Partnerségi egyeztetésre hívta október 14-én a zamárdi lakosokat a kisváros önkormányzata egy településrendezési ügyben. Mivel a zamárdiak látják, mik történnek mostanság a szomszédos településeken (Siófokon és Szántódon) az üresen álló telkekkel, aggódni kezdtek. Egymástól függetlenül három olvasónk is megkeresett minket a hírrel, miszerint
A településrendezési terv módosításához vaskos anyagot készített az önkormányzat, amit meg is küldött a Somogy Megyei Kormányhivatalnak végső szakmai véleményezésre. Ez alapján látható, hogy kiemelt fejlesztési területté nyilvánították a 3604/3, 3613/6, 3616/1 és a 3616/2 helyrajzi számú ingatlanokat. Ezek összesen körülbelül 12,5 hektárt ölelnek fel. A településszerkezeti terv megmutatja, hogy a Csákovics Gyula polgármester vezette önkormányzat hogyan képzeli el a volt autós kemping területének fejlesztését, ami jelenleg leginkább egy pusztaság, de az úttól távolabbi területek már Natura 2000-es védelem alá esnek.
A terület zömmel nagyvárosias beépítésű övezet lenne, „sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres épületmagasságot meghaladó lakóépületekkel”. A terv szerint szinte bármilyen épület elhelyezhető lenne itt a szupermarkettől a templomig. Feltételként szabják meg a teljes közművesítést, a lakásonként egy, telken belüli parkolóhely kialakítását, aminek vagy garázsban, vagy fásított parkolóban kell helyet kapnia (amúgy 25 százalékos forgalomnövekedéssel kalkulál az önkormányzat a szántódi révhez vezető úton).
A dokumentum szabályozza, hogy hány fát lehet kivágni és ezt hogy kell pótolni, hogy mennyi zöldfelületet kell megtartani, és azt is, hogy a betelepítendő növényfajoknak a szomszédos Natura 2000-es terület élővilágához kell illeszkedniük. A lakóövezeti telkeken 20-25 százalékos beépítettséget, 16-25 méteres építménymagasságot, minimum 60 százaléknyi zöldfelületet írnának elő. A lakóövezetek közé ékelődő településközponti területen 30 százalékos maximális beépíthetőség és 40 százalékos minimum zöldfelület szerepel.
Környezeti hatások
Azt a tervezet is elismeri, hogy tájképvédelmi, sőt vízminőség-védelmi területet is érint majd a leendő építkezés, ami ráadásul rendszeresen belvízjárta területnek minősül, hisz a Brettyó nevű lápos terület terül el itt, egész a 7-es főútig. Ez a láp pedig kapcsolatban áll a Balaton vizével.
A Sun Resort Kft. által készíttetett környezeti hatástanulmány szerint a tervezési terület 400 méteres közelségében nem fészkelt védett madár, a területet közepesen idős fák is fedik, de nagy része rendszeresen kaszált füves térség. A dokumentum azt javasolja, hogy fészkelési időben ne folyjon építési munka (október és március között kellene a legzajosabbakat elvégezni). Élőhelyvesztés a vizsgálat szerint nem fog bekövetkezni, és a tervezett építkezés mérete ellenére a zaj-, fény- és egyéb zavaró hatásokat sem említi túl jelentősnek a dokumentum.
A vizsgálat azért a beruházás környezet gyakorolt hátrányairól is említést tesz:
- a terület „urbánusabbá” válhat,
- ez káros lehet a szomszédos Natura 2000-es területre és az ott élő fajokra, de „ez a látszólagos negatív hatás mérsékelhető, csökkenthető”,
- negatív hatások léphetnek fel a berek vízellátottságára, ami kihat a vízhez kötődő összes fajra is.
A beépítendő területen 507 fát találtak. Kivágnák a többi közt a nyárfákat és a torz lombkoronájú fákat is, de átültetésekkel is számolnak.
A város egyébként két érv mentén indokolja, miért van szükség a lakótelepre. Egyfelől azért, mert az üdülőtelepi, nyugati városrésznek nincs alközpontja, emiatt zsúfoltabb a város (vasútállomás környéki) centruma. A másik érv a „fiatalok letelepedését ösztönző, munkahelyteremtést támogató várospolitika folytatása”. Az általános balatoni tapasztalat egyébként az, hogy az ilyen apartman-komplexumokban az emberek befektetési céllal vagy üdülőnek vesznek lakásokat, kevés állandó lakos költözik ezekbe.
Tiltakozik a lakosság
A lakosság október 29-ig véleményezheti az anyagot. Az online térben ez már el is kezdődött: a SzabadAHang oldalán petíció indult Tiltakozunk! Ne épüljön nagyvárosi városnegyed nyolc emeletes házakkal Zamárdiban! címmel, amit már majdnem 1500-an írtak alá.
a Zamárdi Civil Összefogás ettől félti Zamárdi kisvárosias, Balaton-parti hangulatát. Szerintük az óriási, lakótelep méretű komplexum hegyként magasodna a parti ingatlanok és a természetvédelmi terület fölé, gigantikus tájsebet képezve.
A civilek szerint a 756 új lakás és 72 hotelszoba legalább 2200 fő megjelenésével járna, ami majdnem annyi, mint a kisváros állandó lakóinak száma, és ezt az infrastruktúra nem bírná el (korábbi cikkünkben e témát az egész Balaton kapcsán körbejártuk). Ezen felül a civilek szerint több száz fát kellene kivágni az építkezés miatt, ami egy fokozottan védett terület mellett fog történni.
Az biztos, hogy a képviselő-testület nem gördített eddig akadályt a beruházás elé, a 2019. június 25-én kelt 117/2019. testületi határozat a projekt kiemeltté tételét és az övezeti átminősítést is támogatta. Kérdéseinkkel megkerestük a zamárdi önkormányzatot is, amint válaszolnak, közöljük álláspontjukat.
A térség fideszes országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály ugyanakkor a Facebook-oldalán arról írt, hogy nem támogatja, sőt ellenzi a „toronyházas koncepciót”. Hozzátette, egyeztetést kezdeményezett Csákovics polgármesterrel és a Miniszterelnökséggel is, akik támogatásukról biztosították. „Az ügyben még semmiféle hatósági eljárás nem vette kezdetét, és semmiféle engedély kiadására, illetve hatósági véleményezésre nem került sor” – írta.
