügyi szakdolgozóknál, akiknek július végi több ezres nagygyűlése egyelőre kevés hatással bírt. Hogy a Covid-oltás megtagadása miatt hányan esnek ki a munkából, azt a kamara nem tudja, a kórházi főigazgatóság pedig egyelőre nem árulja el.

Az orvosok alapilletménye legutóbb 2019-től, több lépcsőben emelkedett, így kezdő kategóriákban mintegy 250 százalékos lesz a növekedés 2023-ra, a magasabb kategóriákban pedig akár 350 százalékos is lehet. Ha mellétesszük az ápolók összesen 72 százalékos emelését 2019-2022-re, ordító a különbség. Az érdekvédelmi szervezet nem tartja túl elegánsnak, hogy a pandémia közepén egyáltalán nem nőtt idén az ápolók bére, miközben az orvosoké igen, 88-105 százalékkal, januártól.

Az összecsúszások miatt a szakdolgozóknál a jelenlegi bértábla szerint mindössze 40 százalékkal kevesebb egy kezdő alapilletménye, mint egy nyugdíj előtt állóé, vagyis nincs olyan pénzbeli előmeneteli rendszer, mint az orvosoknál, akiknél ez az arány 195 százalék.

Azzal pedig, hogy közalkalmazottiról egészségügyi szolgálati jogviszonyra kellett váltani, az ápolók mintegy 15 százalékának csökkent a bére, havi 10-70 ezer forinttal, ami éves szinten több százezres mínuszt jelenthet. Az orvosok biztosan kapnak 2023-ban is emelést, az ápolók azonban nem tudják, mire számíthatnak.

2022-től ráadásul a 25 év alattiak szja-mentessége is hatással lesz a bérekre, ami – bár nyilván öröm az érintetteknek – furcsa helyzetet teremt, hiszen egy pályakezdőnek több lesz a nettó fizetése, mint annak, aki évek óta dolgozik. A MESZK számításai szerint

egyes területeken ugyanannyit kereshet egy pályakezdő jövőre, mint aki már akár 16-19 éve a pályán van.

Tíz évre bebetonozták az illetményeket

2002-ben az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 50 százalékos béremelést kaptak, utána viszont 2012-ig szinte bebetonozódtak az illetmények. Ekkor még a dolgozók jó része közalkalmazottként látta el a feladatát, és valójában nem volt differenciált szakdolgozói bértábla. A differenciálás azért fontos, hogy legyen a dolgozók előtt némi perspektíva, vagyis lássák, ha maradnak, idővel mennyivel kereshetnek többet. Akiknek nem volt diplomájuk, azoknak jellemzően 108 ezer forint volt az alapilletményük 2012 elején, amit a munkáltató saját döntése alapján esetleg megtoldhatott. A diplomásoknak pedig 122 ezer forinttól kezdődött az illetménye, és végzettség, illetve a munkában eltöltött évek alapján enyhén differenciálódott.

2012-ben a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők egyszeri, 20 ezer forint körüli emelést kaptak, míg az orvosok 100 ezer forintot. A diplomás szakdolgozóknál csak 2013-ban történt emelés, egyszeri, 41 450 forintos, így 163 450 forint lett a pályakezdő illetmény. 2013-ban az orvosok 10-40 ezer forint emelést kaptak, de két év alatt így is akár háromszor akkora lehetett a béremelésük, mint a diplomás szakdolgozóké. 2014-ben, a választások évében, és 2015-ben nem volt illetmény-emelés.

 

Hosszú tárgyalások után jutottak el odáig, hogy 2016 szeptemberétől, egy négyéves megállapodás értelmében átlagosan 26,5 százalékos emelés valósult meg, és újabb differenciálásra nyílt lehetőség az illetménytáblában. Viszont szinte rögvest jött a hidegzuhany: a 2016 novemberében a kormány és a munkaadók közötti hatéves bérmegállapodás nagyjából lenullázta az ápolók nehezen elért bérrendezését. Ennek értelmében ugyanis a minimálbér 2017-től 15 százalékkal, a bérminimum 25 százalékkal emelkedett, 2018-tól pedig 8, illetve 12 százalékkal. Emiatt a garantált bérminimum összege magasabb lett, mint egyes szakképzett ápolók alapilletménye, és mivel a bérminimumot kötelező megadni, 25-30 éves szolgálati időig minden szakképzett dolgozónak egyforma lett megint a keresete.

 

Az ápolók négyéves bérmegállapodása 2017-re 12 százalékos, 2018-ra és 2019-re 8-8 százalékos emelést rögzített, mindig novembertől. Balogh Zoltán szerint azonban a legkisebb bérek emelése mellett a szakdolgozói illetmény-megállapodás már nem segítette a bérfelzárkóztatást. A 2017-es, 2018-as és 2019-es minimálbéremelés után is kevesebb lett a kezdő szakdolgozók alapilletménye, mint a bérminimum.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.